Gomphidiaceae – Nyálkásgombák családja

Az előadások a következő témára: "Gomphidiaceae – Nyálkásgombák családja"— Előadás másolata:

1 Gomphidiaceae – Nyálkásgombák családja
A teljes burok elnyálkásodik Lemezes termőréteg Lemezek lefutók, ritkán állók A tönk egyenletesen keskenyedő Kalap általában tölcséresedik Mikorrhizás gombák Gomphidius glutinosus – Barna nyálkásgomba  Chroogomphus rutilus – Vöröses nyálkásgomba 

2 Barna nyálkásgomba – Gomphidius glutinosus
Kalapja 5-10 cm átmérőjű; szürkés-, csokoládébarna, gyakran foltok tarkítják; felülete nyálkás. A lemezek mélyen lefutók, ritkán állók, fehérek, majd szürkésfeketék lesznek. Tönkje 5-9 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, fehéres, alja élénksárga; vastag nyálkaréteg borítja. A fiatal gombánál a kalap szélét a tönkkel nyálkás burok köti össze, amely elszakad és a tönkön egy gallérzóna marad. Júniustól októberig Fenyőerdőben növő, gyakori faj. Ehető

3 Barna nyálkásgomba – Gomphidius glutinosus

4 Barna nyálkásgomba – Gomphidius glutinosus

5 Barna nyálkásgomba – Gomphidius glutinosus

6 Vöröses nyálkásgomba – Chroogomphus rutilus
Kalapja 4-10 cm átmérőjű, közepén púpos marad; narancsbarnás; nedvesen tapadós. Lemezei mélyen lefutók, ritkán állók, vastagok; rózsásokker, narancsos színűek, bíborbarnák végül feketésbarnák lesznek. Tönkje 5-10 cm hosszú, 1-2 cm vastag; alul elvékonyodó, kalapszínű, de a töve sárga. Húsa vastag, rugalmas; narancsos vagy rézvörös, a tönk aljában élénksárga, a szaga gyümölcsszerű, íze kissé fanyar. Júliustól decemberig. Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj. Ehető

7 Vöröses nyálkásgomba – Chroogomphus rutilus

8 Vöröses nyálkásgomba – Chroogomphus rutilus

9 Vöröses nyálkásgomba – Chroogomphus rutilus

10 Paxillaceae – Cölöpgombák családja
Lemezes termőréteg Rövid, zömök, hengeres tönk A kalap általában enyhén tölcséresedő Mérgezők Paxillus involutus – Begöngyöltszélű cölöpgomba  Paxillus atrotomentosus – Bársonyostönkű cölöpgomba Omphalotus olearius – Világító tölcsérgomba 

11 Begöngyöltszélű cölöpgomba – Paxillus involutus
A kalap 7-15 (20) cm széles, fiatalon domborodó, később tölcséres, széle sokáig begöngyölt marad, színe barnás, sötéten foltosodik. A lemezek villásan elágaznak a tönk illeszkedésénél, sűrűn állnak, lefutók, foltosodók, a kalapról könnyen lefejthetők. A tönk rövid, hengeres, világosabb, gyakran hajlott. Májustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben, kertekben, út mentén növő gyakori faj. Mérgező.

12 Begöngyöltszélű cölöpgomba – Paxillus involutus

13 Begöngyöltszélű cölöpgomba – Paxillus involutus

14 Begöngyöltszélű cölöpgomba – Paxillus involutus

15 Bársonyostönkű cölöpgomba – Paxillus atrotomentosus
Kalapja 5-15-(20) cm, tölcséresedő, sokszor féloldalas vagy szabálytalan széle begöngyölt felszíne molyhos, sötétbarna. Lemezei sűrűk, krémsárgák, a tönkre mélyen lefutók. Tönkje féloldalas, zömök, vastagon, barnán bársonyos. Húsa fehéres vagy sárgás, rostos, nagyon vizenyős, íz és szag nem jellemző. Júniustól októberig. Fenyőerdőben, fatuskókon, vagy azok tövében növő, gyakori faj. Nem ehető.

