Szív, keringés Dr. Kalapos István.

Az előadások a következő témára: "Szív, keringés Dr. Kalapos István."— Előadás másolata:

1 Szív, keringés Dr. Kalapos István

2 KERINGÉS szervrendszere
SZÍV a keringés motorja EREK - artériák (verőerek) - vénák (gyűjtőerek, visszerek) - kapillárisok (hajszálerek) Meghatározott funkciók mindegyike szükséges. Nagyvérkör, kisvérkör Artériás vér (O2-ben dús, friss) Vénás vér (CO2-ban gazdag, elhasználódott) Arteria pulmonalis vénás vért szállít a tüdőbe. Vena pulmonalis artériás vért szállít a bal pitvarba. Artériák látják el a szervezet szerveit, szöveteit friss vérrel.

3 Rossz vérellátás : isémia
Rossz vérátáramlás : perfúziós zavar Következmény: sejtek hipoxiája (pO2↓)→intermedier anyagcsere probléma ↓ funkció csökkenés, működési zavar Kapillárisok funkcionális jelentősége: sejtek megfelelő vérellátása Kapillárisok speciális funkciói: tüdő/gázcsere, vese/filtráció, máj/portális keringés (2xoszlás) acidózis

4 SZÍVIZOM sajátságai Folyamatos, állandó, ritmusos tevékenység az egész élet során. Szívciklus: szisztole + diasztole (kontrakció) (relaxáció) Munkaizomrostok: harántcsíkolt, sorba kapcsolt egységek nagyon kicsi elektromos ellenállással (Eberth-féle vonalak), így az ingerületi folyamat gyorsan végig terjed. Szívizomrostok egységes működésű funkcionális syncitiumot alkotnak.

5 Szívizom működése során: 1. ingerületi folyamat (akciós potenciál)
2. mechanikai folyamat (izomkontrakció) Az ingerületi folyamat alatt elkezdődik és végbemegy a kontrakció. Szívizom kamrai munkaizomrostjainak jellegzetes akciós potenciálja: elnyújtott plátó szakasz: Ca++ beáramlás a sejtekbe Emiatt nagyon hosszú a refrakter periódus (ingerelhetetlen szakasz), ezért a szívizom nem tetanizálható.

6 Lényeges összefüggés van a nyugalmi izomrost hossz és a kontrakciós erő
valamint a diasztolés telődés és a szisztolés ürítés között. (Starling-féle szívtörvények) A szívizom működésének fő jellemzője az automácia, azaz saját ingerképző és ingerületvezető rendszerének segítségével képes működni, ritmusosan, külső inger nélkül. Természetesen különböző szimpatikus és paraszimpatikus hatások befolyásolják működését.

7 A SZÍV saját ingerképző rendszere
elsődleges ingerképzés: sinus-csomó /nomotóp ingerképzés/ további ingerképzési helyek: atrio-ventricularis (AV) csomó /heterotóp ingerképzés/ módosult kamrai munkaizomrostok Fiziológiásan a sinus-csomó működése a meghatározó. Lefelé haladva az ingerképzés frekvenciája csökken (60-80, 40-60, 20-40) percenként

8 A SZÍV saját ingerületvezető rendszere / az ingerület útja
sinus-csomó → pitvar izom → AV-csomó → HIS-köteg → Tawara-szárak → Purkinje rostok → kamra izom Az ingerületvezetés sebessége a sinus-csomóban lassú, az AV-csomóban igen lassú, míg a pitvar izomnál gyors, a kamrai izomnál nagyon gyors. Az ingerületvezetés iránya: endocardium → epicardium, először szívcsúcs, utána bázis, a kamrai septum bal oldaláról → jobbra A jobb pitvar hamarabb aktiválódik, mint a bal. Legutoljára a bal kamra bazális része aktiválódik.

