Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaPál Takács Megváltozta több, mint 10 éve
1
Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 4.
2
A moszatok általános jellemzése
Moszatok - Algae A moszatok általános jellemzése egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek
3
egyedül élnek vagy telepeket alkotnak
fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek
4
a testüket telepnek nevezzük
felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a heterotróf táplálkozású faj
5
Macrocystis sp. (barnamoszat)
moszatokból származtathatók a növényvilág többi tagjai, illetve az állatvilág is a legkisebb (0,5 m) és a legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)
6
ivartalan és ivaros szaporítósejtekkel szaporodnak
a moszatok ivaros szaporodásformái izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) anizogámia (a „női” makrogaméták nagyobbak, a „hím” mikrogaméták kisebbek) oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a mozgó mikrogaméták) felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján történik a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia 1. 2. 3.
7
3. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)
8
egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)
9
nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk
elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek kromatoplazma N-tartalmú gázüregeik lehetnek lebegés szaporodásuk egyszerű kettéosztódás endospóra-képzés előfordulhat
10
nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók
szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó felületén élnek Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.
11
Microcystis flos-aquae
több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át) Microcystis flos-aquae Nostoc commune
12
Nostoc commune
13
4. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta
14
az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek
egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak
15
sejtfaluk nincs gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt fényreakciós mozgás jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk (pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) van zöld színtesteik vannak
16
fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak
szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben ritkábbak túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él tipikus fajuk az Euglena viridis Euglena viridis
17
5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta
18
egysejtű vagy fonalas szervezetek
mozgó vagy mozdulatlan szervezetek a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan (izogámiával) szaporodnak sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek édesvizekben és tengerekben élnek fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert
19
o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae
20
sárgászöld színűek két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van a sejtfal gyengén kovásodott főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek
21
2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae
22
sárgásbarna, barna színűek
1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok kréta) az édesvízi fajok nagyon aprók
23
3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae
24
egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek
25
két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak
26
a sejtfalban SiO2 rakódik le kovapáncél kovaföld
a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is a vizek öntisztulásában az első szervezetek Diatoma vulgare
27
6. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta
28
egysejtűek, két ostoruk van
felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható
29
Ceratium hirundinella
főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is (pl. Ceratium hirundinella) vöröses- vagy sárgásbarna színűek Ceratium hirundinella
30
ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill
ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával) szaporodnak értékes haltakarmányok mintegy 1300 fajuk ismert
31
7. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta
32
egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények
33
a sejtfal cellulózból épül fel
zöld színtesteik vannak mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak
34
ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizo- és oogámia) szaporodnak
főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak fontos szerepük van az algatermesztésben
35
1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae
36
főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van
a hajtásos növények belőlük származtathatók
37
haltakarmányok a vizek tisztításában jelentősek fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis
38
2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok) Conjugatophyceae
39
ostoraik nincsenek, mozdulatlanok
ivaros szaporodásuk a konjugáció
40
Konjugáció
41
az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők
a Földön előforduló kb fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida
42
3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae
43
gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10-15 cm magasak
a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek
44
ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld oogónium)
laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek
45
közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él
tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis) Chara foetida
46
8. t: Barnamoszatok - Phaeophyta
47
barnászöld vagy barna színűek
jellemző festékanyaguk a fukoxanthin soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m) növények
48
ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak
49
elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek
régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő
50
9. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta
51
fluoreszkáló vörös színűek
jellemző festékanyaguk a fikoerithrin főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült Gigartina sp.
52
nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek (200 m mélységig is zöld fény) fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az agar-agar-t mintegy 4000 fajukból nálunk kb. 5 él agaróz
53
A moszatok ökológiai jelentősége
a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés) jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak, mások eltűnnek vizekben az alábbi életterekben fordulnak elő: - neuszton (a víz felületi hártyájában) - plankton (a vízben lebegve) - bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken) - periphyton (élőbevonat)
54
A moszatok ökológiai jelentősége (folytatás)
a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a moszatoknak köszönhetjük a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutróf-szaprotróf szint) szennyezett vizek tisztítására használhatók az algák életterei: - tengeri (marin) - édesvízi (limnikus) - szárazföldi (terresztris) - sziklák, falak, kéreg, levelek - talaj (edaphon)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.