16 Bársonyostönkű cölöpgomba – Paxillus atrotomentosus

17 Bársonyostönkű cölöpgomba – Paxillus atrotomentosus

18 Bársonyostönkű cölöpgomba – Paxillus atrotomentosus

19 Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Kalapja 4-20 cm, kezdetben domború, később tölcséresedő, narancssárga, narancsvörös, rozsdaszínű, benőtten, sugarasan szálas. Lemezei sűrűk, mélyen lefutók, narancssárgák, később kifakulnak. Tönkje 4-12 cm hosszú, gyakran görbe, narancssárga, barnásvöröses, felülete szálas. Húsa sárgás, narancsos, szaga nem jellegzetes, íze savanykás. Júniustól novemberig. Lomberdőben, fatuskókon, vagy azok tövében, csoportosan növő, gyakori faj. Mérgező, hánytató hatású.

20 Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius

21 Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius

22 Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius

23 Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius

24 Hygrophorus – Csigagomba nemzetség
Hygrophoraceae Hygrophorus – Csigagomba nemzetség A termőtest kicsi vagy közepes termetű A kalap domború, gyakran púpos, idővel ellaposodik, többnyire ragadós A lemez ritkán álló, lefutó, vastag A tönk lefelé elvékonyodó, tapadós vagy száraz, felső része mindig szemcsés A hús fehér, egy-egy fajnál sárgul vagy vörösdik A spórapor fehér Mikorrhizásak Lomb- és fenyőerdőkben Általában ősszel hoznak termőtestet Ehetőek

25 Elefántcsont csigagomba – Hygrophorus eburneus
Kalapja 3-10 cm átmérőjű, domború, majd kiterül, közepén púpos marad, fehér vagy krémszínű, felülete ragadós, nyálkás. Lemezei kissé lefutók, ritkán állók, vastagok, fehéres színűek. Tönkje 5-10 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag; alul elvékonyodó, fehéres, csúcsa finoman szemcsés, kissé tapadós. Húsa vékony, puha, fehér, jellegzetes szagú jóízű. Júniustól novemberig. Lomberdőkben növő, gyakori faj. Ehető, de nyálkás.

26 Elefántcsont csigagomba – Hygrophorus eburneus

27 Elefántcsont csigagomba – Hygrophorus eburneus

28 Hygrocybe – Nedűgomba nemzetség
A termőtest kicsi vagy közepes, üveges, vizes állagú Általában élénk színű fajok A kalap kúpos A lemez a tönkhöz nőtt, a kalappal egyező színű A tönk vékony A hús vékony, lédús, üvegszerű, több fajnál színt vált A spórapor fehér Szaprotrófok Nedves helyeken, erdőszéleken Ált.ősszel hoznak termőtestet Étkezésre alkalmatlanok Hygrocybe conica – Feketedő nedűgomba Hygrocybe punicea – Vörös nedűgomba Hygrocybe psittacina – Zöldes nedűgomba

29 Feketedő nedűgomba – Hygrocybe conica

30 Feketedő nedűgomba – Hygrocybe conica

31 Feketedő nedűgomba – Hygrocybe conica

32 Zöldes nedűgomba – Hygrocybe psittacina

33 Vörös nedűgomba – Hygrocybe punicea

34 Hygrocybe quieta

35 Hygrocybe miniata

36 Agaricales – Csiperkefélék rendje
Mintegy faj él a világban. Számos fajt az állatok termesztenek. Termitomyces fajok – termeszek Leucocoprinus fajok – levélvágó hangyák (Atta sp.) Számos fajt az ember is felhasznál tápláléknak. Sok faj mérgező.

37 A legtöbb faj heterotallikus (nincs öntermékenyítés).
A temőtest húsos, monomitikus (csak vékony falú hifákból áll). A termőréteg általában lemezes. A termőtest általában kalapból és tönkből áll, a himénium fejlődése alapján lehet: gimnokarp: végig nyitott, angiokarp: legalább rövid ideig burokkal fedett.