9 Mi történik, ha az ingerület nem tud átterjedni a pitvarról a kamrára?
disszociált szívműködés, keringés romlik, a szervek vérellátása csökken. Fiziológiásan mikor jön létre a szisztole? amikor a sinus-csomó ingerülete ráterjed a kamrára (nem a kamratelődés mértéke a meghatározó) Szapora szívműködés: tachycardia Alacsony frekvenciájú szívműködés: bradycardia

10 Keringési perctérfogat = Pulzustérfogat x Szívfrekvencia
Keringési perctérfogat: a szív kamrája által egy perc alatt kilökött vérmennyiség Pulzustérfogat: a szív kamrája által egyszeri szisztole által kilökött vérmennyiség Szimpatikus hatásra hogyan változik a szívműködés? kis mértékű szimpatikus hatás → szívfrekvencia ↑→ perctérfogat ↑ túlzottan nagyfokú szimpatikus hatás → túl nagy szívfrekvencia → szívciklus időtartama↓ → fokozott energia igény → a szív csökkent működése, a szív kimerül

11 Mi határozza meg elsősorban a szív szisztolés működését?
vénás beáramlás a pitvarba → kamrák diasztolés telődése Mi határozza meg elsősorban a szív diasztolés működését? egyrészt a vénás beáramlás, másrészt a kamra összehúzódása során a pitvar/kamrai határ lefelé húzódása következtében fellépő szívó hatás Tehát alapvetően: a szisztolét a diasztole, a diasztolét a szisztole határozza meg. Ez a szívó-nyomó pumpa működés lényege, a szív mechanikai működésének az alapja. Páncélszív: pericardium súlyos elmeszesedése merev tokot képez, ami akadályozza a normális szívműködést, és keringési elégtelenséghez vezet.

12 Starling-féle szívtörvények:
diasztolés izomrost megnyúlás → szisztolés izomrost összehúzódás diasztolés telődés → szisztolés vérkiáramlás változatlan szívfrekvencia mellett a szív a pulzustérfogat változtatásával tudja szabályozni a perctérfogatot a két szívfél összehangolt működése: jobb kamra perctérfogat = bal kamra perctérfogat

13 Adott sportteljesítmény eléréséhez szükséges perctérfogat növelésben mi a különbség az edzett sportoló és az edzetlen nem-sportoló között? ↓ ↓ Elsősorban a pulzustérfogat ill. a szívfrekvencia növelésével éri el a perctérfogat növekedést. Vajon egyenlő munkát végez-e a jobb és a bal kamra? Nem, mert a bal kamra a nagyobb izomtömege miatt (2x) és a nagyvérköri nagyobb perifériás érellenállás miatt nagyobb munkát végez.

14 Szívműködésre ható TROP hatások
szívfrekvencia: chronotrop szívizom kontraktilitás: inotrop ingerületvezetési sebesség: dromotrop ingerlékenység: bathmotrop

15 Szimpatikus (idegi, humorális) hatás → pozitív (serkentő, fokozó) trop hatások
noradrenalin, adrenalin Paraszimpatikus (idegi, humorális) hatás → negatív (csökkentő, gátló) trop hatások n.vagus acetilkolin Vagus tónus: fiziológiásan a n.vagus folyamatos gátló hatása a szívműködésre. Szívizomnál az acetilkolin hatása gátolható atropinnal.

16 Szívciklus = Szisztole + Diasztole
0,8 sec. 0,27 sec. 0,53 sec. Tehát a diasztole kétszer hosszabb időtartamú, mint a szisztole. Miért jó ez a szív illetve a keringés szempontjából? a diasztole hosszabb időtartama alatt jól tud telődni vérrel a szív, ami elősegíti a jobb szisztolés tevékenységet, a diasztole alatt telődnek túlnyomórészt a szív koszorúserei (koronáriák).

17 Miért rossz a szívműködés/keringés szempontjából a túl nagy szívfrekvencia?
a szívciklus lerövidül, főleg a diasztole, ami rontja a szisztole hatásfokát romlik a koronária telődés, ami csökkenti a szívizom vérellátását, ami rontja a szív teljesítményét. A túl nagy szívfrekvencia ugyanakkor megnövekedett szív munkavégzést, fokozott energiát igényel.

