Egységes egészségügyi információrendszer

Az előadások a következő témára: "Egységes egészségügyi információrendszer"— Előadás másolata:

1 Egységes egészségügyi információrendszer
Ágazati informatika Egységes egészségügyi információrendszer

2 1. Egészségügyi ágazat Az egészségügyi ágazat a lakosság egészségének megőrzése, javítása, a minél hosszabb és minél jobb minőségű élet biztosítása érdekében szükséges teendők, feladatok, az azok teljesítését szolgáló intézményrendszer és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok együttesét jelenti, akár közvetlenül, akár közvetve vesznek részt az lapvető cél – a jobb egészségügyi állapot elérése érdekében

3 Egészségügyi megelőzést és ellátást közvetlenül szolgáló szervezetek
Közegészségügy, járványügy Egészségügyi alapellátás Szakellátás (járóbeteg, fekvőbeteg) Gyógyszer-, gyógyászati segédeszk. Vérellátás Mentés, betegszállítás egyéb

4 Egészségügyi megelőzést és ellátást közvetve szolgáló szervezetek
Jövőt tervező, meghatározó szakmapolitika Eü irányítás, hatósági munka Egészségbiztosítás Oktatás, képzés, tudományos munka Eü háttéripara

5 További vizsgálati szempontok
Társadalmi, gazdasági környezet Természetes és épített környezet Szociális ellátórendszer

6 2. Egységes információrendszer
Az ágazat működését biztosító információk Megszerzése Felhasználása (hasznosítása) Megőrzése Ágazati információrendszer részei Önálló feladatokat ellátó részrendszerek Több szervezet igényeit ellátó közös célú célrendszerek és adatbázisok Részrendszerek együttműködését, külső kapcsolatokat biztosító szervezési és technikai feltételek Az eü ágazat kulcsszereplői Ellátó hálózat intézményei Egészségbiztosítás ÁNTSZ Országos szakmai intézetek Egészségügyi minisztérium KSH, WHO

7 Az egységes eü-i információrendszer fontosabb jellemzői
Több szereplő által fenntartott és működtetett rendszer Alapja: az egységes egészségügyi adatmodell Az adatgyűjtés, -továbbítás az eü szereplők napi operatív munkájához igazított Azonos adatok egyszer, a keletkezési helyükhöz legközelebbi ponton kerülnek a rendszerbe Minden szereplő számára a szükséges és a jogosan felhasználható adatok elérhetők, feldolgozhatók Az adatok több célból feldolgozhatók Az adatvédelmi előírásokat be kell tartani

8 Egységes eü-i információrendszer modellje
KSH, WHO Országos intézetek Eü.M.,OEP,ÁNTSZ MEP ÁNTSZ alapellátás szakellátás Egyéb egészségügyi szolgáltatások

9 3. Az egységes rendszer kialakításának eszközei
A jogi szabályozás szükségessége, lehetőségei Szabványosítás Adat kompatibilitás Központi nyilvántartások közös használata Egységes személyazonosítás, ill. „személy megkülönböztetés” Közös infrastruktúra Központi informatika fejlesztési programok

10 3.1. A jogi szabályozás szükségessége, lehetőségei
Szabványosítás, informatikai szakmai ajánlások Egészségügyi dokumentációk tartalmi és formai előírásai Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) Adatszolgáltatás (jelentések, adatátadás) előírásai Egészségügyi szoftver-minősítés Egységes személyazonosítás, „személy megkülönböztetés” Adatokhoz való hozzáférés (adatvagyon-gazdálkodás) szabályozása Adatvédelem, információvédelem Jogi keretek: 1997. évi XLVII. Törvény Egyéb jogszabályok

11 3.2. Szabványosítás Kiterjed: általános telematikai, és speciális eü.-i informatikai szakterületekre Adatok tartalmi, formai előírások, adattovábbítás, adattárolás formája stb. Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Technikai bizottság, eü.-i szabványok gondozása (TC 251) Hazai „tükörszervezetek” Eddig 6 szabványos üzenettípus (UNSM – United Nations Standard Message) készült el MEDARD – Medical adverse drug reaction Message MEDPID – Person identification message MEDPRE – Medical prescription message MEDREQ - …sevice request … MEDRPT - …service report … MEDRUC – …resource usage/cost …