38 Pluteus – Csengettyűgomba nemzetség
Pluteaceae Pluteus – Csengettyűgomba nemzetség Kis vagy közepes termetű fajok A kalap domború, ellaposodik A lemez szabadon álló, fiatalon fehér, később rózsaszín A hús vékony, vizenyős A spórapor rózsaszínű Szaprotrófok, xilofágok Korhadt fákon Ehetők

39 Barna csengettyűgomba – Pluteus atricapillus
Kalapja 4-15 cm átmérőjű; közepén többnyire púpos; világos- sötét-, szürkés- vagy sárgásbarna, fénylő; benőtten szálas. Lemezei szabadon és sűrűn állók, fiatalon fehéresek, majd rózsaszínűek. Tönkje 5-15 cm hosszú, 0,8-2 cm vastag; fehéres, sötétebb szálakkal díszített; a kalapból csuklósan kifordítható. Áprilistól novemberig. Lomb- és fenyőerdőben, korhadó faanyagon növő, gyakori faj. Ehető.

40 Barna csengettyűgomba – Pluteus atricapillus

41 Barna csengettyűgomba – Pluteus atricapillus

42 Volvariella – Bocskorosgomba nemzetség
Pluteaceae Volvariella – Bocskorosgomba nemzetség Kis közepes vagy nagy termetű fajok A kalap domború, ellaposodik, tapadós vagy gyapjas A lemez szabadon álló, fiatalon fehér, később rózsaszín A tönk a kalapból kifordítható, többnyire lebenyes bocskora van A hús vékony, vizenyős A spórapor rózsaszínű Szaprotrófok, xilofágok Talajon, korhadt fákon, növényi maradványokon Ehetőek

43 Ragadós bocskorosgomba – Volvariella speciosa
Kalapja 6-14 cm átmérőjű; harang alakú, majd kiterül, piszkosfehér, felülete ragadós. Lemezei szabadon és sűrűn állók, fiatalon fehéresek, majd rózsaszínűek. Tönkje 6-20 cm hosszú, 1-2 cm vastag; fehéres, sima; a kalapból csuklósan kifordítható, tövén nagy fehér bocskora van. Húsa puha, vizenyős, fehér, szagtalan, retekízű. Áprilistól novemberig. Bolygatott helyeken növő, gyakori faj. Ehető.

44 Ragadós bocskorosgomba – Volvariella speciosa

45 Ragadós bocskorosgomba – Volvariella speciosa

46 Clitopilus – Tövisaljagomba nemzetség
Entolomataceae Clitopilus – Tövisaljagomba nemzetség Kis közepes vagy nagy termetű fajok A kalap kezdetben domború később tölcséresedik A lemez a tönkre nő, mélyen lefutó lehet, rózsaszínes, szürkés A tönk gyakran oldalt álló, egyes fajoknál hiányzik A hús több fajnál liszt- vagy gyümölcs szagú A spórapor rózsaszínű Szaprotrófok Lomb- és fenyőerdőben, növényi maradványon Ehetőek, vagy étkezésre alkalmatlanok.

47 Kajsza lisztgomba – Clitopilus prunulus
Kalapja 3-12 cm átmérőjű; domború, majd kiterül, végül tölcséresedik, széle eleinte begöngyölt, később hullámos, piszkosfehér, felülete nedves időben tapadós. Lemezei sűrűn állók, mélyen lefutók, fiatalon fehéresek, majd rózsaszínűek, végül hússzínűek. Tönkje 2-5 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag; fehér, hengeres, gyakran oldalt álló. Húsa puha, erősen lisztszagú és -ízű. Júliustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, füves helyeken növő faj. Ehető.

48 Kajsza lisztgomba – Clitopilus prunulus

49 Kajsza lisztgomba – Clitopilus prunulus

50 Entoloma – Döggomba nemzetség
Entolomataceae Entoloma – Döggomba nemzetség Kis közepes vagy nagy termetű fajok A kalap domború vagy púpos, egyes fajoknál benyomott A lemez a tönkre nő, fiatalon fehér, később rózsaszínes A tönk általában központi helyzetű A hús vékony, liszt- vagy kellemetlen szagú A spórapor rózsaszínű, rózsásbarna Szaprotrófok, mikorrhizásak Lomb- és fenyőerdőben, réten, talajon, korhadt fákon Ehetőek, mérgezőek vagy étkezésre alkalmatlanok.

