VEGETÁCIÓISMERET 7. előadás Dr. Bartha Dénes

Az előadások a következő témára: "VEGETÁCIÓISMERET 7. előadás Dr. Bartha Dénes"— Előadás másolata:

1 VEGETÁCIÓISMERET 7. előadás Dr. Bartha Dénes

2 MÉSZKERÜLŐ ERDŐK

3 MÉSZKERÜLŐ ERDŐK - + a klímaregionális erdőtársulások edafikus változatai - többnyire gerinceken, meredek lejtőkön jönnek létre - szilikát vagy könnyen kilúgzódó alapkőzeteken alakulnak ki - savanyú (pH 3.5 – 5.5), tápanyagszegény és + száraz talajok - nyershumusz vagy móder, csekély biológiai aktívitás - fajszegény társulások, jórészt acidofrekvens fajokból állnak - a koronaszint alacsony vagy közepes záródású, gyakoriak a sarjak - a cserjeszint hiányzik - a gyepszintben tavaszi aszpektus nincs, hiányzanak a polikormon-képző fajok is - a mohaszint jelentős borítású - nagyszámú nagygomba faj található - a mészkerülő erdők társulásai között alig van differenciális faj (az elkülönítés főleg a fafajok alapján lehetséges) - másodlagosan is kialakulhatnak ( talajerózió, alomszedés, fenyőelegyítés, etc.)

4 MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

5 MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK Termőhelyi viszonyok: D: gerincek, meredek lejtők (többnyire délies kitettség), főnjárta helyek – 400 m tszf. magasság felett K: lucfenyves és bükkös klímaöv makroklímájánál szárazabb mezoklímájú termőhelyei A: savanyú kőzetek (gneisz, szerpentin, amfibolit, kvarcit, porfirit, riolit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő, kavics) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: váztalajok (SZV, KV), vagy barna erdőtalajok (SBA esetleg PBA) és jellemző a nyershumusz

6 MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: alacsony záródású, egyszintes – xerofil és xeromezofil fajok B: hiányzik vagy alacsony borítás – acidofil és xerofil fajok C: alacsony borítás – fajszegény, acidofil, heliofil és xerofil fajok D: változó, helyenként jelentős borítás – terrikol és szaxikol fajok

7 MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK Faji összetétel: A: EF, NYI, RNY, MBE, (LF) B:
kutyabenge (Frangula alnus) közönséges boróka (Juniperus communis) C: harasztok laposkorpafű (Diphasium complanatum) sasharaszt (Pteridium aquilinum) kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum)

8 MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK Pyrolaceae fajok fél- és törpecserjék
kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia) egyvirágú-körtike (Moneses uniflora) zöldvirágú körtike (P. chlorantha) gyöngyvirágos-körtike (Orthilia secunda) középső körtike (P. media) ernyős-körtike (Chimaphila umbellata) kis körtike (P. minor) fél- és törpecserjék borzas zanót (Chamaecytisus hirsutus) törpepuszpáng (Polygala chamaebuxus) selymes rekettye (Genista pilosa) fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) csarab (Calluna vulgaris) vörös áfonya (V. vitis-idaea) alpesi hanga (Erica carnea)

9 MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK füvek – perjeszittyók egyéb fajok
erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides) juhcsenkesz (Festuca ovina) egyéb fajok réti csormolya (Melampyrum pratense) avarvirág (Goodyera repens) macskatalp (Antennaria dioica) fenyőspárga (Monotropa hypopitis) hölgymálok (Hieracium spp.)

10 Földrajzi elterjedés: Alpok, Kárpátok
MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK D: seprőmohák (Dicranum spp.) emeletes moha (Hylocomium splendens) pirosszárú moha (Pleurozium schreberi) levéltelen moha (Buxbaumia aphylla) szőrmohák (Polytrichum spp.) tölcsérzuzmók (Cladonia spp.) Földrajzi elterjedés: Alpok, Kárpátok

11 MÉSZKERÜLŐ FENYVESEK

12 MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

13 MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK Termőhelyi viszonyok: D: gerincek, meredek (nagyrészt É-ÉNY-NY-i kitettségű) és erodált lejtők – 400 m tszf. magasság felett K: bükkös klímaöv A: savanyú mállástermékű kőzetek (riolit, gneisz, dácit, kvarcit, porfirit, andezit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő, kavics) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: kőzethatású talajok (RA) és barna erdőtalajok (SBE, PBE), jellemző a vékony nyershumusz, vagy móder ill. gyakran a minerális talajfelszín

