TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, A MÚLT ÉS A JÖVŐ

Az előadások a következő témára: "TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, A MÚLT ÉS A JÖVŐ"— Előadás másolata:

1 TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, A MÚLT ÉS A JÖVŐ
Apácai-Csere János Kar Győr, december 4. TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, A MÚLT ÉS A JÖVŐ Prof. Dr. Lett Béla Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet

2 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet
Erdőrendezéstani Tanszék, Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék Szaktárgyak:  Erdőbecsléstan - Faterméstan - Erdőrendezés  Erdészeti jog és igazgatás - Erdészeti politika  Erdészeti szervezés és vezetés - Erdészeti Kereskedelem  Erdészeti ökonómia - Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás - Erdő- és kárérték számítás  Erdészeti informatika - Erdővagyon-gazdálkodás Naturális – jogi – gazdasági szabályozás

3 Az erdővagyon-gazdálkodás sajátosságai, a tartamosság
Az erdőgazdálkodás önálló, speciális nemzetgazdasági ág A termelési ciklus időtartama nagyon hosszú, év A befektetés kiadásai, az újratermelés költségei csak évtizedekkel később realizálódnak Az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok összefonódnak (őstermelés) A gazdálkodásban elkövetett hiba kijavításához nagyon hosszú idő szükséges A 10 vagy 20 év múlva esedékes hozam jelen pillanatig megtermett része már a jelenben is kivehető (gyors nyereség, jövőben helyrehozhatatlan kár)

4 Az erdővagyon-gazdálkodás sajátosságai, a tartamosság
Termékszerkezet változás csak egy teljes termelési ciklus után lehetséges. (a társadalmi és piaci hatások kevésbé érvényesülnek) Az erdő a föld ökológiai egyensúlyában döntő szerepet játszik. Az erdő szűkebb, tágabb környezetben szociális és védelmi szerepet tölt be. Az erdő és az újratermelhető, környezetbarát fa rendszer haszna és hasznosítása. Zárt szén-ciklusa révén enyhíti a CO2 kibocsájtás (pótlólagos hasznosítás)

5 Az erdő, a fakészlet és a lakosság alakulása a Világban és Magyarországon
Európában és Magyarországon a népesség stagnál, csökken, az erdőterület növekszik, a fafelhasználás növekedése mérséklődik. A Föld lakossága, erdőterülete és fafogyasztása (Forrás: EFI News 1996) Magyarország lakossága, erdőterülete és fakitermelése (Forrás: KSH, MGSZH).

6 A fafelhasználás helyzete
Környezeti szempontok alapján a fatermékek egyértelmű előnyöket mutatnak a konkurens termékekkel szemben: A fafeldolgozás megújuló nyersanyagot, fejlett feldolgozási technikát használ, viszonylag alacsony energiaigénnyel. Az egészségre ártalmatlan termék, életciklusának lejártával újra hasznosítható és környezeti terhelés nélkül megszüntethető. Fatermék helyettesítő iparágak környezeti szempontú összehasonlítása (Forrás: Jaakko Pöyry Consulting, 1998)

7 Európa országainak erdősültsége tulajdonviszonyok szerinti bontásban
Kitekintés Európára Európa országainak erdősültsége tulajdonviszonyok szerinti bontásban

8 Magyarország helyzete
Az erdőterület tulajdoni megoszlása Forrás: Lett B.- Mészáros K. 2004

9 Magyarország helyzete, az erdőterület változása
csökkenése és növekedése Divatfafajok Fenyő, Nemesnyár, Akác, Tölgy

10 Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás – MÚLT
A tartamosság az erdészeti üzem azon képessége, amellyel tartós, optimális fahasználatot, immateriális szolgáltatásokat és egyéb javak használatát teszi lehetővé mind a jelen, mind a jövő generációi számára (Speidel, 1984) Az erdő tartamosságának biztosítása, az erdővagyon védelme érdekében Magyarországon több mint 100 éve létezik erdészeti szakigazgatás. Az erdészeti üzemtervezés már 200 éve jelen van és alapját képezi a tartamos erdőgazdálkodásnak. Eleinte a tartamosság definiálása során a materiális elemeket vették csak figyelembe, a tartamosság valamely teljesítmény állandóságára (fahozamok, fakitermelés és pénzhozamok tartamossága) vonatkozott. Később jelentkezett az igény, hogy a fogalmat immateriális elemekre is kiterjesszék. A tartamosságnál óhatatlanul konfliktus helyzetek alakulnak ki. A rövid-, közép-, hosszú távú előnyök, érdekek, illetve a társadalom és az egyén érdekei nem mindig esnek egybe. (Niesslein, 1985)

11 Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás – MÚLT
A tartamosság nem gazdasági cél, hosszú időtartamra irányuló üzemi, gazdasági tevékenység alapelve, függetlenül attól, hogy milyen célt követ.

