A gyomnövények társulásviszonyai Gyomtársulások

Az előadások a következő témára: "A gyomnövények társulásviszonyai Gyomtársulások"— Előadás másolata:

1 A gyomnövények társulásviszonyai Gyomtársulások
Emberi tevékenység által befolyásoltak Változatos megjelenésűek, sokszor véletlen események hatására alakulnak ki Nagyfokú alkalmazkodás, tűrőképesség Alacsony stabilitásúak Inváziós adventív fajok nagy aránya Az antropogén befolyás miatt nehezen rendszerezhetők A természeti környezet bolygatottsága miatt terjedőben vannak

2 Osztály: Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae
Laza talajú antropogén termőhelyek társulásai (talajművelés, kultúreredetű hulladékok) Jellemző: Egyévesek magas aránya Efemer fajok, 3-4 generációval évente Nagy magprodukció Polychor fajok Hagymás geofitonok, elsősorban szőlőkben Szaporítógyökeres fajok (mezei aszat, apró szulák) Fajok: szőrös disznóparéj, mezei tikszem, parlagi pipitér, gabonarozsnok, pásztortáska, útszéli zsázsa, kék búzavirág, fehér libatop, mezei aszat, apró szulák, betyárkóró, apró gólyaorr, ebszékfű, bársonyos és piros árvacsalán, pipacs, tyúkhúr

3 Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

4 Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

5 Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

6 Egyéves szántóföldi kultúrák
A gyomfajok összetétele a termesztett fajtól és a művelési módtól függ Kalászosok gyomjai: ragadós galaj, ebszékfű, mezei aszat, kék búzavirág, pipacs, borostyánlevelű veronika, szulákkeserűfű

7 Egyéves szántóföldi kultúrák
Kapások gyomjai: fehér libatop, pokolvar libatop, szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, selyemmályva, zöld muhar, apró szulák, kicsiny gombvirág

8 Évelő szántóföldi kultúrák
Két vagy több éven keresztül nincs talajmunka, de gyakori a kaszálás Pásztortáska, útifű fajok, pongyola pitypang, vasfű, árvacsalán fajok, veronika fajok, keserűfű fajok

9 Osztály: Útszéli gyomnövényzet Artemisietea vulgaris
Főleg évelő és kétéves fajok alkotják Mérsékelten zavart, ruderális termőhelyeken (parlag, útszél) Száraz gyepek és mezofil rétek fajai is előfordulnak bennük Sík- és dombvidéki társulások, melegkedvelő fajokkal Fekete üröm, útszéli és bókoló bogáncs, héjakút mácsonya, fehér mécsvirág, tarackbúza, közönséges és pókhálós bojtorján, szamárbogáncs, fekete peszterce

10 Osztály: Útszéli gyomnövényzet Artemisietea vulgaris

11

12

13 Osztály: Rizsvetések gyomnövényzete Oryzetea sativae
Időszakos vízárasztású, a tenyészidő nagyobb részében víz borítja Kakaslábfű fajok, keskenylevelű gyékény, nád, boglárka fajok, virágkáka, zsióka, békalencse fajok, hínárfajok

14 Osztály: Mocsári és folyóhordaléki gyomnövényzet Bidentetea tripartiti
Főleg nagy termetű, ruderális fajok, magaskórós jellegű növényzet Árterek, kiszáradó folyómedrek, láperdők kiszáradáskor Tápanyagban gazdag iszap, nedves talajok, természetes zavarás Farkasfog fajok, szerbtövis fajok, vízimenta, keserűfű fajok, torzsika boglárka

15 Osztály: Árnyas-nyirkos termőhelyek ruderális szegélytársulásai Galio-Urticetea
Nitrofil szegélyek, parti magaskórósok árnyas és nedves erdei gyomtársulások Tápanyagban gazdag, nedves, szalagszerű élőhelyeken Magas termetű, gyors növekedésű, nagy magprodukciójú egyévesek, kétévesek, vegetatív úton szaporodó évelők Csemegebaraboly, erdei turbolya, kerek repkény, ragadós galaj, hamvas szeder, nagy csalán

16 Taposott gyomnövényzet Polygono arenastri-Poëtea annuae
Taposással zavart, egyszintű, többnyire alacsony-elfekvő gyomok Ösvények, útszélek, etetők, itatók, túllegeltetett területek Megváltozik a talajszerkezet, nitrogénfelhalmozódás, néhol szikesedés Heverő-kúszó szár, tarackolás, tőlevélrózsa-képzés Egynyári perje, nagy útifű, madárkeserűfű, csillagpázsit, békaszittyó

17

18 Erdei vágásnövényzet Epilobietea angustifolii
Véghasználat, széldöntés, tűz, betegség: A környezeti feltételek megváltozása Az anyagkörforgalom megváltozik A mikro- és mezoklíma megváltozik Fényben gazdag élettér jön létre A fák gyökérkonkurenciája megszűnik Síkvidéken a talajvízszint megemelkedik Humuszlebomlás, mineralizáció felgyorsul Nitrogén-felhalmozódás fokozódik

19 A vegetáció megváltozása
Lombkorona- és cserjeszint fajainak eltűnése Vágásnövényzet megjelenése: Korábbi állomány növényeiből Magbankból Újonnan megtelepedett növényekből Árnyékkedvelő növények visszahúzódása Fénykedvelő növények megjelenése

20 Szekunder szukcessziós folyamatok
Egyévesek → kétévesek, évelők → cserjésedés (málna, szeder) → „előerdő” stádium (kecskefűz, rezgő nyár, bibircses nyír, magas kőris) Üde termőhely: gyorsabb szukcesszió Meszes alapkőzet: nagyobb fajszám

21 1. csoport: Erdei derécések
Tápanyagban viszonylag szegény, savanyú talajon Erdei derécés: nálunk száraz, fajszegény Gyűszűvirág – erdei nádtippan társulás: zárt tölgyesek, bükkösök irtása nyomán Siskanádas: sokféle termőhelyen megjelenik

22 2. csoport: Nadragulyás gyomtársulások
Viszonylag rövid életű, fajgazdag, dudvásszárú Nitrogénben gazdag, bázikus talajon Nadragulyás: főleg bükkösök után, hűvös, nedves Nádképű kékperjés: cseres-tölgyesek után, savanyú t. Sédkendertársulás: üde, tápanyagban gazdag, mezofil erdők, bükkösök, szurdokerdők irtása, felnyílása után

23 3. csoport: Fekete bodzás – kecskefüzes vágáscserjések
Tápanyagban gazdag, üde talajon Aranyvessző –veresgyűrűsom t. Fürtös bodzás Podagrafüves feketebodza – t. Fekete bodzások Szamóca-szeder t. Őszirózsa-hamvas szeder t.

24 Erdészeti szempontból fontos gyomnövények Nedves talajú erdők
békaszittyó, sédkender, gyepes sédbúza, komló, közönséges lizinka, egynyári seprence, hamvas szeder, nagy csalán, kékperje, lapulevelű keserűfű

25 Üde talajú erdők nadragulya, podagrafű, siskanád, borzas sás, erdei deréce, szőrös kenderkefű, sövénykeserűfű, pelyhes selyemperje, málna, keresztlapu, földi szeder, kecskefűz, cérnatippan

26 Száraz talajú erdők Selyemkóró, siskanád, betyárkóró, közönséges orbáncfű, gyepűrózsa, földi szeder, egyvirágú gyöngyperje, erdei iszalag, egynyári szélfű, sasharaszt, szurokfű, enyvecske