14 MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: közepesen zárt, egyszintes (esetleg gyenge alsó koronaszint) – fajszegény, részben acidofrekvens fajok B: hiányzik (oka nem a viszonylag árnyas erdőbelső, hanem a talajadottságok ill. a vadhatás) C: alacsony vagy közepes borítás – fajszegény, acidofil fajok D: jelentősebb, közepes vagy magas borítás lehet – terrikol acidofil fajok

15 MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK Faji összetétel: A: B, KTT, NYI, RNY, MBE B: - C:
acidofrekvens fajok fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) körtikefélék (Pyrolaceae) szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) korpafűfélék (Lycopodiaceae) árnyékvirág (Majanthemum bifolium) hölgymálok (Hieracium spp.) nyúlsaláta (Prenanthes purpurea) perjeszittyók (Luzula spp.) erdei füzike (Epilobium montanum) réti csormolya (Melampyrum pratense) orvosi veronika (Veronica officinalis) erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) kereklevelű galaj (Galium rotundifolium)

16 Földrajzi elterjedés:
MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK D: seprőmoha (Dicranum scoparium) fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum) szőrmohák (Polytrichum spp.) seprőcskemoha (Dicranella heteromalla) Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység (szórványosan Visegrádi-hg., Bakony, Keszthelyi-hg), Nyugat-Dunántúl (Soproni- hg.,Kőszegi-hg.,Vend-vidék, Őrség), Dél-Dunántúl (szigetszerűen Mecsek)

17 Fontosabb származék- és kultúrerdők:
MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: - K: lucfenyves, erdeifenyves Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

18 MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

19 MÉSZKERÜLŐ BÜKKÖSÖK

20 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

21 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK
Termőhelyi viszonyok: D: elsődlegesen különböző kitettségben, gerinceken, meredek lejtőkön, sokszor másodlagosan plakor helyzetben vagy enyhe lejtőkön – mindkét esetben 300 m tszf. magasság felett K: gyertyános-tölgyes klímaöv A: savanyú mállástermékű kőzetek (riolit, gneisz, dácit, kvarcit, porfirit, andezit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő, kavics) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: elsődlegesek kőzethatású talajok (RA) és barna erdőtalajok (SBE, PBE)-sekély, középmély termőréteg-nyershumusz, móder – a másodlagosak az előző talajokon kívűl még CSBA és ABE – termőréteg lehet középmély-mély is-kisebb foltokban mull humusz is (Megj.: Állományai jobbára másodlagosan alakultak ki, a gyertyános-tölgyesek talajának leromlásával, kisavanyodásával.)

22 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK
Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: közepesen zárt, kétszintes (mind elsődleges, mind másodlagosok esetében)– fajszegény, részben acidofrekvens fajok B: hiányzik, vagy csak igen szegényes borítású (az állomány belső fényviszonyai ill. a termőhely mészmentes jellege miatt) C: alacsony vagy közepes borítás – viszonylag fajszegény, acidofil fajok D: alacsony vagy közepes borítás – terrikol acidofil fajok

23 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK
Faji összetétel: A: KTT, GY, KH, RNY, NYI, MBE, (B), (EF*), SZG* B: - C: a gyepszint fajai csaknem azonosak a mészkerülő bükkösök gyepszintjének fajaival, az eltérés, hogy a korpafüvek és körtikék nem jellemzőek, viszont több a mezofil faj acidofrekvens fajok fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) nyúlsaláta (Prenanthes purpurea) árnyékvirág (Majanthemum bifolium) erdei füzike (Epilobium montanum) hölgymálok (Hieracium spp.) orvosi veronika (Veronica officinalis) perjeszittyók (Luzula spp.) kereklevelű galaj (Galium rotundifolium) réti csormolya (Melampyrum pratense) erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea)

24 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK
mezofil fajok olocsán csillaghúr (Stellaria holostea) szagos müge (Asperula odorata) erdei madársóska (Oxalis acetosella) bükksás (Carex pilosa) ligeti perje (Poa nemoralis) egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) erdei ebír (Dactylis polygama) D: a mohaszint fajai csaknem azonosak a mészkerülő bükkösök mohaszintjének fajaival seprőmoha (Dicranum scoparium) seprőcskemoha (Dicranella heteromalla) szőrmohák (Polytrichum spp.)

