Arktogea /Európa, Ázsia/

Az előadások a következő témára: "Arktogea /Európa, Ázsia/"— Előadás másolata:

1 Arktogea /Európa, Ázsia/
FAUNABIRODALOM

2 Arktogea Európa Ázsia Afrika Észak-Amerika Északi-sarkköri vidék

3 Endemizmusok (Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylag kicsi,jól körülhatárolt területre) Rendek Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék Pikkelyesek (tobzoskák, Pholidota) Csövesfogúak (Tubulidentata) Struccok (Struthiones) szavannás területek, Ny -K- Dny Afrika Pusztai tyúkok (Pteroclinea) Kecsegealakúak (Chondroganoidea) Bojtosúszósok (Brachioganoidea) Mozaikpáncélosak (Rhomboganoidea) Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

4 Alrendek Előpatások (Hyracidea) Ormányosok (Proboscidea)
Félmajmok (Lemurinea) Négykarmos félmajmok (Tarsiinea) Keskenyorrú majmok (Catarrhina Kaméleonok (Rhiptoglossa)

5 Hiányok Kloákások, erszényesek, vendégizületesek, szélesorrú majmok, nanduk, kazuáralakúak, kivialakúak, felemás gyíkok, egytüdős halak, A hiányok az egész Arktogea teljes területén hiányoznak, az endemizmusok azonban egy- egy alacsonyabb szintű területegységre jellemzőek

6 Arktogea faunabirodalom
Holarktikus Etiópiai Madagaszkári Orientális faunaterület

7 Holarktikus faunaterület
Észak-Amerika Európa Ázsia Afrika északi részei Hideg éghajlatai öv Mérsékeltövi klíma Hűvös, csapadékos Lombhullató és örökzöld erdők, tajgaerdők Meleg, száraz Füves területek (prérik, sztyeppek Mediterrán terület (legdélibb részen) -nagy hegyláncok magashegységi klímával (Alpok, Ural)

8 Endemizmusok Rendek Pusztai tyúkok (Pteroclinea)
Kecsegealakúak (Chondroganoidea) Mozaikpáncélosok (Rhomboganoidea) Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

9 Családok Vakondok (Talpidae) Pocoknyulak (Oechotonidae)
Hódok (Castoridae) Ugróegerek (Dipodidae) Fajdfélék (Tetraonidae) Alkafélék (Alcidae) Ökörszemfélék (Troglodytidae) Csonttollúmadár-félék (Bombycillidae) Kopoltyúsgőte-félék (Proteidae) Tokfélék (Acipenseridae)

10 Holarktikus faunaterület
Nearktikus Arktikus Palearktikus faunatartomány

11 Palearktikus faunatartomány
Észak-Afrika Európa Ázsia Hideg, mérsékeltövi klíma (északon) Örökzöld tajgaerdők Lombhullató erdők, melyeket a civilizáció megritkított (délebbre) A terület belső részén nagy kiterjedésű füves területek, sztyeppek Délen a Földközi- tenger környéke mediterrán klímájú, cserjékkel Az etiópiai faunaterülettel határos része a sivatag (Szahara)

12 Endemizmusok Vakond Szervezete föld alatti életmódhoz alkalmazkodik
A föld alatt szerteágazó járatot készít,s túráskor a felesleges földet a felszínre dobálja Tápláléka állati eredetű→ Cserebogár,giliszta

13 Vizicickány Legnagyobb hazai cickányfaj Lába,hasa,farka fehéres.
Lábain úszószőrök vannak→ Úszás közben evező mozgást végez Lakásának egyik járata a vízben másik a víz felszíne felett nyílik a szabadba Európa és Ázsia

14 Pele Fákon élő,rövid lábú,szőrös far- kú rágcsáló
Dombos,erdős helyeken v. kertek ben fákon tanyázik Csoportosan élnek Téli álmot alszanak

15 Csíkos egér

16 Földikutya Szeme a bőre alatt van. Vak.
Világos ezüstszürke feje jellegzetesen lapos Föld alatti járatokban,sík vidéken, főleg Tiszántúlon él

