Szociometria - kapcsolati háló

Az előadások a következő témára: "Szociometria - kapcsolati háló"— Előadás másolata:

1 Szociometria - kapcsolati háló
Szociometria - kapcsolati háló A módszer alkalmazásának vázlata: 1. Kérdéseket szerkesztünk a csoporttagok csoportbeli választásairól és elutasításairól. 2. A szociometriai felvétel során a megfelelő körülmények között, a megfelelő instrukciók megadásával a vizsgált csoport tagjai kitöltik a kérdőívet. 3. A válaszokat táblázatba rendezzük, összesítjük, az összesítés alapján rajzot készítünk a csoport szerkezetéről. 4. Az adatok és a rajz alapján elemzünk, esetenként ismertetjük a csoporttal, változásokat indukálunk.

2 Szociometria - kapcsolati háló
Szociometria - kapcsolati háló A kérdezés: Szociometria készítésekor megkérdezzük a vizsgált csoport tagjait, hogy különböző helyzetekben kit választanának szívesen a csoporttagok közül, illetve kiket utasítanának el. Az érintetteknek érzelmi döntést kell hozniuk (rokonszenv, ellenszenv alapján) érzelmi reakciót kell kiváltania a kérdésnek.

3

4 Szociometria - kapcsolati háló
Szociometria - kapcsolati háló A kérdések konkrét helyzetekre vonatkozzanak Legyenek relevánsak, reálisak, feltételes módban megfogalmazva Adatfelvétel és instrukciók: Lehetőleg azon a helyszínen, ahol a csoport él, dolgozik. A csoport minden tagja legyen jelen a felvételen. Instrukciókat kell adnunk a résztvevőknek. (Titkosság, cél, mire vonatkozik)

5 Szociometria - választások táblázata
Szociometria - választások táblázata

6 Szociometria - választások táblázata
Szociometria - választások táblázata

7 A szociogram ábrázolása
A szociogram ábrázolása

8 A szociogram ábrázolása
A szociogram ábrázolása Csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik hozzá kötődnek, nincs kapcsolat Lánc: nem lezárt, párok egymáshoz kapcsolódása Perem: legsúlyosabb esete a magány.

9 A szociogram ábrázolása
A szociogram ábrázolása Halmazszerű, kezdetleges

10 A szociogram ábrázolása
A szociogram ábrázolása Laza

11 A szociogram ábrázolása
A szociogram ábrázolása Egyközpontú, széles peremű, fejletlen

12 A szociogram ábrázolása
A szociogram ábrázolása Többközpontú, fejlett osztályszerkezet

13 A szociogram ábrázolása
A szociogram ábrázolása Tömbszerkezet

14 A szociometria mutatók kiszámítása
A szociometria mutatók kiszámítása Kölcsönösségi index Sűrűségi index Kohéziós index

15 Kölcsönösségi index A kölcsönösségi index a kölcsönös kapcsolattal rendelkező csoporttagok számát fejezi ki a csoport összes taglétszámához képest. Minél magasabb ez a szám, annál kevesebb a csoportban lévő magányos egyén. A 100%-os kölcsönösségi index azt jelentené, hogy egyetlen magányos tag sincs a csoportban, az 50 %-os szerint a csoport fele nem kötődik senkihez. A tapasztalatok szerint ez az index a csoport egyes jellemzőitől függően (a közös tevékenység jellege, az időtartama, stb.) % között szokott lenni.

16 Sűrűségi index Sűrűségi index
Sűrűségi index Sűrűségi index A sűrűségi index a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok létszámának arányát fejezi ki. Ha a csoport minden tagja egyetlen másik taggal van kölcsönös kapcsolatban, az index 0,5. (A kölcsönösségi vázlaton fele annyi kölcsönös kapcsolatot jelző vonal lesz, mint az összlétszám.)

17 Kohéziós index A kohéziós index azt fejezi ki, hogy a társas mezőben a lehetséges társas kapcsolatok számának hány százaléka realizálódott. Az összes lehetséges kapcsolatok száma: n*(n-1)/2 , ahol n a csoporttagok száma. A kohéziós index átlagértéke 10 és 13% között szokott lenni. Ha 15% fölé emelkedik, magas kohézióról beszélünk. Az ilyen csoport képes feltehetően nagy együttes teljesítményekre. A 10 % alatti kohéziós index szétesett, alacsony szolidaritású közösséget jelez, ahol komolyabb együttes teljesítményre nem lehet számítani.

18 Értelmezés Kik a központi figurák? Mik a jellemzőik?
Értelmezés Kik a központi figurák? Mik a jellemzőik? Kik szorultak peremre? Mik a jellemzőik? Mi az összetartó erő az egyes mikrocsoportokban, mi közös a mikrocsoportok tagjaiban?