25 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK
Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny), Nyugat-Dunántúl (Soproni-hg., Kőszegi-hg., Őrség, Vend-vidék, Vasi-dombvidék), Dél-Dunántúl (Mecsek), sokszor másodlagosan létrejött állományok Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: gyertyános, kocsánytalantölgyes, szelídgesztenyés K: lucfenyves, erdeifenyves

26 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK
Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

27 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

28 MÉSZKERÜLŐ GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

29 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

30 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: valamennyi kitettségekben, gerincek, meredek lejtők felső harmadában – m tszf. magasság között K: a bükkös, gyertyános-tölgyes klímaöv mezoklímatikus okok miatt szárazabb termőhelyei A: savanyú mállástermékű kőzetek (riolit, gneisz, dácit, kvarcit, porfirit, andezit) és könnyen kilúgzódó kőzetek (homokkő, kavics) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: kőzethatású talajok (RA) és barna erdőtalajok (SBE, PBE), jellemző a nyershumusz és a móder, ill. az erős erózió

31 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: közepesen zárt vagy nyílt, egyszintes (esetleg gyenge alsó koronaszint) – fajszegény, részben acidofrekvens fajok B: nincs vagy jelentéktelen (tápanyagszegénység és a rossz vízgazdálkodás miatt) C: alacsony vagy közepes borítás – fajszegény, acidofil fajok D: magasabb, közepes vagy magas borítás – terrikol acidofil fajok

32 A: KTT, (NYI, RNY, MBE, B, GY, CS), EF*, (SZG*) B:
MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK Faji összetétel: A: KTT, (NYI, RNY, MBE, B, GY, CS), EF*, (SZG*) B: kutyabenge (Frangula alnus) seprőzanót (Sarothamnus scoparius) C: fél- és törpecserjék fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) gombos zanót (Cytisus supinus) csarab (Calluna vulgaris) rekettyék (Genista spp.)

33 egyéb acidofrekvens fajok
MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK füvek – perjeszittyók erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) perjeszittyók (Luzula spp.) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) egyéb acidofrekvens fajok hölgymálok (Hieracium spp.) enyvecske (Viscaria vulgaris) réti csormolya (Melampyrum pratense) juhsóska (Rumex acetosella) orvosi veronika (Veronica officinalis) kereklevelű harangvirág (Campanula körtikefélék (Pyrolaceae) – ritkák rotundifolia) D: seprőmoha (Dicranum scoparium) szőrmohák (Polytrichum spp.)

34 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység (Visegrádi-hg., Budai-hg., Bakony? Velencei-hg., Balaton-felvidék), Nyugat-Dunántúl (Soproni-hg., Kőszegi-hg., Vasi-dombvidék), Dél-Dunántúl (Mecsek) Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: szelídgesztenyés K: erdeifenyves

35 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

36 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK Zárt mészkerülő tölgyesek:

37 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK Nyílt mészkerülő tölgyesek:

38 MÉSZKERÜLŐ TÖLGYESEK

39 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

40 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)
Termőhelyi viszonyok: D: lekerekített dombokon – m tszf. magasság között K: bükkös és gyertyános-tölgyes klímaöv A: savanyú és könnyen kilúgzódó kőzetek (agyag, savanyú homok, kavics) H: többletvízhatástól független (VFLEN), változó vízellátású (VÁLT) T: barna erdőtalajok (PGBE, ritkábban SBE, PBE), jelentős erózió, talajhibák, korábban legeltetés, bakhátalás, humuszelhordás Megj.: antropogén hatásra, a kisparaszti szálalás és alomszedés során kialakult erdők

41 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)
Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: zárt, kétszintes, gyakran szálaló vagy aprómozaikos szerkezet – fajszegény, részben acidofrekvens fajok B: alacsony borítás – fajszegény, nagyrészt acidofrekvens fajok C: alacsonyabb, alacsony vagy közepes borítás – viszonylag fajszegény, nagyrészt acidofil fajok, visszamaradt üde lomberdei fajokkal D: jól fejlett, jelentős borítás, helyenként viszont hiányozhat – terrikol acidofil fajok