51 Nagy döggomba – Entoloma sinuatum
Kalapja 5-20 cm átmérőjű; domború, majd kiterül, széle eleinte begöngyölt, később hullámos, fehéres, selymes fényű, benőtten szálas. Lemezei sűrűn állók, tönkhöz nőttek, fiatalon fehéresek, majd sárgás, végül hússzínűek lesznek. Tönkje 6-15 cm hosszú, 1-4 cm vastag; fehéres, selymes, hengeres vagy bunkós, benőtten szálas. Húsa a kalapban nagyon vékony, erősen dohos lisztszagú, avas ízű. Júniustól októberig. Lomberdőkben növő faj. Mérgező, gyomor és bélbántalmakat okoz.

52 Nagy döggomba – Entoloma sinuatum

53 Nagy döggomba – Entoloma sinuatum

54 Zöldesszürke döggomba – Entoloma rhodopolium
Kalapja 5-10 cm átmérőjű; domború, majd kiterül, széle hullámossá válik, világos olívszürke, selymes fényű. Lemezei sűrűn állók, tönkhöz nőttek, fiatalon fehéresek, majd rózsásak, végül hússzínűek lesznek. Tönkje 5-12 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; fehéres, selymesen fénylő, hengeres, szálazott. Húsa a kalapban nagyon vékony, szagtalan vagy lúgszagú, fanyar ízű. Júniustól novemberig. Lomberdőkben növő faj. Mérgező, gyomor és bélbántalmakat okoz.

55 Zöldesszürke döggomba – Entoloma rhodopolium

56 Zöldesszürke döggomba – Entoloma rhodopolium

57 Tövisaljagomba – Entoloma clypeatum
Kalapja 3-13 cm átmérőjű; kúpos, majd kiterül, de közepe púpos marad, széle hullámossá válik, szürkésbarnás, selymes fényű, felülete sugarasan szálas. Lemezei sűrűn állók, tönkhöz nőttek, fiatalon fehéresek, majd rózsásak, végül hússzínűek lesznek. Tönkje 5-12 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag; fehéres, hengeres, gyakran szürkésbarnán szálazott. Húsa a kalapban nagyon vékony, lisztszagú és -ízű. Áprilistól júniusig. Erdőben, réten, kertekben, rózsafélék (kökény, galagonya, barack, szilva) alatt növő faj. Ehető.

58 Tövisaljagomba – Entoloma clypeatum

59 Tövisaljagomba – Entoloma clypeatum

60 Amanitaceae – Galócafélék Amanita spp. – Galóca nemzetség
A termőtest közép vagy nagy termetű. A kalap félgömb alakú, később kiterülő; széle több fajnál bordázott. A lemez éle sokszor cakkozott. A tönk több fajnál gumós, jellemző a gallér, de egyes esetekben hiányozhat, több faj bocskoros. A spórapor többnyire zöldes. Mikorrhizás fajok. Lehetnek ehetőek és mérgezők is.

61 Amanita phalloides – Gyilkos galóca 
Amanita verna – Fehér galóca  Amanita muscaria – Légyölő galóca  Amanita pantherina – Párducgalóca  Amanita citrina – Citromgalóca  Amanita spissa – Szürke galóca  Amanita rubescens – Piruló galóca ! Amanita strobiliformis – Cafrangos galóca ! Amanita caesarea – Császárgalóca  Amanita vaginata – Szürke selyemgomba !

62 Gyilkos galóca – Amanita phalloides 
A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas. A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik. A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehér lelógó gallérja és nagy, tövén bő, elálló, fehér bocskora van. A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztető ízű. Júniustól novemberig. Főleg tölgy alatt növő gombafaj. Halálosan mérgező

63 Gyilkos galóca – Amanita phalloides

64 Gyilkos galóca – Amanita phalloides

65 Gyilkos galóca – Amanita phalloides

66 Gyilkos galóca – Amanita phalloides

67 Fehér galóca – Amanita verna 
A kalap 5-8 cm, fiatalon félgömb alakú, majd kiterül, fehér, felülete sima. A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik. A tönk 8-15 cm hosszú, lefelé vastagodó, fehér lelógó gallérja és nagy, tövén bő, elálló, fehér bocskora van. A hús fehér, nincs jellegzetes szaga vagy íze. Júniustól októberig. Főleg tölgy alatt növő gombafaj. Halálosan mérgező.

