A Föld belső szerkezete

Az előadások a következő témára: "A Föld belső szerkezete"— Előadás másolata:

1 A Föld belső szerkezete

2 A Föld belsejének fizikája
Hőmérséklet: a mélység felé haladva a hőmérséklet nő, ennek átlagos értéke 100 méterenként 3oC – GEOTERMIKUS GRADIENS. A belső hő a radioaktív anyagok bomlásából származik (pl: uránium, tórium) Nyomás: a mélység függvényében egyenletesen nő, és a Föld középpontjában eléri a felszíni nyomás 4000-szeresét. Sűrűség: nő, de nem egyenletesen, hirtelen változásokat mutat.

3 A mágneses deklináció A Földet mágneses tér veszi körül. Oka: a Föld mélyén rejtőző vastartalmú fémolvadékok áramlásai. A Föld mágneses tengelyének felszíni döféspontja, a MÁGNESES PÓLUS, nem esik egybe a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjával, a CSILLAGÁSZATI PÓLUSSAL. Ezt azt eltérést MÁGNESES ELHAJLÁSNAK, vagy MÁGNESES DEKLINÁCIÓNAK nevezzük.

4 A Föld belső szerkezete
A Föld koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjait geoszféráknak nevezzük. A Föld gömbhéjai: Földkéreg MOHOROVICIC-FELÜLET (30 KM) Földköpeny Felső köpeny Alsó köpeny (ASZTENOSZFÉRA) GUTENBERG-WIECHERT FELÜLET (2900 km) Földmag Külső mag LEHMANN FELÜLET (5150 KM) Belső mag

5 A GEOSZFÉRÁK FŐ TULAJDONSÁGAI
Neve Alsó határa (km) Sűrűsége (g/cm3) Nyomása (ATM) Hőmér-séklet Halmaz-állapot Kéreg 100 2,7-3,3 10000 szilárd Felső köpeny 700 4,3 2500 Szilárd- képlékeny Alsó köpeny 2900 5,5 4000 Külső mag 5150 10,0 Folyékony Belső mag 6371 13,3

6 A földkéreg Szárazföldi kéreg Vastagabb (30-40 km) Sűrűsége nagyobb
Kőzetanyaga gránit, alatta bazalt Idősebb 3,8 milliárd éves is lehet Változatos felépítésű Óceáni kéreg Vékonyabb (5-8 km) Sűrűsége kisebb Kőzetanyaga bazalt Fiatalabb 200 millió évnél Egyszerűbb felépítésű

7 Litoszféra A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát. A kőzetburok a szárazföldek alatt vastagabb, mint az óceánok alatt.

8 ÓCEÁNI KÉREG SZÁRAZFÖLDI KÉREG