17 Hörcsög Teste zömök,háta barnássárga,lábai fehérek
A hímnek és a nősténynek külön háza van, csak párosodáskor élnek együtt Mogorva természetű üldözőjével harcba száll Ellensége a róka,menyét és a ragadozó madarak

18 Közönséges hód Európában már igen kevés helyen él
Hazánkban egy időben meglehetősen gyakori volt, de az 50-es évek óta egyetlen példánya sem került elő É-Amerikában meglehetősen gyakori

19 Ürge Az ürge teljes hossza 30 cm, ebből a 6-7 cm a farka
A mély, agyagos talajt kedveli Az állatok csoportosan élnek, de a meleg évszakban minden példány a saját üregében lakik Téli álmot alvó állatok Építményeik hosszúak ,néha 8 m kiterjedésűek

20 Őz Nálunk a legkisebb ,karcsú testű-lábú szarvasféle
Szürkésvörös-sárgásvörös Gidánál a háton pár hónapos korig vörös alapon kerek fehér v. sárgás foltok vannak Tápláléka nedvdús fűfélék,felszedi a makkot

21 Borz Nem olyan ügyes és mozgékony mint a többi nyestféle
Erdős vidéken él, szereti a magányt Maga ásta üregekben tartózkodik Ún. borzvárakat épít a föld alatt

22 Dámvad Agancs koronája lapátos Színét évszakonként és életkorok
szerint változtatja Társaságban él É-Afrikában és Dk-Ázsiában vadon él, hozzánk betelepített faj

23 Tatár antilop Ázsiai

24 Vörösbegy Felsőteste olajbarna,torka-begye
narancsszínbe hajló rozsdavörös Hozzánk március közepe táján érkezik és szeptemberig marad Fészkét fák,bokrok tövébe rakja Hernyót,rovarokat,csigát eszik

25 Zerge A kecske távoli rokona, Európa valamennyi magashegységében él
Nyáron hóhatár magasságában tartózkodik 2 vagy több hétig is kibírja élelem nélkül Biztos járású, hiszen patái a sziklán való járáshoz alkalmazkodtak

26 Fogoly 3 paleartikus faja közül hazánkban a közönséges fogoly él
Sokat szenved télen a hideg és a táplálék hiány miatt, az emberek és a ragadozó madarak is nagyon üldözik, s csak szaporaságuknak köszönhető, hogy eddig nem pusztultak ki es tél az állomány 85%-át elpusztította Fészkét pillangósvirágú növények közé,rétekre rakja A hím homloka és torka világosbarna begye szürke feketés harántcsíkokkal Az alsótest közepén nagy rozsdabarna fehérrel szegett folt van Alpokban, Kis- Ázsiában él

27 Poszáta Költöző Hozzánk április végén érkezik
szeptember elején távozik Ligetes erdőkben,erdőszélen él Cseresznyét érési időben leeszi

28 Barkóscinege A kantárrészről indulnak el a hosszabb fekete,barkószerű
tollak,melyről a nevét kapta Mocsaras helyen él Rovarokkal,legyekkel táplálkozik Állandó madár, a téli időszakban kóborol

29 Triturus fajok .kjlkjhlk

30 Barlangi gőte Vékony,hengeres test Soha nem hagyja el a vizet
Testükben nincs pigment Fehér,kissé átlátszó Megőrizte külső kopoltyúit

31 Foltos szalamandra 15-20cm Fénylő fekete testén sárga pöttyök
Domb és hegyvidéki Nedvesebb erdeinkben is ritka Eső után jár táplálék után Eleventojó Aggteleki Nemzeti Park címerállata

32 Palearktikus faunatartomány
Euro-turáni Mediterrán Szibériai Belső-ázsiai Tibeti Kelet-ázsiai faunavidék

33

34 Jellemző csoportok és fajok Emlősök Cickányok, vizicickány

35 Sün Eurázsiai Régebben azt hittük, hogy több faj is
tartozik a sünfélék családjába, de csak 1 faj van és egymásnak alfajai. Ormány hosszabb mint az alsó ajka Farokig széles tüskék borítják,,durva szőr fedi Hazánkban mindenhol előfordul Félénk,magányt kedvelő állat Látása gyenge,szaglása kitűnő, hangra érzékenyen reagál Ellenség közelében összegömbölyödik

