Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága

Az előadások a következő témára: "Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága"— Előadás másolata:

1 Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága

2 Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2003)
Kutatási célpopuláció Magyarország felnőtt, nem intézményben élő lakossága Országos felmérés rétegzett, két lépcsős, csoportos mintavétel az adatfelvételre október 30. és december 19. között, 440 településen került sor, 270 kérdezővel 7000, 18 éves és idősebb, állandó címen lakó magyar állampolgár Válaszolt 5072 fő, a minta 72 %-a (OLEF2000: 78 %) a reprezentativitás kedvező volt Az Országgyűlés áprilisban fogadta el a Nemzeti Népegészségügyi Programot, amelynek fontos eleme a program előrehaladásának monitorozása. ennek egyik eszköze az OLEF, amelyet három évben vesznek fel annak érdekében, hogy képet kapjunk a magyar lakosság egészségi állapotáról. Nem az olef2003 volt az első ilyen felmérés, 2000-ben már volt egy olef, így az eredmények részben összehasonlíthatók. A felmérés célcsoportja a felnőtt, magyar, nem intézményekben élő lakosság volt. az adatfelvételre XXX került sor, 440 településen, 270 kérdezővel. a tervezett minta nagysága 7000 fő volt sikeres kérdővet vettünk fel, ami 72 %-os megvalósulási arányt jelent.

3 Témakörök Egészség Befolyásoló tényezők Korlátozottság
Betegségek Sérülések, mérgezések Fájdalom Lelki egészség Vélt egészség Ellátórendszer igénybevétele, kiadások Gyógyszerhasználat Befolyásoló tényezők Biológiai tényezők Egészségmagatartás Demográfia Anyagi helyzet Munka- és lakókörnyezet Társas környezet Az OLEF kérdőívét nemzetközi (WHO, Eurostat) ajánlások, szakirodalmi adatok, az OLEF2000 és a VEF tapasztalati alapján állítottuk össze. A kérdések tematikusan az egészségével voltak kapcsolatban egyfelől, másfelől pedig az azokat befolyásoló biológiai, demográfiai, magtartásbeli, gazdasági és társadalmi tényezőkre kérdeztünk rá. Az egészséget többféle modell alapján próbáltuk megragadni: a hagyományos biomedikális, percepcionális és a funkcionális modell alapján is tettünk fel kérdéseket.

4 Dohányzás Rendszeresen dohányzik Nők: 25% Férfiak: 37%
A nők 25%-a rendszeres (32, 29, 6%), 3%-a alkalmi dohányos (5,5; 3,5; 0,4%) A férfiak 37%-a rendszeres (44, 39, 16%), 4%-a alkalmi dohányos (6,4; 3; 0,9%)

5 Összefüggések elemzése
Milyen kapcsolat van a rendszeres dohányzás esélye és a társadalmi-gazdasági tényezők között? Dohányzás (kimeneti változó) rendszeresen dohányzik vs. nem dohányzik Társadalmi-gazdasági tényezők (magyarázó változók) nem, kor, iskolázottság, anyagi helyzet, foglalkozás, munkaviszony, társas támogatottság, régió, településnagyság

6 Az anyagi helyzet és a dohányzás kapcsolata

7 A kor és az iskolázottság kapcsolata a dohányzással

8 Elhízás A nők 29%-a túlsúlyos (15, 33, 37%), és 19%-a elhízott (8, 23, 27%) A férfiak 38%-a túlsúlyos (29, 43, 40%) és 20%-a elhízott (11, 23, 30%)

9 Összefüggések elemzése
Milyen kapcsolat van a túlsúlyosság/elhízottság és a társadalmi-gazdasági tényezők között? Testtömeg-index (kimeneti változó) túlsúlyos/elhízott vs. normál Társadalmi-gazdasági tényezők (magyarázó változók) kor, iskolázottság, foglalkozás, munkaviszony, anyagi helyzet, régió, településnagyság, társas támogatottság

10 Az anyagi helyzet és a túlsúly/elhízás kapcsolata

11 Az iskolázottság és a túlsúly/elhízás kapcsolata a nők körében

12 ÖSSZEFÜGGÉSEK – TÚLSÚLY/ELHÍZÁS (férfiak)
ÖSSZEHASONLÍTOTT ESÉLYHÁNYADOS (95%-os MI) KATEGÓRIÁK FOGLALKOZÁS Referencia: felső vezető alsó- és középvezető 0,33 0,11 – 1,0 beosztott szellemi 0,21 0,07 – 0,66 önálló 0,30 0,09 – 0,92 nem mg-i fizikai 0,26 0,08 – 0,83 GAZDASÁGI AKTIVITÁS Referencia: dolgozik munkanélküli 0,22 0,07 – 0,75 rokkantnyugdíjas 0,25 0,08 – 0,81 nyugdíjas 0,25 0,08 – 0,83 egyéb inaktív 0,22 0,07 – 0,75