42 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)
Faji összetétel: A: EF, KTT, KST, GY, B, NYI, RNY B: közönséges boróka (Juniperus communis) füles fűz (Salix aurita) kutyabenge (Frangula alnus) rekettyefűz (S. cinerea) seprőzanót (Sarothamnus scoparius) havasi éger* (Alnus viridis) C: fél- és törpecserjék csarab (Calluna vulgaris) vörös áfonya (V. vitis-idaea) henye boroszlán (Daphne cneorum rekettyék (Genista spp.) ssp. arbusculoides) fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

43 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)
acidofrekvens fajok körtikefélék (Pyrolaceae) fenyőspárga (Monotropa hypopytis) korpafűfélék (Lycopodiaceae) kékcsillag (Jasione montana) fecsketárnics* (Gentiana asclepiadea) sovány ibolya (Viola canina) hölgymálok (Hieracium spp.) macskatalp (Antennaria dioica) perjeszittyók (Luzula spp.) cérnatippan (Agrostis tenuis) réti csormolya (Melampyrum pratense) erdei aranyvessző (Solidago virgaurea) orvosi veronika (Veronica officinalis) sasharaszt (Pteridium aquilinum) fonalas csenkesz (Festuca tenuifolia)

44 változó vízgazdálkodást jelző fajok
FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK) változó vízgazdálkodást jelző fajok nagy kékperje (Molinia arundinacea) vérontófű (Potentilla erecta) gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) háromfogfű (Sieglingia decumbens) békaszittyó (Juncus effusus) D: seprőmohák (Dicranum spp.) szőrmohák (Polytrichum spp.) fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum) pirosszárú moha (Pleurozium schreberi) lápi moha (Aulacomnium palustre) tölcsérzuzmók (Cladonia spp.)

45 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)
Földrajzi elterjedés: Délnyugat-Dunántúl (Vasi-hegyhát, Őrség, Vend-vidék) Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: erdeifenyves, gyertyános, kocsánytalantölgyes, kocsányostölgyes K: erdeifenyő

46 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)
Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

47 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

48 FENYŐELEGYES – TÖLGYESEK (DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚLI ERDEIFENYŐ ELEGYES LOMBOS ERDŐK)

49 MÉSZKEDVELŐ ERDŐK

50 MÉSZKEDVELŐ ERDŐK - többnyire gerinceken, meredek lejtőkön, esetleg vízszintes kőzetrétegződés esetén platókon jönnek létre - karbonátgazdag kőzeteken alakulnak ki - meszes (pH 7.5 – 8.5), + tápanyaggazdag és száraz talajok - mull humusz, jelentős biológiai aktívitás - fajgazdag társulások, jórészt bazofrekvens fajokból állnak - a koronaszint alacsony vagy közepes záródású - a cserjeszint többnyire fejlett - a gyepszintben koratavaszi aszpektus nincs, polikormonképző-fajok előfordulnak - a mohaszint hiányzik

51 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

52 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK
Termőhelyi viszonyok: D: (domb- és) hegyvidékek gerincei, meredek lejtők, törmelékek, főnvölgyek, többnyire délies kitettség – 200 m tszfm. felett K: bükkös és lucfenyves klímaöv makroklímájánál szárazabb és melegebb mezoklímájú termőhelyei A: mésztartalmú kőzetek (márga, dolomit, mészkő, homokkő) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: köves-sziklás váztalaj (SZV), kőzethatású talaj (RE)

53 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK
Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: nyílt, egyszintes – xerofil fajok B: hiányzik vagy alacsony borítás – xerofil fajok C: közepes borítás – fajgazdag, xerofil és bazifil fajok D: jelentéktelen, néhány szaxikol faj

54 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK
Faji összetétel: A: EF, (FF*), (LBE) B: közönséges boróka (Juniperus communis) sóskaborbolya (Berberis vulgaris) fanyarka (Amelanchier ovalis) A, K ükörke lonc (Lonicera xylosteum) molyhos madárbirs (Cotoneaster tomentosus) ostorménbangita (Viburnum lantana) C: fél- és törpecserjék hegyi gamandor (Teucrium montanum) henye boroszlán (Daphne cneorum) A, K sarlós gamandor (T. chamaedrys) medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi) A, K kakukkfüvek (Thymus spp.) törpepuszpáng (Polygala chamaebuxus) A, K selymes dárdahere (Dorycnium alpesi hanga (Erica herbacea) A germanicum)