12 Az erdőgazdálkodás eredménye a kezelt vagyonhoz képest elenyésző
Naturális – Pénzügyi Az erdőgazdálkodás eredménye a kezelt vagyonhoz képest elenyésző Erdőterület Fakészlet Növedék Erdőérték Eredmény eha M m3 Mrd Ft Állomány 2000 340 12 Bev Kiad. -58 Véghasználat 20 5 7 50 T.-2 F/Á (%) 1 1,5 60 2,5 3 Az erdőgazdálkodásban hatalmas vagyont kell fenntartani. A növedék egy részét hasznosíthatjuk. Forrás: MGSZH

13 Az erdőgazdálkodás állományi és forgalmi jellemzői
Tartamosság – JELEN Az erdőgazdálkodás állományi és forgalmi jellemzői Fenyő Egyéb lágylomb Nyár Akác Egyéb keménylomb Cser Bükk Tölgy Folyó növedék (m3) Élőfa-készlet Faki- termelés Faki-termelés (ha) Véghasz-nálat Terület

14 Az erdőgazdálkodás két lehetséges célja
ESA – Európai (nemzeti) számlák rendszere – gazdasági haszon Forrás: Eurostat 2000 A többcélú erdőgazdálkodás a hasznok ötvözése

15 Fenntartható fejlődés értelmezése
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak A Tanács kinyilvánította, hogy alapvető változtatásokra van szükség a jövő érdekében. E változtatások közös alapja: Felülemelkedés az egyéni, rövid távú érdekeken, A társadalom által vallott értékek egyensúlyának megteremtése, Az összefüggésekben gondolkodás, amely szerint az életünket kísérő problémák összefonódtak A társadalom egyetértésének kialakítása, a társadalom csak annyit vehet el a környezetétől, amennyit a természetes folyamatok képesek újratermelni; A társadalomban uralkodó viszonyok újragondolása az igazságosság, a kölcsönös egymásért való felelősség, a megértés, a békesség, az együttműködés,a befogadás jegyében.

16 Fenntartható fejlődés értelmezése
Kevesen értik a fenntarthatóság fogalmát, még a kérdéskörrel foglakozók között is heves vitákat folynak a fenntartható fejlődés értelmezéséről és megvalósíthatóságáról. a KSH által megkérdezettek 26%-a azonosította a fenntartható fejlődést a folytonos gazdasági növekedéssel, 22%-a az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodásával A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a fenntartható fejlődés a ma és a jövő generációk szükségleteinek kielégítése, 16%-a, hogy a társadalmi ellátó rendszerek, 7%-a pedig, hogy a természeti erőforrások megőrzése.

17 Fenntartható fejlődés értelmezése
Nyilvánvaló, hogy semmi sem lehet fenntartható, fennmaradó a környezet állandó változása miatt. A fenntarthatóság egy olyan viszonyrendszert, kultúrát jelent, amelyben az emberek egymás közötti és a természetes környezetükkel való viszonya megteremti a harmónia lehetőségét. A fenntarthatóság kifejezés ezért nem az időre, hanem a fejlődés módjára vonatkozik „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”(Herman Daly) „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jól-lét megvalósítása, anélkül hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk.”

18 Az erdőgazdálkodás helyzete
Az erdőgazdálkodás megítélése az utóbbi években lassan változik: felértékelődik az erdők környezeti és jóléti funkciója (és már nem aszerint kell értékelni, hogy a teljesítmény mindössze a hazai gazdaság 0,1%-át adja) A hazai erdők nettó szénelnyelők, évente mintegy 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió hektár) az erdőgazdálkodásba bevont terület, amelynek 94%-át (1,9 millió hektárt) borítja faállomány. Ez utóbbi területet alapul véve az ország erdősültsége 20,3%-os. Az évi növedékből – amely 13,2 millió köbméter – az erdőtervek szerinti maximális kitermelési lehetőség 10,2 millió köbméter. Ebből 6,6 millió bruttó köbmétert termeltek ki a 2007-es évben, ami az éves kitermelési lehetőségek 65% a. Ez a tartamos gazdálkodás feltételeinek megfelel. Az állami tulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás szakmai színvonala megfelelő, a magán-és a közösségi tulajdonban lévő területek gazdálkodása azonban kívánnivalót hagy maga után. (300 ezer fős erdőtulajdonosi körből áll, nagyon különböző érdekeltséggel)