12 3.3. Adat kompatibilitás Adatszintű egységesítés
Legfontosabb alapadatok: adott szakfeladatok szakterületeire meghatározott adatok (jogos adatok gyűjtése) Adatokra egységes kódrendszer kialakítása nemzetközi ajánlásokat figyelembe kell venni WHO – BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) OENO – (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása)

13 3.4. Központi nyilvántartások közös használata
Tervezési, szervezési, ellenőrzési célok Eü-i intézetek, működési engedélyek Orvosok Gyógyszerészek Egységesen kezelt nyilvántartások

14 3.5. Egységes személyazonosítás, személy megkülönböztetés
Személyekhez kötődő jogok TAJ szám Ellátás Betegség Hány személy vette igénybe az ellátást? Finanszírozás

15 3.6. Közös infrastruktúra ágazati infrastruktúra kezdemény (ld. ábra)
Kormányzati hálózat – önkormányzatokig, jövő NIIF (Nemzeti Informatikai Infrastruktúra)Akadémia, oktatási és tudományos szervezetek – külföldi kapcsolatokkal EOP – MEP – nagyobb rendelőintézetek Internet kapcsolatok – átmeneti integrátori szerep

16

17 3.7. Központi informatikai fejlesztési programok
Egységesítést segíti Ágazati fejlesztésekhez adott támogatás feltétele: egységesítési feladatok vállalása Minisztérium- világbanki kórházi információrendszer-fejlesztési program

18 4. Ágazati szintű információgazdálkodás
Adatvagyon gazdálkodás Jelentős adatvagyon felhalmozódása Közös felhasználás nehéz Adatállomány rendezetlen Nem kellő mértékben szabályozott együttműködés Adatátadás-átvétel jogi és gazdasági feltételei nem rendezettek Ágazati szintű adatvagyon-gazdálkodáshoz figyelembe kell venni. Személyhez kötődő adatok – adatgazdálkodási gondot nem okoz, csak adatvédelmi feladat Személyhez nem kötött adat – közérdekű ÁNTSZ,OEP, GYOGYINFOK – adatátadások – központi költségvetés Üzleti vállalkozások számára adatátadás – költségtérítéssel Feladatok finanszírozása Közvetlen költség: szereplők Közvetett költség: központi forrásból

19 5. Hivatalos koordináció
Egységes ágazati információrendszer kialakulása Spontán kialakulás (bizonytalan, lasú, költséges) Tudatos koordináció Változásmenedzselés Együttműködési készség hiánya 1966: Ágazati Informatikai Koordinációs Bizottság Bukás okai: Gyenge szakmai előkészítés Téves érdekérvényesítések Presztízsszempontok Hazugságok – „ellenzéki” szerepet nem a valós helyzet megoldására, hanem „párt” támogatásra használják Az „ellenzéki” (?) politikusok minden szakmailag megalapozott, fejlett országokban kipróbált módszereket megvétóznak Tudatlanságból Nem a fejlett rendszer bevezetése, hanem a képviselői mandátumuk megszerzése a cél

20 6. Oktatás Növelni kell az általános informatikai szakismeretet
Speciális tudásigény – egészségügyi informatikus Ágazati információrendszer kialakítása Szakismeret szükséges (adatmodellezés, infrastruktúra kialakítása) Beszámolási statisztika – szakismeretet igényel Tudományos kutatások – adatgyűjtés, statisztika, összefüggések keresése Nemzetközi adatgyűjtési, adatkezelési előírások ismerete, gyakorlata. Benchmarking Eü. Informatika: interdiszciplináris terület Ismeretszükséglet (számítástechnika, rendszerüzemeltetés, rendszerszervezés, programozás, ügyvitel szervezés – népegészségügy, egészségügyi szervezés, közgazdaságtan, üzemgazdaságtan, számvitel, pénzügy, matematikai statisztika, jog, stb.

21 Egységes ágazati adatmodell és adatszótár
Ágazati adatszótár Adatmodellezési technika Ágazati nyilvántartások

22 Ágazati adatszótár Közösen felhasznált adatok körének meghatározása
Adatok pontos definíciója, mértékegységük Keletkezés helye Elsődleges adatgyűjtés helye Adatok közötti kapcsolatok köre, minősége Előfordulási, megfigyelési időszak gyakorisága Regionális és országos összesítések helye Elérhetőség, közzététel formai és tartalmi jellemzői Az egységes adatmodell szükségszerű alapfeltételei A fogalmak egysége értelmezése (konvenciók) Több célú adatgyűjtésekhez tartozó minimális adatkörök kijelölése Egységes kódrendszer használata