68 Fehér galóca – Amanita verna

69 Fehér galóca – Amanita verna

70 Fehér galóca – Amanita verna

71 Légyölő galóca – Amanita muscaria
A cm átmérőjű kalap domború, majd ellaposodik, piros vagy narancssárga, rajta fehér pettyek vannak, A lemezek fehérek, sűrűn állnak, nem nőnek a tönkhöz. A fehér tönk gumós tövű, bocskora nincs, nagy, lelógó, cafrangos gallérja van, tövét rücskös övek díszítik. Augusztustól novemberig. Erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben nő. Mérgező.

72 Légyölő galóca – Amanita muscaria

73 Légyölő galóca – Amanita muscaria

74 Légyölő galóca – Amanita muscaria

75 Légyölő galóca – Amanita muscaria

76 Légyölő galóca – Amanita muscaria

77 Légyölő galóca – Amanita muscaria

78 Párducgalóca – Amanita pantherina
A kalap 5-15 cm átmérőjű, sötét vagy szürkésbarna, széle mélyen bordázott, sok fehér petty díszíti. A sűrű, puha és szabadon álló lemezek kifejlett állapotban is fehérek maradnak. A tönk karcsú 5-15 cm hosszú, fehér, töve peremes, gumós, kicsit feljebb gyűrűszerű zóna van, bocskora nincs, gallérja gyengén fejlett, fehér, lelógó, bordázottság nélküli. Húsa puha, vizenyős, fehér, retekszagú, édeskés ízű. Júniustól novemberig. Savanyú talajú fenyő-, tölgy- és bükkerdőkben nő. Mérgező.

79 Párducgalóca – Amanita pantherina

80 Párducgalóca – Amanita pantherina

81 Párducgalóca – Amanita pantherina

82 Párducgalóca – Amanita pantherina

83 Párducgalóca – Amanita pantherina

84 Citromgalóca – Amanita citrina
Kalapja 3-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik; halvány citromsárgás, pettyekkel díszített, néha csupasz. Lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek; fehérek, idővel sárgásfehér színűek lesznek; élük finoman csipkézett. Tönkje 7-12 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; fehéres, halvány citromsárgás; gallérja lelógó, halványsárgás; nagy, peremes gumója van, bocskora nincs;. Húsa puha, vizenyős, retekszagú, rossz ízű. Augusztustól novemberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő. Gyengén mérgező.

85 Citromgalóca – Amanita citrina

86 Citromgalóca – Amanita citrina

87 Citromgalóca – Amanita citrina

88 Citromgalóca – Amanita citrina

89 Szürke galóca – Amanita spissa
A párduc és a piruló galócához hasonlít. Kalapja 5-15 cm, szürkésbarna, a burokmaradványok is szürkések. A kalap széle nem vagy alig bordás. A sűrű, szabadon álló lemezek fehérek élük csipkézett. A tönk a gumó alatt elvékonyodva kissé gyökerező, fehérből szürkülő, gallérja nagy és lelógó. Húsa puha, vizenyős, répaízű, krumpliszagú. Júniustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőben növő faj. Nem mérgező, de a mérgező galócákkal könnyen összetéveszthető.

90 Szürke galóca – Amanita spissa

91 Szürke galóca – Amanita spissa

92 Szürke galóca – Amanita spissa

93 Szürke galóca – Amanita spissa

94 Piruló galóca – Amanita rubescens
Kalapja 5-20 cm, vastag húsú, harang alakú, majd kiterül, széle nem bordás. Színe halvány vöröses, apró, fehéres, később szürkésbarna burokmaradványok borítják. Lemezei sűrűk, szabadon állók, fehéresek, puhák, vörösen foltosodnak. Tönkje 6-15 x 1-4 cm, hengeres, töve gumós, övszerűen rücskös, bocskora nincs. Gallérja fehér, lelógó, bordás, széle lehet vöröses. Húsa puha, fehér, vörösödő, szagtalan, édeskés ízű. Májustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori faj. Ehető, nyersen mérgező.

