Az európai integráció története

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története
9. előadás

2 Tervek a 70-es évek elején – válsághangulat az évtized végén
Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés Helsinki-folyamat A pénzügyi – és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére Az EK déli bővítése

3 Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés
1969 – Hágai csúcsértekezlet Közös agrárpolitika finanszírozása a közös ktgvetésből A nemzeti kormányok hozzájárulásait az EK saját forrásainak kellett felváltaniuk (importbevétel, a hozzáadott érték adóból származó nemzeti jövedelem kis hányada) a KAP kiegészítése a halászattal (A Bizottság már 1966-ban indítványozta a közös halászati politika létrehozását) A közös regionális politika lehetősége (Mezzogiorno – Európai Beruházási Bank) – az NSZK ellenezte leginkább a reg pol létrehozását Tárgyalások megkezdése a csatlakozó országokkal Az áfa bevételek 1%-ának átengedése a közös ktgvetésnek Megteremteni a pénzügyi uniót – P. Werner felkérése Politikai közeledés, együttműködés

4 Az EK intézményi keretei alapján? – nem
Megoldás: az EK keretein kívül keressék az államok közötti politikai integritás megerősítésének lehetőségeit 1970. október – A politikai együttműködés első lépései: Davignon-jelentés – „Európa politikai egyesítésének lehetséges területeiről” A jelentés egy laza együttműködési keret kialakítását javasolta. A külügyek vezetői évente kétszer találkozzanak – aktuális külpolitikai kérdések Bármely tagállam által fontosnak tartott külpolitikai kérdés napirendi téma lehet A tárgyalt témákról konzultálni kell a Bizottsággal és jelentést kell küldeni az Európai Parlament illetékes bizottságának. A tagországok teremtsék meg az együttműködés minimális szervezeti feltételeit.

5 Európai Politikai Együttműködés
Hatékonyabbá vált a tagországok külpolitikai együttműködése Első külügyminiszteri találkozó 1970-ben Müncsenben Első közös politikai nyilatkozat a Közel-Kelettel kapcsolatban Az ENSZ-ben megnövekedett az együttszavazások aránya Függetlenedés az USÁ-tól (vietnámi háború ellenérzései) II. Davignon-jelentés (1973): az együttműködés kötetlen jellegét hangsúlyozta

6 HELSINKI 1975. augusztus 1. Helsinki értekezlet (32 európai és 2 tengeren túli állam (USA, Kanada) – „európai békekódex” 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdésekben 2. Gazdaság, tudomány és a technika területén 3. A humanitárius és emberjogi kérdésekben 4. A földközi tengeri biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatban 5. Az értekezletet követő intézkedések meghozatalában.

7 Az államközi együttműködés 10 alapelve:
államok egyenjogúsága a fenyegetés és az erőszak alkalmazásától való tartózkodás határok sérthetetlensége területi integritás vitás kérdések békés rendezése belügyekbe való be nem avatkozás emberi jogok népek egyenjogúságának és önrendelkezésének joga államok együttműködése népek közötti kölcsönös bizalom elve

8 2. Gazdasági kapcsolatok bővítése, szociális haladás, ipari kooperáció, tudományos kutatás, környezetvédelem 3. A keleti blokk zártságának oldására törekedtek, alapvető emberi jogok biztosítása, polgárok szabad mozgása… 4. A Földközi-tenger térségét a biztonság és együttműködés területévé kívánta változtatni. 5. Utókonferenciák – Belgrád 1977/78, Madrid 1980/83, Bécs 1986/89

9 Hallstein-doktrína feladása (Willy Brandt – 1969-74)
1973 a két német állam felvétele az ENSZ-be Keleti szerződések megkötése szovjet-német szerződés (1970. augusztus 12.) - Kelet-Poroszország, Königsberg kérdése Német-lengyel szerződés (1970. december 7.) – Odera-Neisse határ kérdése, varsói gettó 1971. szeptember 3. a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi (USA, SZU, NB, Fro.) egyezmény 1972. december 21. – NSZK-NDK alapszerződés, a Grundvertrag: „egy nép-egy állam” helyett „egy nép két állam”, belnémet kereskedelm fokozódása 1973. december 11. NSZK-csehszlovák szerződés: annullálta az 1938-as müncheni egyezményt.