55 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK
sások – füvek deres sás (Carex flacca) tarka nádtippan (Calamagrostis varia) A, K fehér sás (C. alba) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) törpe sás (C. humilis) nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) A, K egyéb fajok sárga len (Linum flavum) gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare) patkófű (Hippocrepis comosa) madársisakok (Cephalanthera spp.) ökörszem (Buphthalmum salicifolium) vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens) a Zalai-dombvidék jellemző növényfajai tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) sudár rozsnok (Bromus erectus) piros gólyaorr (Geranium sanguineum) ökörszem (Buphthalmum salicifolium) sárga len (Linum flavum) D: -

56 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK
Földrajzi elterjedés: Alpok, Kárpátok, nálunk speciálisan a Zalai-dombvidék északi része (Alibánfa, Petőhenye, Pakod, Nemesapáti-másodlagos kialakulásuk valószínűsíthető)

57 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK
A térkép a sziklai erdeifenyves és a homoki erdeifenyves előfordulását is mutatja.

58 MÉSZKEDVELŐ FENYVESEK

59 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

60 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
Termőhelyi viszonyok: D: domb- és hegyvidékek meredek, délies kitettségű lejtői (vízszintesen rétegződött alapkőzeten esetleg plakor helyzetben is) – általában m tszf. magasság között, de feljebb is hatolhat K: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes klímaöv makroklímájánál szárazabb és melegebb mezoklímájú termőhelyei A: mésztartalmú kőzetek (mészkő, dolomit, meszes homokkő, bázisokban gazdag andezit, bazalt, márga, ritkábban lösz) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: (sekélyebb termőrétegű) kőzethatású talajok (HK, RE, ER) és barna erdőtalajok (BFÖLD, KMBE), csonka erdőtalajok (CSET)

61 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: közepes záródás (helyenként felnyíló), általában egyszintes, mozaikos szerkezet, változó magasság – xerofil fajok B: rendszerint magas borítás, mozaikosan változó, de lehet közepes, vagy alacsony borítás is – fajgazdag, xerofil fajok C: közepes vagy magas (a cserjeszint fejlettségétől változó) borítás – fajgazdag, xerofil (nagyrészt mészkedvelő) fajok D: jelentéktelen

62 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
Faji összetétel: A: MOT, OT, CS, KTT, VK, KT, BABE, HBE, DBE, MSZ, MJ B: húsos som (Cornus mas) varjútövisbenge (Rhamnus catharticus) fagyal (Ligustrum vulgare) ükörkelonc (Lonicera xylosteum) ostorménbangita (Viburnum lantana) pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) kökény (Prunus spinosa) sóskaborbolya (Berberis vulgaris) bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus) csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) gyepűrózsa (Rosa canina)

63 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
C: tarka nőszirom (Iris variegata) pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum) pázsitos nőszirom (I. graminea) pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma) nagyvirágú méhfű (Melittis grandiflora) bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima) bakfű (Betonica officinalis) borsfű (Calamintha clinopodium) felálló iszalag (Clematis recta) szurokfű (Origanum vulgare) közönséges galaj (Galium mollugo) tarka koronafürt (Coronilla varia) sujtár (Laser trilobum) sátoros margitvirág (Chrysanthemum erdei varjúháj (Sedum maximum) corymbosum) sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys) osztrák ökörfarkkóró (Verbascum austriacum) méreggyilok (Cynanchum vincetoxicum) orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum) pusztai szélfű (Mercurialis ovata) erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum) nagyezerjófű (Dictamnus albus) kőmagvú gyöngyköles (L. officinale) szarvaskocsord (Peucedanum cervaria)

64 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
sások-füvek tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) sudár rozsnok (Bromus erectus) barázdált csenkesz (Festuca rupicola) magyar rozsnok (B. pannonicus) vékony csenkesz (F. valesiaca) törpe sás (Carex humilis) felemáslevelű csenkesz (F. heterophylla) sápadt sás (C. michelii) nyúlfarkfűvek (Sesleria ssp.) D: - Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl (kis folton-Soproni-dv.), Dél-Dunántúl (Mecsek, Villányi-hg., Külső- Somogy, Tolnai- és Baranyai-hegyhát)