95 Piruló galóca – Amanita rubescens

96 Piruló galóca – Amanita rubescens

97 Piruló galóca – Amanita rubescens

98 Piruló galóca – Amanita rubescens

99 Piruló galóca – Amanita rubescens

100 Császárgalóca – Amanita caesarea
Kalapja 6-20 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; élénk narancssárga, narancsvöröses; széle bordázott. Lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek; élénk aranysárgák. Tönkje 8-16 cm hosszú, 1-2 cm vastag, hengeres; citromsárga vagy aranysárga, fejlett gallérja szintén sárga; nagy, fehér, elálló, zsákszerű bocskora van. Júniustól októberig. Savanyú talajú lomberdőkben növő faj. Hazánkban egyre ritkábban fordul elő, kímélendő. Ehető, árusítható.

101 Császárgalóca – Amanita caesarea

102 Császárgalóca – Amanita caesarea

103 Császárgalóca – Amanita caesarea

104 Cafrangos galóca – Amanita strobiliformis
A kalap 6-20 cm, gömb alakú, majd domború, később kissé kiterülhet, sima, de burokmaradványoktól cafrangos. Színe fehér v. krémfehér v. bézs, szögletes v. táblás, vastag, nagy krémfehér v. szürkés burokmaradványokkal díszített. A lemezek közepesen sűrűk, szabadon állnak, fehérek vagy krémszínűek . A tönk x 2-4 cm, robusztus, hengeres, alján ovális v. szögletes gumóval, fehér, könnyen letörölhető pelyhekkel, cafrangokkal. A gallér fehér, cafrangos, múlékony. A hús vastag, kemény, később puhul, fehér, nem színeződik. Júniustól októberig. Meszes talajú lomberdőkben, füves erdőszéleken. Hőkezelés után ehető.

105 Cafrangos galóca – Amanita strobiliformis

106 Cafrangos galóca – Amanita strobiliformis

107 Cafrangos galóca – Amanita strobiliformis

108 Szürke selyemgomba – Amanita vaginata
Kalapja 3-10 cm, törékeny, vékony húsú, hamar kiterül, középen mindig púpos, széle erősen bordás. Világosszürke. Burokmaradványok ritkán vannak. Lemezei hófehér, sűrűn, szabadon álló. Tönkje 7-15 x 1-1,5 cm, karcsú, üreges, lefele kissé szélesedő, fehér. Gallér nincs, a bocskor bő, erősen fejlett, felső részén elálló, kívül-belül fehér, akár 3 cm magas is lehet. Húsa puha, vizenyős, fehér, íze, szaga nem jellegzetes. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben. Elterjedt, gyakori. Hőkezelés után ehető.

109 Szürke selyemgomba – Amanita vaginata

110 Szürke selyemgomba – Amanita vaginata

111 Agaricaceae - Csiperkefélék Agaricus spp. – Csiperke nemzetség
Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap domború, gyakran szögletes, lehet pikkelyes. A lemez fiatalon rózsás vagy szürkés, később csokoládébarnára színeződik. A spórapor vörösesbarna. A tönk változatos, több fajnál gumós. Általában van gallér. Húsuk fehér, sárgul vagy vörösödik. A hús szaga fontos bélyeg lehet. Lomb- és fenyőerdőkben, füves helyeken. A többség ehető, a kellemetlen szagú, sárguló húsú fajok enyhén mérgezők.

112 Fenyves csiperke – Agaricus sylvaticus
A kalap 5-10 cm átmérőjű, ellaposodik, barna alapon finoman vörösesbarna szálas pikkelyekkel borított. A lemezek szabadon állnak, fiatalon rózsaszínek, majd feketés-barnák. A tönk karcsú, bunkó alakú, vagy gumós, fehéres színű, sérülésre vörösödő. Hártyás gallérja van. A hús jó ízű, illatú, vágásra általában erőteljesen vörösödik. Fenyvesekben. Június – októberben. Ehető, árusítható.