19

20 Szoftverek használata:
Szoftverek használata: KeyPlayer - Ucinet (ingyenesek) Szociometria a szociális munkában: - a kliens társas kapcsolatainak feltérképezése, kik segít(het)nek társadalmi integrációjában, kik akadályoz(hat)zák

21 A skálák annak a felmérésére használhatók, hogy 1.
Aktivitási készség Az idősek aktivitási készségének és a kognitív funkcióinak megítélésére számos különféle vizsgálat áll rendelkezésre. Nincs nemzetközi megegyezés abban a kérdésben, hogy melyik teszt a legmegfelelőbb. A skálák annak a felmérésére használhatók, hogy 1. mennyire szükséges intézeti elhelyezés, 2. mennyire károsodott a funkcionális aktivitás, 3. használatukkal megtervezhető a rehabilitáció és a beteg vezetése, ezek hatása követhető, 4. az idősek fizikai aktivitása hosszmetszetben és hosszú távon is követhető, az egyes gondozóhelyek összehasonlíthatóak, 5. epidemiológiai kutatások végezhetők. A különböző mérések különböző funkciók megítélésére valók.

22 Széles körben az otthon lakó időseknél alkalmazzák.
Bartel-index Széles körben az otthon lakó időseknél alkalmazzák. A mérés könnyű és gyorsan használható, jól validált. A fizikai aktivitás mérésére megbízható és elég szenzitív. Használható az otthon élő idős beteg vizsgálatára, ha a feladat az intézeti elhelyezés szükségességének megítélése, továbbá az idős ember rehabilitációja során. A mérést a skandináv geriátriai professzorok ajánlják.

23 Bartel-index

24 Bartel-index

25 Katz-ADL-index

26 Katz-ADL-index

27 Katz-ADL-index A Katz ADL indexet (a mindennapi aktivitás megítélésére) széles körben használják, az otthon lakó idősek funkcionális károsodásainak megítélésére nem nagyon érzékeny. Mégis széles körben használják az otthoni ápolás alatt álló idős betegek vizsgálatára.

28 Lawton és Brody IADL tesztek
IADL-skála Az IADL vizsgálat (instrumental activities of daily living; eszközhasználat a napi tevékenységek során) az otthon lakó idős beteg funkcionális aktivitásához szolgáltat további adatokat. Lawton és Brody IADL tesztek

29 IADL-skála

30 IADL-skála

31 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) A Mini Mental Teszt egy a 70-es évekből származó gyorskognitív teszt, amit főként a demenciák azonosítására és súlyossági fokuknak megítélésére használnak az orvosi, klinikai pszichológusi és neuropszichológusi gyakorlatban. A teszt részfeladatai az orientációt, a figyelmet, a központi végrehajtót, a gyorsasszociációk kiépítésének képességét, a megnevezési valamint az analizáló-szintetizáló képességet vizsgálják.

32 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) A teszten összesen 30 pont érhető el. Az ettől alacsonyabb pontszámokat előre meghatározott intervallumok alapján értelmezzük. Megjegyzendő, hogy különböző kutatási központok és különböző országok egészségbiztosítói más és más ponthatárokat fogadhatnak el a demenciák súlyosság szerint való kategorizálására. A pontozást nehezíti az is, hogy nem csak több ponthatár változat létezik, de a Mini Mentalon elért eredmény pozitív összefüggést mutat a formális oktatásban eltöltött évek számával is, így a demens-nemdemens kategorizálás nehezített. Mindig az aktuális helyzetnek leginkább megfelelő ponthatárolást kell figyelembe vennünk

33 * könnyen hozzáférhető és várható hogy a jövőben még revideálni fogják
A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) Előnyei * szakképzettség nélkül bárki fel tudja venni (feltéve hogy a felvevő részletesen ismeri a pontozási útmutatót és tisztában van a dilemmás pontozási szituációkkal illetve azok elhárítási lehetőségeivel), így szakképzett ápolókat is meg lehet bízni a teszt felvételével. * a tesztfelvétel nem tart tovább 10 percnél, pontozása egyszerű, átlátható, a tévedési lehetőség alacsony * könnyen hozzáférhető és várható hogy a jövőben még revideálni fogják

34 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) Hátrányai * a kevés feladattípus miatt nem elég érzékeny a demenciák és kognitív sérülések korai érzékelésében * a kevés feladatnak tudható be az is, hogy nem tudja megkülönböztetni egymástól a különböző típusú demenciákat