13 ÖSSZEFÜGGÉSEK – TÚLSÚLY/ELHÍZÁS (nők)
ÖSSZEHASONLÍTOTT ESÉLYHÁNYADOS (95%-os MI) KATEGÓRIÁK FOGLALKOZÁS Referencia: felső vezető beosztott szellemi 0,39 0,16 – 0,97 GAZDASÁGI AKTIVITÁS  Referencia: dolgozik munkanélküli 0,22 0,08 – 0,61 RÉGIÓ  Referencia: Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld 1,48 1,04-2,09 

14 A hipertónia és az iskolázottság kapcsolata

15 A mammográfiás szűrővizsgálaton részt vett nők életprevalenciája korcsoportonként 2000-ben és 2003-ban

16 Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések
A szűrési életprevalencia növekedésének mekkora része adódik a kohorszcseréből adódó változásból, és mekkora része tényleges változás? A növekedés mennyire tulajdonítható a többi befolyásoló tényező párhuzamosan lezajlott változásának (pl. az iskolázottsági struktúra megváltozásnak)? Megváltozott-e a két időpont között eltelt időben a befolyásoló tényezőknek a szűrési részvételre gyakorolt hatása (pl. változott-e a hatás nagysága, jellege)?

17 Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések
Az első kérdés feltevésének a relevanciája csekély, tekintve, hogy rövid idő telt el a két vizsgálat között, és hogy a korcsoportos bontásból láthattuk: nem a kohorszcsere okozta a változást.

18 Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések
Az ábrán látható modellben a befolyásoló tényezők tehát általában a szűrésen történő részvétellel potenciálisan kapcsolatban álló társadalmi-gazdasági háttértényezők, míg az „idő” hatása foglalja magába az ezen kívül álló minden egyéb tényezőt, ennek nyilván legnagyobb részét az időközben beindult népegészségügyi program okozta hatás adja.

19 Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések
A második kérdés vizsgálatának eredménye szerint minden más tényező hatására kontrollálva a két időpont közötti változáshoz tartozó esélyhányados 1,57 (megbízhatósági intervallum: 1,38 - 1,79). Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a korábban, kontrollálás nélkül számolt értékkel, vagyis elmondható, hogy a tapasztalt nagyfokú változás nem írható a társadalmi-gazdasági változások számlájára.

20 Időbeli összevetések esetén felmerülő kutatási kérdések
Ebben az esetben a kutatási kérdésünk középpontjában a befolyásoló tényezőknek a két időpont közötti megváltozása áll. Pl. változott-e az iskolázottságnak az összefüggése a szűrési életprevalenciával 2000 és 2003 között?

21 A szűrésen való részvétel befolyásoló tényezői
A cellákban 0-val jelöltük azt a változót, amely nem befolyásolja a szűrés életprevalenciáját; +-szal jelöltük a szignifikáns, ++-szal az erősen szignifikáns, konzisztens kapcsolatot.

22 Az iskolázottság szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF2000, 2003)

23 A lakóhelynagyság szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF2000-2003)

24 A lakóhely szerepe a mammográfiás szűrésen való részvételben (OLEF2000-2003)
Összefoglalva elmondható, hogy a társadalmi-gazdasági változók szerepe csökkent a szűrés életprevalenciájának meghatározásában, ami vélhetően a népegészségügyi programnak betudható, a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése felé mutató igen pozitív változás.

25 Telepszerű körülmények között élők egészségfelmérése
Kósa Zs., Ádány R., Kósa K., Kardos L., Széles Gy., Vokó Z., Fésüs G., Németh R., Országh S.

26 Minta választás Célpopuláció Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye telepei Háztartási alapú, 18 éves, vagy annál idősebb lakosok Véletlen, arányos (PPS), csoport (cluster) mintavételezés Véletlen lépegetés módszer az adott telepen A minta nagysága 1000 fő

27 Vélt egészség 45-64 30-44 18-29 Nők 45-64 30-44 18-29 Férfiak
Nők Férfiak Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában?

28 Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele
A telepszerű körülmények között élők és az általános populáció által igénybevett egészségügyi szolgáltatások az elmúlt 12 hónapban Telepszerű körülmények között élők Általános populáció Nők 18-29 év 30-44 év 45-64 év bármilyen egészségügyi szolgáltatás 65% (58, 71) 62% (55, 70) 78% (69, 85) 74% (70, 77) 73% (69, 76) 80%(78, 83) találkozás a háziorvossal 70% (64, 76) 71% (63, 77) 86% (78, 91) 62% (59, 65) 77%(75, 79) találkozás szakorvossal 51% (44, 58)* 42%(35, 50)* 58% (49, 67) 68% (64, 72)* 68%(64, 71)* 69%(66, 72) fogorvosi szolgáltatás 44%(38, 51)* 33%(26, 41)* 32% (24, 41) 61% (57, 65)* 50%(46, 54)* 39%(36, 43) rendelőintézeti ellátás* 11% (7.6, 16) 14% (9.2, 20) 17% (11, 25) 16% (14, 20) 13% (11, 16) 18%(15, 20) nőgyógyászati vizsgálat az elmúlt 5 évben 90% (85, 93) 82%(75, 87)* 62%(53, 71)* 90% (87, 92) 92% (89, 94) 86%(84, 87)* mammográfiai vizsgálat az elmúlt 2 évben 8.0% (5.0, 13) 15% (10, 21) 25% (18, 34) 8.5% (6.3, 11) 24% (20, 27) 70%(67, 74)* A számok a prevalencia populációs becslései a 95%-os megbízhatósági tartománnyal.