113 Fenyves csiperke – Agaricus sylvaticus

114 Fenyves csiperke – Agaricus sylvaticus

115 Fenyves csiperke – Agaricus sylvaticus

116 Fenyves csiperke – Agaricus sylvaticus

117 Lomberdei csiperke – Agaricus haemorrhoidarius
A fenyves csiperkéhez nagyon hasonló, de annál erőteljesebb, durvább pikkelyekkel. A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna alapon durva, vörösesbarna szálas pikkelyekkel borított. A lemezek szabadon állnak, fiatalon rózsaszínek, majd feketés-barnák. A tönk karcsú, bunkó alakú, vagy gumós, fehéres színű, sérülésre vörösödő. Hártyás gallérja van. A hús jó ízű, illatú, vágásra általában erőteljesen vörösödik. Júniustól októberig. Lomberdőkben növő, gyakori faj. Ehető, árusítható.

118 Lomberdei csiperke – Agaricus haemorrhoidarius

119 Lomberdei csiperke – Agaricus haemorrhoidarius

120 Lomberdei csiperke – Agaricus haemorrhoidarius

121 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis
A kalap 5-15 cm átmérőjű, pogácsára emlékeztet, majd ellaposodik, széle sokáig begöngyölt. Fehéres, krémszínű, általában sima. A kalap bőre lehúzható. A lemezek sűrűn állnak, rózsaszínek, majd sötétbarnák, feketések. A tönk karcsú, tövénél vékonyodhat, fehéres színű. Kettős gallérja van, az alsó gyakran bocskorszerű. A hús vastag, kellemes gombaszagú, színe nem változik, vagy kissé barnul. Áprilistól novemberig. Bolygatott helyeken, ember közelében. Gyakori. Melegigényes. A termőtestek már a föld alatt kifejlődnek, ezért általában földesek. Ehető, árusítható.

122 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

123 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

124 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

125 Ízletes csiperke – Agaricus bitorquis

126 Kétspórás csiperke – Agaricus bisporus
A kalap 5-10 cm átmérőjű, ellaposodik. Változó színű, fehéres barna, világosbarna, felületét barnás szálas pikkelyek borítják. A lemezek rózsaszínből feketés-barnára változnak, élük fehéren csipkézett. A tönk hengeres, a töve felé vastagodhat, gallérja vattaszerű, gyapjas, fehéres, múlékony. A hús vastag, kellemes gombaszagú, vágáskor vörösödhet. Márciustól novemberig. Bolygatott, tápanyagban gazdag területeken, réteken, trágyadombon, legelőn. Ehető, árusítható.

127 Kétspórás csiperke – Agaricus bisporus

128 Kétspórás csiperke – Agaricus bisporus

129 Kétspórás csiperke – Agaricus bisporus

130 Mezei csiperke – Agaricus campester
Kisebb, törékenyebb megjelenésű. A kalap 3-10 cm átmérőjű, ellaposodik, okkeres, fehéres, sima, esetleg selymes-szálas. A lemezek sűrűn állnak, élénk rózsaszínek, majd sötét-barnák. A tönk hengeres, lefelé keskenyedő, fehéres. Gallérja múlékony, lelógó, gyakran csak kis dudor a tönkön. A tönk a gallér alatt lehet pelyhes. A hús vágva gyengén vörösödhet. Májustól novemberig. Füves helyeken előforduló faj. Gyakori. Ehető, árusítható.

131 Mezei csiperke – Agaricus campester

132 Mezei csiperke – Agaricus campester

133 Mezei csiperke – Agaricus campester

134 Mezei csiperke – Agaricus campester

135 Sziki csiperke – Agaricus bernardii
A kalap akár 20 cm átmérőjű, ellaposodik, széle erősen és sokáig begöngyölt. Fehéres, felülete táblásan durván felrepedezik. A lemezek fiatalon szinte fehérek, később bíborbarnák, végül feketések. A tönk zömök, vaskos, lefelé keskenyedő, fehéres. A gallér kicsi, felfelé álló, múlékony. A hús kemény, csípős szagú. Sérülésre vörösödik, majd szürkül, szaga kellemetlen. Májustól októberig. Szikes legelőkön gyakori Ritkábban sózott utak mellett, műtrágyázott legelőn is. Ehető, árusítható Íze miatt egyeseknek megárthat.