18 Szívbillentyűk alapvető felosztása:
vitorlás (cuspidalis) /pitvar és kamra között zsebes (semilunaris) /aorta - bal kamra, art. pulmonalis – jobb kamra között Szívbillentyűk szerepe: biztosítják a szív szívó-nyomó pumpa működését biztosítják a szívben a megfelelő irányú véráramlást megakadályozzák a normálistól eltérő, visszafelé történő véráramlást

19 A szívműködés vizsgálómódszerei
Fizikális vizsgálatok megtekintés pulzusvizsgálat szívcsucslökés tapintása szívtompulat kikopogtatása szívhangok meghallgatása Műszeres vizsgálatok PKG - fonokardiográfia (szívhangok grafikus ábrázolása) echokardiográfia (ultrahangvizsgálat) M-mode echokardiográfia kétdimenziós echokardiográfia Doppler-UH-vizsgálat az áramlás mérésére transoesophagealis echokardiográfia

20 EKG - elektrokardiográfia nyugalmi terheléses Holter-monitorozás (24 órán keresztül folyamatos EKG hordozható készülékkel) Mellkasvizsgálat átvilágítás kétirányú röntgenfelvétel sugárfogó kontrasztanyaggal történő nyelésvizsgálattal kiegészített mellkasátvilágítás

21 CT (komputertomográfia)
- számítógépes rétegvizsgálat cine CT – ultragyors MRI (magnetic resonance imaging) - mágneses rezonancián alapuló eljárás PET (pozitronemissziós tomográfia) - pozitronkibocsátáson alapuló rétegvizsgálat radionuklid-eljárások tallium-201-szcintigráfia technécium-99m-pirofoszfát-szcintigráfia Szívkatéterezéssel végzett vizsgálatok koronarográfia nyomásmérés a szív egyes üregeiben vér-pO2,pCO2 mérése a szív egyes üregeiben Laboratóriumi vizsgálatok

22 A szívizom vérellátási zavara
isémia → hipoxia → működési zavar ISZB (isémiás szívbetegség) okai lehetnek: koronáriák elmeszesedése, szűkülete, trombus általi elzáródása angina pectoris: rohamokban jelentkező, erős mellkasi szorító, nyomó, markoló fájdalom, ami kisugárzik a bal vállba, karba AMI (akut miokardiális infarktus): szívizom elhalás jellegzetes fájdalom kisugárzás (~angina pectoris) jellegzetes EKG jelek: mély Q hullám, (-) koronária T, dóm alakú T-ST, elevált ST szakasz enzim aktivitás eltérések: CK-MB, GOT, GPT, LDH1,2, TN-T

23 Népegészségügyi jelentősége: A mortalitási statisztikát több, mint 50 %-ban a cardiovascularis és cerebrovascularis betegségek vezetik (AMI, stroke). Magyarországon a leggyakoribb halálok: AMI Elősegítik a kialakulását: kövérség, érelmeszesedés, hipertónia, diabetes mellitus, stressz, dohányzás, alkohol. Megelőzés (prevenció) jelentősége: egészséges életmód, helyes táplálkozás, több mozgás, elkerülhető rizikófaktorok csökkentése.

24 Szívelégtelenség A szív alkalmazkodóképessége kimerül.
(szívizom hipertrófia, szívüreg dilatáció, nyomás fokozódás) A szív nem képes a szükséges perctérfogatot biztosítani. rossz lesz a szervek vérellátása → isémia a sejtekben kialakul a hipoxia a homeosztázis összeomlik Akut szívelégtelenséget eredményez: AMI, súlyos myocarditis, tüdő embólia, jelentős kisvérköri p↑, heveny vesegyulladás (glomerulonephritis) Krónikus szívelégtelenséghez vezethet: fokozatos koronária keringés↓, érelmeszesedés, tartós anémia, krónikus alkoholizmus

25 A szívelégtelenség során kialakult pangás és nyomásfokozódás retrográd irányba visszafelé terjed.
Balszívfél elégtelenség → bal pitvar → vena pulmonalis → kisvérköri pangás, nyomásfokozódás → dyspnoe, orthopnoe, asthma cardiale, tüdő ödéma Jobbszívfél elégtelenség → nagyvérköri vénás pangás → lábszár ödéma, pangásos máj, lép, vese, ascites (peritoneális folyadékgyülem)