19 Erőforrás-fogyasztás és vagyon
Fakitermelés: 2007-ben 6609 ezer köbméter bruttó, és 5640 ezer köbméter nettó fatömeg került kitermelésre, aminek az egyik felét fagyártmányként, a másik felét tűzifaként használták fel. A kitermelésnek ez a szintje nem veszélyezteti a tartamos erdőgazdálkodást. Faállomány vagyon: A faállományok összesített fatérfogata az elmúlt években is gyarapodott: a január 1-jei állapot szerint 347 millió köbmétert tesz ki. Az élőfa-készlet anyagi értéke több mint 1000 milliárd forint. Ásványvagyon: Magyarország az ipari célú, gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon tekintetében gyenge adottságokkal rendelkezik ben kőolajból még 17,4 millió tonna, földgázból 57,7, feketekőszénből 198,7, barnakőszénből 168,3, lignitből 2902,4, mangánércből 3,1, bauxitból 39,1 millió tonna állt gazdaságosan rendelkezésre. A legjelentősebb a legnagyobb környezeti kockázattal felhasználható lignitvagyon.

20 Élővilág-élőlények Az erdő:
Magyarország erdőterületein nagyobbrészt lombos fafajokból álló, elegyes erdőtársulások találhatók. (A lombos 87,9%, fenyő 12,1%) Az őshonosnak tekinthető fafajú erdőállományok aránya meghaladja az 57%-ot. Az idegenhonos erdőállományok közül az akácosok 23%, a nemesnyárasok 7%-ot borítanak, elsősorban az Alföldön. Az erdők egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, az erdőkben keletkezett károk országos szintű becslését, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások közötti kapcsolat vizsgálatát, a károsítók elszaporodásának előrejelzését és az ellenük való védekezés megszervezését az Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) biztosítja. (az erdők egészségi állapota 1990 és 2007 között ingadozott, összességében kis mértékben romlott )

21 Agrárgazdaság Használjuk ésszerűen amink van:
Az agrárgazdaságon belül az erdőgazdálkodást elsősorban a társadalom jobb környezeti feltételeit biztosító szolgáltatóként kell kezelni. Tovább kell növelni az ország erdősültségét, a honos fafajokból álló erdőtársulások kiterjedését. Megfelelő szabályozással az erdőbirtokosságokat is a lehető legmagasabb ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó erdőtársulások kialakítására kell ösztönözni. Az agrárgazdaság sorsa elválaszthatatlan az éghajlat alakulásától. A jelenleg jó adottságúnak mondott, de rosszul kihasznált agrárpotenciált a gondos használat felé kell közelíteni, mert az egyébként is kiszámíthatatlan időjárási körülmények még jobban sújtják majd a gazdálkodókat. Ezért fel kell készülni az időjárási szélsőségekre adandó válaszokkal, elsősorban a károk megelőzése, a termékszerkezet-váltás, a technológiaváltás területén. A jelenlegi erdő az elődeink történelmi „aprómunkájának” eredménye. Amit ma élvezünk, az elődeink, embertársaink és a környezet együttműködésének eredménye – a múltnak köszönhetjük.

22 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye:
Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az éghajlatváltozás tükrében Erdőgazdálkodásban hosszú távú stratégiákra van szükség Az EU erdőállománya egyre növekszik. Az erdő és a fa az óceánok után a szén legfontosabb elnyelője, emellett a fa alapú termékek a nem megújuló erőforrásokból készülő termékeket is helyettesítik. Jelenleg az erdőfelújítási módszerekre, így többek közt a fafajok megválasztására kell különös figyelmet fordítani. Mivel a klimatikus körülmények viszonylag rövid időn belül nagy valószínűséggel jelentősen megváltoznak, Európai erdei érzékenyebbé válnak majd a rovarkárosításra. Az erdőknek fontos szerep jut Európa természetes ökoszisztémájának stabilizálásában, és fenntartásuknak döntő hatása lesz a kontinens természetes és természetszerű ökoszisztémáinak stabilitására.