136 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

137 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

138 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

139 Sziki csiperke – Agaricus bernardii

140 Gumós csiperke – Agaricus essettei
A kalap 5-14 cm átmérőjű, szögletes, ellaposodik, fehéres, nyomásra gyorsan sárgul a bőre, felülete selymes vagy benőtten szálas. A lemezek szürkések, alig rózsaszínűek, majd feketedők. A tönk karcsú, görbe, a tövén gumószerűen vastagodott. Fehéres, nyomásra sárgul. A gallér múlékony, gyakran szakadozott. A hús vékony, sérülésre legfeljebb enyhén sárgul, kellemes ánizs-, vagy keserűmandula illatú. Májustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, akár akácosokban is. Ehető, árusítható.

141 Gumós csiperke – Agaricus essettei

142 Gumós csiperke – Agaricus essettei

143 Gumós csiperke – Agaricus essettei

144 Óriás csiperke – Agaricus augustus
Nagy termetű. A kalap (!) cm átmérőjű, eleinte szögletes, majd ellaposodik, sárgás színű, felülete rozsdabarna pikkelyekkel borított. A lemezek sokáig fehéresek, krémszínűek, sötétbarnára öregednek, élük szinte végig fehéres. A tönk bunkó alakú, fehéres, majd sárga. Nagy lelógó, gallér felett fehér, alatta sárgás, pikkelyes. A hús vastag, sérülésre barnul, ánizs, vagy mandula szagú. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben. Ritka. Ehető, árusítható.

145 Óriás csiperke – Agaricus augustus

146 Agaricus augustus – Óriás csiperke

147 Agaricus augustus – Óriás csiperke

148 Óriás csiperke – Agaricus augustus

149 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
A kalap cm átmérőjű, ellaposodik, fehéres, krémszínű, nyomásra sárguló, bársonyos, bolyhos, esetleg fehéresen pikkelyes. A lemezek piszkosfehérek, majd csokoládébarnák. A tönk a töve felé vastagodó, gyakran kissé gumós. Fehér, nyomásra sárgul. A gallér jól fejlett, alul fogaskerékszerűen díszített. A hús vastag, jóízű, keserűmandulára emlékeztető illatú. Sérülésre nem változik a színe. Májustól novemberig. Erdőszéleken, ligetes, füves helyeken, réteken. Gyakori. Ehető, árusítható.

150 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

151 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

152 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

153 Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

154 Sárguló csiperke – Agaricus xanthoderma
Karbolszagú csiperke, Sárguló csiperke – Agaricus xanthoderma A kalap 5-15 cm átmérőjű, idővel ellaposodik, fehéres színű, a közepén gyakran füstszínű folttal, bőrszerű tapintású. Nyomásra sárgul. A lemezek élénk rózsaszínűek, majd feketések. A tönk hengeres, a töve gyakran gumós, gyakran görbe. Fehéres, sérülésre különösen a tövén gyorsan sárgul. Vaskos, törékeny gallérja van. A hús sárguló, krómsárga lesz, különösen a tönk alján. Szaga kellemetlen, karbolra, temperára, fenolra emlékeztető. Néha nem érezhető, főzéskor erősödik. Májustól októberig. Füves helyen, lomb- és fenyőerdőkben. Gyakori. Enyhén mérgező. Gyomor és bélpanaszokat okoz.

155 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

156 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

157 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

158 Karbolszagú csiperke – Agaricus xanthoderma

159 Tintaszagú csiperke – Agaricus praeclaresquamosus
A kalap 5-12 cm átmérőjű, kiterül, fehéres alapszínű, felületét sötét, feketés vagy barnás szálas pikkelyek borítják. Nyomásra sárgul. A lemezek eleinte fehéresek, majd rózsaszínek, végül feketések. A tönk karcsú, hengeres, fehéres, gyakran görbült, gumós tövű, a tövénél sárgulhat. A vastag gallér lelógó, fogaskerék-szerűen díszített. A hús vékony, sérülésre főleg a tönk alján sárgára színeződik. Vegyszerszagú. Rossz ízű. Júniustól novemberig szemetes, bolygatott lomberdők szélein nő. Nem gyakori. Enyhén mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.

160 Tintaszagú csiperke – Agaricus praeclaresquamosus

161 Tintaszagú csiperke – Agaricus praeclaresquamosus

162 Tintaszagú csiperke – Agaricus praeclaresquamosus

163 Tintaszagú csiperke – Agaricus praeclaresquamosus