29 Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele
Telepszerű körülmények között élők Általános populáció Férfiak 18-29 év 30-44 év 45-64 év bármilyen egészségügyi szolgáltatás 42% (35, 49)* 48% (40, 56)* 67% (57, 75) 60% (56, 64)* 61% (57, 65)* 72% (68, 75) találkozás a háziorvossal 48% (41, 55)* 51% (43, 59)* 74% (65, 81) 67% (63, 71)* 68% (64, 71)* 73% (71, 75) találkozás szakorvossal 22% (16, 28)* 23% (17, 31) 42% (34, 52) 38% (33, 42)* 35% (31, 38) 51% (47, 54) fogorvosi szolgáltatás 38% (31, 45) 26% (20, 34)* 21% (14, 29) 42% (37, 46) 40% (36, 44)* 30% (27, 34) rendelőintézeti ellátás* 3.1% (1.4, 6.8) 9.8% (5.9, 16) 23% (16, 31) 5.9% (4.1, 8.4) 7.7% (5.8, 10) 17% (15, 20)

30 Egészségügyi ellátások igénybevétele
a szakorvosi és a fogorvosi ellátás igénybevétele alacsonyabb a romák körében (általános populáció kb. 2/3-a) a éves roma nőknek csak 25%-a vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben (az általános populációban 70%) az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő romák 35%-a, az általános populáció 4,4%-a szenvedett el valamilyen diszkriminációt

31 Egészségtudatosság 45-64 30-44 18-29 Nők 45-64 30-44 18-29 Férfiak
Nők Férfiak Véleménye szerint Ön mennyit tehet az egészségéért? SOKAT, NAGYON SOKAT

32 A dohányzás kezdete

33 Az alkohol fogyasztás gyakorisága
Telepszerű körülmények között élők Az általános populáció alsó jövedelmi szintjén élők Általános populáció 18-29 év 30-44 év 45-64 év Férfiak absztinens alkalomszerűen mérsékelten nagyivó 44 (37, 51) 16 (11, 22)* 24 (19, 31) 16 (12, 22) 45 (37, 53) 14 (9,3; 21) 26 (19, 33) 16 (11, 23) 59 (50, 68)* 12 (7,1; 20) 16 (10, 24) 13 (7,8; 21) 40 (29, 52) 33 (24, 45)* 15 (8,3; 26) 12 (6,1; 22) 29 (21, 38) 27 (19, 35) 22 (15, 31) 23 (16, 31) 30 (23, 37)* 19 (13, 26) 30 (24, 37) 22 (17, 29) 30 (26, 33) 36 (32, 40) 23 (20, 26) 12 (9,2; 15) 25 (21, 29) 26 (22, 30) 31 (27, 35) 18 (15, 22) 23 (20, 27) 17 (14, 20) 39 (35, 42) 21 (18, 25) Nők 83 (77, 88) 14 (10, 20) 1,5 (0,5; 4,5) 1,0 (0,2; 3,9) 82 (76, 88)* 13 (8,3; 19)* 3,1 (1,3; 7,3) 1,9 (0,6; 5,7) 91 (84, 95)* 7,3 (3,7; 14) 0,9 (0,1; 6,2) 81 (73, 88) 17 (11, 26) 1,6 (0,4; 6,0) 0,0 66 (58, 74)* 28 (21, 36)* 4,3 (2,0; 9,2) 1,4 (0,4; 5,4) 71 (65, 77)* 19 (14, 25) 6,4 (3,8; 11) 3,3 (1,6; 6,9) 57 (53, 61) 4,4 (2,8; 6,6) 2,7 (1,6; 4,5) 55 (51, 59) 35 (31, 39) 7,5 (5,6; 10) 2,2 (1,3; 3,8) 61 (57, 65) 26 (23, 29) 11 (8,8; 13) 2,4 (1,6; 3,6)

34 Testtömeg index 45-64 30-44 18-29 Nők 45-64 30-44 18-29 Férfiak
Nők Férfiak A testsúly és a testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2): kóros soványság < 18,5; normál testsúly 18,5-24,99; túlsúlyos 25-29,99; elhízott  30

35 Friss zöldség, gyümölcs fogyasztás
Nők Férfiak

36 Következtetések Amit eddig tudtunk
A romák korai halálozása lényegesen magasabb, mint az általános populációé A romák többsége szociálisan marginalizált Amit ez a vizsgálat hozzáad a tudásunkhoz Az első kvantitatív vizsgálat Európában, amely a romák és az általános populáció egészségét összeveti A romák funkcionalitása és vélt egészsége lényegesen rosszabb, mint az általános populációé A dohányzás gyakorisága magasabb, a zöldség, gyümölcs fogyasztásé alacsonyabb körükben