23 Fenntartható fejlődés, az erdőgazdálkodásban az éghajlatváltozás tükrében
A tartamos erdőgazdálkodásnak köszönhetően az EU erdőpotenciálja folytonosan növekszik. A fa mint megújuló természeti erőforrás építőanyagként és energiahordozóként való forgalmazása gondoskodik a szén-dioxid hatékony megkötéséről az erdőkben és az erdei termékekben, amelyek elnyelik a szén-dioxidot, ráadásul helyettesíthetik a nem megújuló erőforrásokon alapuló nyersanyagokat. A gazdaságilag fenntartható erdőgazdálkodás elengedhetetlen az EU területén fekvő, magán- és állami tulajdonban lévő erdők szakszerű fenntartásához és egészségének megőrzéséhez. Az EU-nak az erdőgazdálkodást minden jogalkotási lépésében önálló gazdasági ágként kell tisztelnie, és mindig meg kell fontolnia a következményeket, nehogy akaratlanul is kontraproduktív jogszabályok szülessenek. Az EGSZB úgy véli, hogy a fa mint erőforrás termelését és használatát fokozni kell, és hogy az erdők klímaváltozás fékezésében betöltött szerepének nagyobb súlyt kell tulajdonítani. Az a véleménye, hogy fontos az erdősítések mértékének növelése, mind az EU-ban, mind globális szinten. Ezt az EU fejlesztési politikájának is központi elemévé kell tenni.

24 Fenntartható erdőgazdálkodás
Az erdő gyarapítása beillik a multifunkcionális erdőgazdálkodás szorgalmazásába, ez a jelentős beruházás az erdőgazdálkodásban finanszírozási nehézséget okoz. Az erdőtelepítések alapvetően az agrárium túltermelési és gazdaságossági problémáit mérséklik, az össztársadalmi igényeket szolgálják, így a többletterhek vállalásában mindnyájunknak részt kell venni

25 Fenntartható fejlődés
Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. (2009. XXXVII. Törvény) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása.

26 Különleges rendeltetésű erdők növekedése
A Natura 2000 program újabb jelentős módosítást jelent.

27 Különleges rendeltetésű erdők növekedése

28 A fakészlet és folyónövedék összetétele hosszú távon
30 éves véghasználati lehetőség ( ) Terület Az átalakító üzemmód a számításokat módosítani fogja Kitermelhető fakészlet

29 A fakészlet és a bruttó fakitermelés alakulása
Véghasználati terület és fakitermelés, lehetőség és teljesítése Forrás: MGSZH

30 Fenntarthatóság – JÖVŐ, 30 év

31 Fenntarthatóság – a klíma változása

32 A tartamosságot fenyegető veszélyek
termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása, klíma változás veszélyei, a károsításokra való felkészülés hiánya, a fenntartás és felújítás finanszírozása, Natura 2000, az erdészeti szervezet gyengesége A fenntarthatóság nevében hozott intézkedések ne veszélyeztessék a tartamosságot! Változó, csökkenő támogatások mellett növekvő terhekkel a folyamatos gazdálkodás, erdőfenntartás és szolgáltatás biztosítása.

33 A tartamosságot szolgáló intézkedések, lehetőségek
EU rendszer felvállalása: A tartamos erdőgazdálkodásra össz-európai szinten elfogadott rendszer elemei: 1. Az erdei erőforrások fenntartása és megfelelő bővítése, valamint azok hozzájárulása a globális szénkörforgalomhoz. 2. Az erdei ökoszisztéma egészségének és vitalitásának fenntartása. 3. Az erdők produktív funkcióinak (fatermesztési és egyéb gazdasági funkcióinak) fenntartása és bővítése. 4. Az erdők biológiai diverzitásának fenntartása és bővítése. 5. Az erdők védelmi funkcióinak (elsősorban a talaj- és vízvédelemnek) fenntartása és fejlesztése 6. Az erdők más társadalmi és gazdasági szerepének és feltételeinek a fenntartása Erdészeti eredet-tanúsítás: Ez átmenet a multifunkcionális erdőgazdálkodás felvállalása felé.

34 Köszönöm a figyelmet!