65 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
Földrajzi változatok: ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES a CS és VK fokozatosan elmarad méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) tatár juhar (Acer tataricum) Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) magyar perje (Poa pannonica) magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) tarka gyöngyperje (Melica picta) DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES virágos kőris (Fraxinus ornus) sárga koronafürt (Coronilla coronata) cserszömörce (Cotinus coggygria) pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) bokros koronafürt* (Coronilla emerus) pusztai szélfű (Mercurialis ovata) bajuszos kásafű (Oryzopsis virescens) gérbics (Limodorum abortivum)

66 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
DÉL-DUNÁNTÚLI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES virágos kőris (Fraxinus ornus) deres sás (Carex flacca) ezüst hárs (Tilia tomentosa) méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) jerikói lonc (Lonicera caprifolium) Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) fényes galaj (Galium lucidum) magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) pirítógyökér (Tamus communis) NYUGAT-DUNÁNTÚLI MÉSZ- és MELEGKEDVELŐ TÖLGYES kövi benge (Rhamnus saxatilis) bibircses kutyatej (Euphorbia verrucosa) ökörszem (Buphthalmum salicifolium) szögletes kutyatej (E. angulata)

67 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
Ökológiai változatok: MELEGKEDVELŐ TÖLGYES andeziten, bazalton kialakult, fajszegényebb társulás MÉSZKEDVELŐ TÖLGYES egyéb más, meszes alapkőzeten kialakult fajgazdagabb társulás Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: cseres, kocsánytalantölgyes, virágoskőrises K: erdeifenyves, feketefenyves

68 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK
Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

69 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

70 MÉSZ- ÉS MELEGKEDVELŐ TÖLGYESEK

71 BOKORERDŐK

72 Termőhelyi viszonyok:
BOKORERDŐK Termőhelyi viszonyok: D: középhegységek sziklás gerincei, meredek, délies kitettségű lejtői, vízszintes kőzetrétegződés esetén, meleg platókon – általában 250 m tszf. magasság felett K: cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes klímaöv makroklímájánál szárazabb és melegebb mezoklímájú termőhelyei A: mésztartalmú kőzetek (mészkő, dolomit, meszes homokkő, bázisokban gazdag andezit, bazalt) H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: köves-sziklás váztalaj (SZV), sekély termőrétegű kőzethatású talajok (HK, RE, ER) Megj.: gyakran másodlagosan, az erős degradáció (taposás, legeltetés) és erózió nyomán alakultak ki a mész- és melegkedvelő tölgyesek felnyílásával

73 BOKORERDŐK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: erősen nyílt, mozaikos, helyenként lejtőgyepekkel és sziklagyepekkel váltakozó, a cserjeszinttől markánsan nem különül el – xerofil fajok B: közepes vagy magas borítás – fajgazdag, xerofil fajok C: közepes vagy magas borítás – fajgazdag, xerofil (nagyrészt mészkedvelő) fajok, váltakozik az erdei és a gyepi növényzet D: jelentéktelen

74 A-B: MOT, VK, CS, SM, BABE, HBE, DBE, MJ, (MSZ) (KTT), (MK*) B:
BOKORERDŐK Faji összetétel: A-B: MOT, VK, CS, SM, BABE, HBE, DBE, MJ, (MSZ) (KTT), (MK*) B: tatár juhar (Acer tataricum) sóskaborbolya (Berberis vulgaris) sajmeggy (Cerasus mahaleb) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) madárbirsek (Cotonaester spp.) bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus) csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) kökény (Prunus spinosa) molyhos szeder (Rubus tomentosus) húsos som (Cornus mas) jajrózsa (Rosa pimpinellifolia) ostorménbangita (Viburnum lantana) cserszömörce (Cotinus coggigrya)

75 BOKORERDŐK C: félcserjék
fürtös zanót (Cytisus nigricans) sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys) magas rekettye (Genista elata) napvirágok (Helianthemum spp.) selymes dárdahere (Dorycnium germanicum) kakukkfüvek (Thymus spp.) sások-füvek barázdált csenkesz (Festuca rupicola) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) vékony csenkesz (F. valesiaca) árvalányhajak (Stipa spp.) deres csenkesz (F. pallens) magyar rozsnok (Bromus pannonicus) nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) sudár rozsnok (B. erectus) kései perje (Cleistogenes serotina) törpe sás (Carex humilis) deres tarackbúza (Agropyron intermedium)