35 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) 1. Orientáció Milyen évet írunk? [ ] Milyen évszak van most? [ ] Hányadika van ma? [ ] Ma a hét melyik napján vagyunk? [ ] Milyen hónapban vagyunk? [ ] Milyen megyében vagyunk? [ ] Milyen országban vagyunk? [ ] Milyen városban vagyunk? [ ] Meg tudja nevezni ezt a helyet? [ ] Az épület hányadik emeletén vagyunk? [ ] Pontszám (0-10): □□

36 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) 2. Megjegyző Kérdezze meg a beteget, hogy ellenőrizheti-e emlékező képességét. Ezután tisztán és lassan, kb. 1 másodpercenként, nevezzen meg 3 egymástól független tárgyat: „citrom, kulcs, labda”. Miután mindhármat felsorolta, ismételtesse el a szavakat a beteggel. Az első ismétlés alapján értékeljen (0-3 pont), de addig ismételjék a feladatot, (legfeljebb ötször), amíg a beteg mind a 3 tárgyat meg tudja nevezni. Ha a beteg egyszer sem tudja mind a három tárgyat megnevezni, a feladat nem értékelhető. Pontszám (0-3): □

37 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) 3. Figyelem és számolás Kérje meg a beteget, hogy 100-ról indulva hetesével számoljon visszafelé. Öt levonás után (93, 86, 79, 72, 65) állítsa meg. A helyesen megadott számok alapján pontozzon. Kérje meg a beteget, hogy betűzze el a „világ” szót visszafelé. A helyes sorrendben mondott betűk alapján pontozzon (pl. gáliv=5, gáilv=3). A két teszten elért eredmények közül a magasabb pontszámot írja be. Pontszám (0-5): □

38 a) Mutassa meg a karóráját a betegnek, és kérdezze meg, mi az.
A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) 4. Felidéző emlékezés Kérje meg a beteget, hogy a korábban ismételtetett 3 szót ismételje meg. Pontszám (0-3): □ 5. Megnevezés a) Mutassa meg a karóráját a betegnek, és kérdezze meg, mi az. b) Ismételje meg a fenti próbát egy ceruzával. Pontszám (0-2): □

39 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) 6. Ismétlés Ismételtesse meg a beteggel ezt a mondatot: „Semmi ha, és semmi de”. Csak egy próbálkozás megengedett. Pontszám (0-1): □ 7. 3-as parancs / utasítás Végeztesse el a beteggel a következő feladatot: „Vegyen egy papírt a kezébe, hajtsa félbe és tegye le a földre!” Minden helyesen végrehajtott feladatrész 1 pontot ér. Pontszám (0-3): □

40 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) 8. Olvasás Olvastassa el az alábbi nyomtatott nagybetűvel írott szöveget: „CSUKJA BE A SZEMÉT!” és kérje meg, hogy hajtsa végre. Csak akkor adható az 1 pont, ha a beteg be is csukta a szemét. Pontszám (0-1): □ 9. Írás Adjon a betegnek egy üres lapot, és kérje meg, hogy írjon arra egy mondatot. Ne diktáljon, a betegnek spontán kell írnia. A mondatnak értelmesnek kell lennie, alanyt és állítmányt is kell tartalmaznia. Nyelvtani hiba nem számít.

41 A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) 1. Másolás Egy üres papírra rajzoljon két, egymást metsző ötszöget. Kérje meg a beteget, hogy pontosan másolja le a rajzot. Akkor értékelhető a feladat, ha mind a 10 szög megvan, és a két idom két pontban metszi egymást. Kézremegés, vagy az ábra elfordulása nem számít. Pontszám (0-1): □ Összpontszám: □□

42 Közepes fokú demencia 10 – 14 pont Súlyos fokú demencia < 10 pont
A kognitív státusz mérése (demencia) - Mini Mental State Examination (MMSE) Értékelés Normál 24 – 30 pont Enyhe demencia 15 – 23 pont Közepes fokú demencia 10 – 14 pont Súlyos fokú demencia < 10 pont A Mini-Mental Szűrőteszt fontos része a rutinszerű demencia vizsgálatnak, kb. 10 perc időigényű, maximum pontszám: 30 pont.

43 Geriátriai depressziós szűrő skála (GDS)
Geriátriai depressziós szűrő skála (GDS) A betegnek szóló utasítás: Ezek a kérdések a napi életmódra és érzésekre vonatkoznak. Kérjük, válassza ki a legmegfelelőbb választ, hogy érezte magát az elmúlt héten. Felolvasom a kérdést, és kérem, válaszoljon "igen"-nel vagy "nem"-mel.

44 Geriátriai depressziós szűrő skála (GDS)
Geriátriai depressziós szűrő skála (GDS)

45 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív

46 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív

47 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív

48 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív

49 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív

50 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív

51 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív

52 Betegség percepció kérdőív
Betegség percepció kérdőív