10 A pénzügyi- és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére
1969-ig pénzügyi stabilitás, cél a monetáris unió A Bretton Woods-i rendszer hanyatlása (Az USA csökkenő gazdasági ereje, Vietnámi háború – infláció, az amerikai fizetési mérleg növekvő hiánya) 1968: az USA szűkíti a közös arany alapot (a dollár-arany konvertibilitását a központi bankokra korlátozta Véleménykülönbség a Hatok között: „monetaristák kontra ökonomisták”

11 1970 ősz – Werner-terv (Pierre Werner)
Kísérlet a két irányzat harmonizálására – a Közösség valutauniójának terve 1980-ra Teljes konvertibilitás: A tagországok valutáinak a tőkemozgások teljes liberalizációja melletti szabad átválthatósága Árfolyamsávok szűkítése, majd rögzítése: A közös valuta bevezetése érdekében a valutaárfolyamok „teljes és visszavonhatatlan rögzítése” Monetáris tartalékalap-képzése a fizetési mérlegek stabilizálása érdekében A tagországok gazdasági és pénzügyi politikájának koordinálása A tőkepiacok integrációja, egységes központi bank felállítása, közös pénz

12 Lekerül a napirendről a monetáris unió megvalósítása - válságkezelés
Három szakaszban - első szakaszhatár: január 1. – december 31. A központi bankok közötti kapcsolat erősítése Középtávú pénzügyi segélyek feltételeinek kidolgozása Bretton-woods-i pénzügyi rendszer felmondása – a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása NSZK, elsőként bejelenti valutájának lebegtetését (1970) Lekerül a napirendről a monetáris unió megvalósítása - válságkezelés Kompromisszumos megoldás a nyugati világban: december – Smithonian-egyezmény Az USA végérvényesen elválasztotta a dollárt az aranytól és hozzájárult némi leértékeléshez – lazultak a rögzített árfolyamok Tágabb tűréshatár bevezetése - +/-4,5%-os sáv a lebegtetéshez „valuta-kígyó” +/-2,25%-os sáv; „kígyó az alagútban”

13 1973 október – Jom Kippur-i arab-izraei háború OPEC tagállamok 3-ről 12 $-ra emelték a nyersolaj hordónkénti árát. A Közösség gazdasági fejlődése az között időszakban lelassult. A gazdasági növekedés 4,8%-ról 1,9%-ra csökkent, a munkanélküliség 2,2%-ról 6%-ra emelkedett, az infláció 4,7%-ról 11,8%-ra emelkedett.

14 A 70-es évek végére kiábrándultság a lebegő rendszerből
1979. márciusától Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) – szorosabb pénzügyi együttműködés érdekében – cél: az EK középtávú megerősítése A tagállamok valutáit bizonyos határok között összekapcsolták – egy rugalmas BW-i rendszer mintája Közös árfolyam-szabályozás Közös monetáris- és árfolyam-politika Egy jövőbeni közös valuta reménye Elfogadták az Európai Fizetési Egységet (ECU) – számlapénzként Európai Pénzügyi Együttműködési Alap – a tagállamok arany- és dollárkészleteinek 20 %-ával járultak hozzá

15 Az EK déli bővítése Politikai átrendeződés Európa déli részén (Portugália – „szegfűs forradalom április 25.); Görögország – július 23.; Spanyolország – november 5. EK felvétel: Görögország – 1981; Spanyolország, Portugália – 1986) Jelentősen elmaradott agrárgazdaságok A halászat problémája 1978-tól a Közösség teljes mértékben függetlenedett a nemzeti költségvetésektől

16 Agárreform Mansholt-terv – „Mezőgazdaság 1980” ( ) – a paraszti jövedelmeket a termelékenység függvényévé akarta tenni fő célja az ártámogatás növelésével szemben a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkentése, a farmszerkezet átalakítása (1968-ban az átlagos farmnagyság 10 ha volt, és csupán néhány százaléknyit ért el az 50 ha nagyobb birtokok aránya.) a mezőgazdasági munkaerő létszámának a felére csökkentése (Tíz év alatt csupán 2,6 millióval csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma) 5 millió hektár kivonása a művelésből:4 millió ha erdősítés, 1 millió ha üdülési, szabadidő célokra (4,2 millió ha csökkent) Tíz év alatt nem sikerült megfelelő struktúra-politikai eredményeket elérni. A túltermelés mértéke nem szorult vissza, hanem még növekedett is.

17 Egyéb intézkedések 1974 Szociális Akcióprogram (foglalkoztatottság növelése, élet- és munkakörülmények javítása, párbeszéd kialakítása a gazdasági-szociális döntések meghozatalakor. 1974 december – Párizsi csúcs Európai Regionális Fejlesztési Alap Az Európai Politikai Együttműködés megerősítése Elfogadták az európai parlamenti képviselők közvetlen választását 1979 – az első közvetlen EP választás Európai Néppárt, Európai Demokraták, Európai Szocialista Párt A csúcstalálkozók intézményesítésére: Európai Tanács (állam- és kormányfők rendszeres intézményesített találkozója évente 3 alkalommal – 1985-től kétszer) – elsőként 1975-ben Dublinban Az elnöki tisztség rotációja 1986-ban ismerik el jogilag az EEO-ban