76 BOKORERDŐK egyéb fajok
felálló iszalag (Clematis recta) magyar szegfű (Dianthus pontederae) tarka nőszirom (Iris variegata) koronafürtök (Coronilla spp.) magyar lednek (Lathyrus pannonicus) homokliliomok (Anthericum spp.) pusztai szélfű (Mercurialis ovata) kardos peremizs (Inula ensifolia) méreggyilok (Cynanchum vincetoxicum) színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma) nagyezerjófű (Dictamnus albus) tavaszi hérics (Adonis vernalis) piros gólyaorr (Geranium sanguineum) szarvaskocsord (Peucedanum cervaria) bókoló habszegfű (Silene nutans) taréjos csormolya (Melaphryum cristatum) hasznos tisztesfű (Stachys recta) szürke galaj (Galium glaucum)

77 Földrajzi elterjedés:
BOKORERDŐK egyéb fajok mezei zsálya (Salvia pratensis) magyar repcsény (Erysimum pannonicum) homoki pimpó (Potentilla arenaria) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) ebfojtó müge (Asperula cynanchica) sárga hagyma (Allium flavum) csabaire vérfű (Sanguisorba minor) orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum) rekettyelevelű gyújtoványfű (Linaria erdei gyöngyköles (Lithospermu genistifolia) purpureo-coeruleum) sátoros margitvirág (Chrysanthemum számos orchidea faj corymbosum) D: - Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dél-Dunántúl (Mecsek, Villányi-hg.)

78 BOKORERDŐ MÉSZKÖVÖN és BAZALTON
BOKORERDŐK Ökológiai változatok: BOKORERDŐ MÉSZKÖVÖN és BAZALTON sajmeggy (Cerasus mahaleb) macskahere (Phlomis tuberosa) fekete madárbirs (Cotoneaster niger) magyar bogáncs (Carduus collinus) pannon madárbirs (C. x matrensis) Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) jerikói lonc1 (Lonicera caprifolium) magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) aranyeső1 (Laburnum anagyroides) pirítógyökér1 (Tamus communis) szúrós csodabogyó1 (Ruscus aculeatus) majomkosbor1 (Orchis simia) fehér zanót (Chamaecytisus albus) baranyai peremizs1 (Inula spiraeifolia) méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) bánáti bazsarózsa1 (Paeonia officinalis ssp banatica) Előfordulás: Északi-középhegység (Tornai Karszt, Bükk, Cserhát, Naszály), Dunántúli-középhegység (Budai-hg., Pilis, Gerecse, balaton- felvidéki bazalt tanúhegyek), Dél-Dunántúl1 (Mecsek, Villányi- hg.)

79 BOKORERDŐK BOKORERDŐ DOLOMITON berkenye kisfajok (Sorbus spp.) sárga koronafürt (Coronilla coronata) keleti gyertyán* (Carpinus orientalis) pusztai szélfű (Mercurialis ovata) cserszömörce (Cotinus coggygria) nizzai zörgőfű (Crepis nicaeensis) bokros koronafürt* (Coronilla emerus) fényes galaj (Galium lucidum) fanyarka (Amelanchier ovalis) dudatönk (Physocaulis nodosus) molyhos madárbirs (Cotoneaster tomentosus) fénylő zsoltina (Serratula lycopifolia) sziklai sás (Carex halleriana) bajuszos kásafű (Oryzopsis virescens) Előfordulás: Északi-középhegység (Naszály, Bükk: Nagy-Eged), Dunántúli- középhegység (Budai-hg., D-Vértes, Bakony, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hg.)

80 BOKORERDŐK BOKORERDŐ ANDEZITEN sajmeggy (Cerasus mahaleb) magyar perje (Poa pannonica) magas kőris (Fraxinus excelsior) keskenylevelű perje (P. angustifolia) törpe mandula (Amygdalus nana) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) szirti gyöngyvessző (Spiraea media) Előfordulás: Északi-középhegység (Zempléni-hg., Mátra, Kelet-Cserhát, Börzsöny), Dunántúli-középhegység (Visegrádi-hg.)

81 BOKORERDŐK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: virágoskőrises, magaskőrises K: erdeifenyves, feketefenyves Vízgazdálkodási fokot jelző növények: nincsenek

82 BOKORERDŐK

83 BOKORERDŐK