36 Pocoknyúl

37 Havasi nyúl Az európai Szovjetunió északi és észak
nyugati részén őshonosak Kisebbek, zömökebbek mint a mezei rokonaik Megismerhetőek arról, hogy télen vakító fehér a bundájuk, kivéve a fülük hegyén található fekete folt Kedvelt életterük az erdők, a tundra és a mocsaras helyek Ellensége róka és a menyétfélék

38 Üregi nyúl Füle előrehajtva nem éri el az orrhegyét
A fül hegye barna,széle fekete Homokos talajú erdőkben,földi lyukakban él Házi nyúl őse

39 Havasi marmota 22 foguk van Nincs pofazacskó Alpesi növényeket eszik
Az emberen kívül kevés ellensége van, de ilyen a sas, róka ,holló Nappali életet élő állatok Alpokban elterjedt

40 Mezei pocok Háta szürkésbarna,hadoldala fehér
Zárt erdők kivételével mindenhol él Tömegekben nagy kártevő

41 Norvég lemming

42 Szíriai aranyhörcsög Rendkívüli szaporodóképessége még a
tudományos körökben is csodát váltott ki. 1 év alatta egy hímből és három nőstényből álló tenyészetben 150 utódot neveltek fel

43 Sivatagi róka A legkisebb termetű és legfakóbb bundájú rókafaj
Hosszú ideig kibírja víz nélkül Homokba vájt üregben él Gyors mozgású Hatalmas füléről, melynek mérete akár 15cm is lehet, viszonylag könnyen felismerhető A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek nagyra, hogy asz állat fülein keresztül hőt adjon le. a sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő. A sivatagban viszont éjszaka a forróságot hideg váltja fel,a hidegben pedig a sarki róka sem akarja hűteni magát. Ráadásul a fülkagylóit bunda borítja, mely nehezíti a hőleadást. Fülei tehát az irányhalláshoz kellenek, állatunk ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével kutatja fel zsákmányát

44 Cibetmacska Afrikai

45 Menyét Farok egyszínű Házak körül,nádasok körül Hengeres testű
Jól úszik Éjjel vadászik

46 Csíkos hiéna Afrikai

47 Ichneumon

48 Hiúz Manapság Ázsiában, Alaszkában, Kanadában és Európában őshonos
Aktív ragadozó, magányosan élő állat Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofálisan megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is

49 Vadmacska Vannak teljesen fekete,de kivilágosodott fakó színűek is
Nagyobb erdőkben,,sziklarepedésekben tanyázik Tápláléka kiterjed az egértől az őzig

50 Pusztai macska

51 Ázsiai vadló Kis,zömök termetű,nagy fejű Erős lábai vannak
Nappal pihen,éjszaka merészkedik elő Érdekessége, hogy kromoszóma száma eltér a házi lóétól,64-gyel szemben 66 Belső mongol síkságban él vad formában

52 Ázsiai félszamár

53 Bezoár kecske Kaukázusban, KisÁzsiában legtöbb
helyen tenyészik, nem különben Kréta szigetén Gyomrában és belében gyakran található szőrök és epealkatrészekből álló tömör testek, az un. Bezoárkövek, amelynek hajdan gyógyerőt tulajdonítottak

54 Muflon A hím fejdísze csigaszerűen megcsavarodott szarv,mely állandó
A nőstény szarvtalan. Korzikán,Szardínián őshonos Aggtelek, Cserhát

55 Gyűrűs fóka

56 Berbermajom Gibraltálon él
Természetes körülmények között 20-30as falkában él Elszigetelt hegyvidéken,erdőben él. Gyümölcsöt,virágot eszik

57 Dugong Tengeri állat Soha nem jön ki a partra.
Mellső végtagjukkal tartják egyensúlyba magukat Tengeri hínárral táplálkozik

58 Madarak Siketfajd

59 Alpesi hófajd

60 Túzok A hátulsó ujja hiányzik Legnagyobb testű hazai madár
Réteken,kaszálókon gyakori.

61 Nyílfarkú pusztai tyúk

62 Vörösnyakú lúd

63 Szürkegém Vizes területen mindenhol közönséges
A halakon kívül rovarokat,békákat fogyaszt Eurázsiai

64 Fácán Az egész test fő színe a vörösbarna
Fénylő szemhéja csupasz és élénkpiros A tojó nem visel díszes tollazatot Nem őshonos madarunk,eredeti hazája Kaukázus Tartózkodási helyei a bokros erdőszélek,nádasok. Vadon élő állománya visszaszorul Európában