23 2. Adatmodellezési technika
Informatikai Tárcaközi Bizottság ajánlása: SSADM Entitáskapcsolat technika Entitás: ágazat szempontjából jelentőséggel bíró dolog, objektum, amelyről adatokat kell szolgáltatni Attribútum: az entitás valamilyen tulajdonsága Előfordulási tartomány: az attribútum megengedett értékei Két entitás közti összefüggés: kapcsolat Fok Választhatóság Összekapcsoló kifejezés Adatszerkezeti ábra SSADM rendszerben a teljes adatmodell a következő elemekből áll: Entitás leírások Kapcsolati leírások Attribútum leírások (előfordulási tartományokkal!) Adatmodellezés tényfeltárás

24 3. Ágazati nyilvántartások
Nyilvántartás: adott szereplők, hosszabb ideig tárolják, egységes szerkezetű és formátumú, alaptevékenység során keletkező vagy felhasznált adathalmaz A nyilvántartás leírásához tartozó elemek: Neve Vezetését előíró jogszabály, egyéb rendelkezés Vezetésének indoka, célja A nyilvántartást vezető szervezet A ny-ban szereplő adatok tartalmi és formai leírása (mező definíciók) Vezetés módja: hogyan, mikor kerül az információ nyílvántartásba Számosság: a nyilvántartást jellemző adatok

25 Adatvédelmi jogszabályok és rendelkezések
Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága (1992. évi LXIII. tv) Személyes adat – különleges adat Nem személyes adat – közérdekű adat Adatgyűjtés, adatkezelés – célhoz kötöttség Eü. adatok kezelése – 1997 évi XLVII. tv. Alapfogalmak definiálása (pl. eü-i adat, orvosi titok, eü-i dok.) Adatkezelés céljának számítható tevékenységeket Adatok biztonsága: véletlen törlés, megsemmisülés, megváltoztatás, károsodás, nyilvánosságra kerülés) Kezelőorvos tevékenysége Adattároló: bármely eszköz Eü. dokumentáció megőrzése: 30 évig, zárójelentések: 50 évig Adatok előírás szerinti kezelése: felelős: eü. Intézet vezetője Nagy intézeteknél: adatvédelmi felelőst kell kinevezni Adat kezelési feladatokra, törvényi előírásokra: adatvédelmi szabályzatot kell készíteni

26 Ágazati beszámolási rendszer Országos statisztikai rendszer
Tv: statisztikai tevékenység előírása Felvételét, feldolgozását, szolgáltatását, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, közzétételét Adatgyűjtés: kötelezően előírt, önkéntes adatszolgáltatás OSAP adatgyűjtés minősítése Szükségtelen Szakszerűtlen párhuzamos 2. Fontosabb eü-i statisztikai adatgyűjtések

27 Ágazati beszámolási rendszer Fontosabb egészségügyi statisztikai adatgyűjtések
Népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés 1997.évi XLVII.tv. (fertőző, foglalkozási, veleszületett, OR) Kormányrendeletben előírt Alapellátás Terhességi, terhesség megszakítási Járóbeteg-szakellátás Kórházi ágyszám, betegforgalmi statisztika Gyógyszerfogyasztás Mentés, vérellátás Balesetekről jelentés OSAP: 23, + EüM-hoz tartozó: 79 Más szervezet részére pü-i beszámoló, APEH Környezetszennyezés (Környezetvédelmi Minisztérium) Élelmiszer fogyasztási (Gazdasági Minisztérium)

28 Ágazati beszámolási rendszer Tájékoztatás a statisztikai adatgyűjtés eredményeiről
Rendszeres statisztikai kiadványok Egészségügyi Statisztikai Évkönyv Népegészség folyóirat GYÓGYINFOK – kiadványok: Kórházi ágszám, betegforgalmi statisztika Ágazati létszám és bérstatisztika Kórházi teljesítményadatok Nem rendszeres kiadványok Szakmai programok mellékleteként (Tények könyve) KSH, ÁNTSZ, OEP, ORKI Nemzetközi eü-i statisztika részeként WHO EU

29 Ágazati beszámolási rendszer A beszámolási rendszer folyamatos karbantartásának szükségessége
Ágazati adatszótár Ágazati adatmodell Kézi nyilvántartás – gépi nyilvántartás Közzététel: könyv, CD, www DPS, SAS szoftvercsomag

30

31