Növényélettan.

Az előadások a következő témára: "Növényélettan."— Előadás másolata:

1 Növényélettan

2 Irodalom Növényélettan A növényi anyagcsere élettana, szerk: Láng Ferenc ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 1998. Pethő Menyhért: Mezőgazdasági növények élettana, Mg Kiadó, Budapest 1992. Szalai István: A növények élete, JATE Press, Szeged, 1994. Egyetemi és főiskolai jegyzetek

3 Növényélettan elméleti órák tematikája
Anyagcsereélettan Fotoszintézis I. Pigmentek, a fény jelentősége a fotoszintézisben, a fotoszintetikus apparátus felépítése. Fotoszintézis II. A fotoszintézis primer és secunder folyamatai. Fotoszintézis II. A CO2 fixáció útjai, a fotoszintézis külső és belső szabályozói. A redukált koenzimek oxidációja, szénhidrát anyagcsere és szabályozása, speciális növényi vonatkozások. Szénhidrátok és szerepük a növények anyagcseréjében, lipid anyagcsere. A nitrogénautotrófia. A nitrogén körforgalma, biológiai nitrogén fixáció, az ammónia újrafelhasználása a növényekben. A kén körforgalma. Speciális anyagcsere szerepe a növényvilágban. Másodlagos (speciális) anyagcsere. Terpenoidok, fenoloidok, flavonoidok, azotoidok, porfirinek. Az anyagcsere intracelluláris szabályozása. A génműködés és enzimműködés szabályozása. Talajtani alapismeretek, ásványi-szerves-folyékony és légnemű fázisok, talajképző tényezők (biotikus és abiotikus). Magyarország talajtípusai. A növény és a víz. Anyagszállítás a növényben, xilém és floém transzport. Ásványi táplálékok, a tápanyagok felvétele. A növények és a stressz. A félév kollokviummal zárul, az aláírás feltétele az órák látogatása a szabályzatban rögzített módon.

4 Anyagcsere Növekedés – fejlődésélettan (csírázás, szaporodás, öregedés, halál) Életfeltételek – általános, speciális Intenzitás= ΔM/Δt*M M= felület T= idő ΔM= felület (tömeg) fotoszintézis Pl: 1dm3/óra

5 Singer-Nicolson félfolyékony membrán modell
Aktív-passzív transzport Biológiai oxidáció Szénhidrátanyagcsere Fehérjeszintézis Zsírok bioszintézise Nukleinsav auto- és heterokatalitikus működése

6 Szabályozás Enzimatikus Hormonális Génműködés szinten

7 Energianyerés

8 Kemiozmitikus elmélet

9 Fotoszintézis

10 Fény hasznosulás Föld atmoszférájába érkező sugárzás=56*1023J
ebből negyede hasznosulhat a fotoszintézisben=15*1023J Évente fotoszintézisből 2*1023tonna szerves anyag = 3*1021J energia Fotoszintézis 0,2%-ot hasznosít Ált egyenlet:H2D + A = H2A + D 2nH2O+nCO2=n(CH2O)+nH2O+nO2

11 Fotoszintetizáló szervezetek:
Zöld, kékes-zöld, bíbor baktériumok, Prochloron fajok Halobacterium halobium Eucarioták: egysejtű algák többsejtű moszatok növények

12 Kloroplasztisz Tulajdonságai: kettős membrán riboszóma (70S) DNS keményítőszemcsék plasztoglobulusok granum tilakoid stroma tilakoid stroma

13 Prolamelláris test 8 óra megvilágítás után

14

15

16

17

18 Karotinoidok: 40C atomos poliizoprének
Karotinok, xantofillok Szerep: antenna pigment ( nm), UV védelem

19 Fikobilinek: antenna pigmentek (560-670 nm)

20 Pigment-protein komplexek
PSI v. CC1 v. P700 – kla, α β karotin (pl. gén) LHCI – kla:klb=3:1 (sm. gén) PSII v.CCII v. P kla, feofitin (pl. gén) LHCII – kla:klb=1:1, xantofill, (sm. gén)

21 A fény abszorpciója Energiatranszfer Energiamigráció
Elnyelési sáv átfedése Molekulák közelsége

22 Hill, Blackmann

23 Fotoszintetikus elektrontranszportlánc

24

25 Vízbontás

26

27

28

29 C4

30

31 Fotorespiráció

32

33

34

35

36

37