65 Aranyfácán DK-Ázsiai faj

66 Urali bagoly Kárpátok és az Alpok felől települt be hozzánk

67 Daru Fejteteje csupasz,fő színe hamuszürke
A mérsékelt égöv északi és délkeleti részeiben honos Szabályos V alakban repül nyújtott nyakkal Vonuláskor az Alföldön jelenik meg Tápláléka növényi,állati eredetű

68 Mandzsu daru

69 Hőcsik

70 Csonttollú madár Nevét szárnyának megkeményedett tolláról kapta
A csonttollú félék családjának 3 faja van: Japánban, USA-ban, míg nálunk is előforduló faj Eurázsiában

71 Szirtisas Az összecsukott szárny vége nem ér el a farok végéig
Hazánkban ma már nem fészkel Nyáron Hortobágyon is megtalálható

72 Vadászsólyom Zsákmányának nagy részét a levegőben fogja el
Nagy távolságból megtudja különböztetni a tárgyakat Látása kb. háromszor jobb az embernél

73 Fakókeselyű D-Európában és a Keleti Alpokban él
hazánkban is előfordul leginkább a Hortobágyon

74 Dögkeselyű D-Európában ,Afrikában elterjedt
Hazánkban Bugacon észlelték

75 Saskeselyű D-Európa, Ázsia hegyvidéki részein Németország címermadara

76 Hüllők Páncélos seltopuzik

77 Pusztai varánusz

78 Kaméleon Teste 2 oldalról lapított
Bőrük érdes tapintású,színe kedélyállapottól függően változik,ha szükséges színét elrejti Oka a színanyagok vándorlása a bőrben,egyik bőrrétegből a másikba A szemei egymástól függetlenül mozognak A fej mozgatás nélkül körbe tud nézni Életük nagy részét fák ágain töltik Nyelvét messzire, nagy sebességgel tudja kiölteni afrikai

79 Mocsári teknős Hetven évig is elél Növényevő
Tövises cserjéket,kaktuszokat esznek Nincs foga

80 Lábatlan gyík Erdőkben él Gyűrűzött test Földigilisztát,termeszeket és
más rovarokat eszik

81 Keresztes vipera Hideg helyeken él Egér nagyságú emlősöket,gyíkot
fogyaszt Fején kereszt alakú fekete rajzolat sötétlik elevenszülő

82 Homoki vipera Kis termetű,de veszélyes Dél-európai kígyó
Mindegyik viperafaj marása fájdalmas A méreg a vörös vértesteket roncsolja és az izmokat károsítja

83 Tarajos gőte 13-17cm Hasa sárgáspíros,háta barnás fekete és szemcsés
Ősszel a víz közelében,tavasszal és nyáron a vízben él A hím hátát és farkát nász idején taraj díszíti

84 Halak Pontyfélék A hosszú hátúszóban az első keménysugár fűrészes, a
többi lágy Lassú folyóvizekben és állóvízben közönséges Tógazdaságban tervszerűen szaporítják

85 Kecsegealkatúak Legfeljebb 1-2m
Hazánkban csaknem minden folyó fenekén él Kicsi szája nem éri el a fejoldalát Ormány hegyes,hengeres bajuszszálai rojtosak

86 Lazacfélék Az Északi Jeges-tengert, az Atlanti-óceán északi részét lakja

87 Csukafélék 4 éves példánya általában 50 cm hosszú
Álló és lassan folyó vizekben gyakori Falánk ragadozó→békát,vízimadarat is felfal Az orra kacsacsőrszerűen lapos,éles

88 Harcsafélék 2-2,5méteresre is megnő
Folyókban,tavakban a fenéken húzódik meg Feltűnően lapos és széles fejéről,szája körüli 6 bajuszáról könnyen felismerhető

89 Csíkhalak

90 Tokfélék

91 Óriás viza

92 Köszönöm a figyelmet