A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória.

Az előadások a következő témára: "A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória."— Előadás másolata:

1 A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória

2 A kutatási feladat Munkaerő kereslet és – kínálat mennyiségi és szerkezeti alakulásának vizsgálata 2006 novemberében zárult Foglalkoztatási színvonal alakulása Műszaki-technikai fejlődés által kiváltott hatások figyelembevétele  munkaerő mennyisége, foglalkoztatási struktúra alakulása Becslések: ágazati, létszám-kategória, regionális módosulások

3 Módszertan: két részből áll Első rész Mátrix kialakítása Második rész Foglalkoztatottak létszáma ágazati és regionális bontásban

4 Mátrix felállítása, tartalmi elemei 50 főnél nagyobb vállalatokra kiterjedő teljes körű adatfelvétel adatai Kisebb vállalatok  „teljeskörűsített” adatok Jogi és nem jogi személyiséggel rendelkező egyéni és társas vállalkozások Költségvetési és nonprofit szervezetek Működő és legalább 1 fő dolgozó tulajdonossal vagy alkalmazottal rendelkező központjai, telephelyei Összesen: 809 603 telephely foglalkozási adatai Oszlop: 5 létszám-kategória Sor: 21 ágazat Cellák: foglalkoztatottak létszáma telephely szerint

5 Befolyásoló tényezők technikai-műszaki fejlődés iránya és jellege, az ennek nyomán várható beruházások, fejlesztések foglalkoztatási képességre gyakorolt hatása, különös tekintettel az e célra várhatóan rendelkezésre álló EU-s forrásokra területi elhelyezkedés várható tulajdonosi kör a béreknek a foglalkoztatásra gyakorolt hatása a teljesítmény várható változása

6 Képzettségi szint és szakképzettségi jellemzők Képzettségi szintre és a szakképzettségi jellemzők változására koncentrál: A szakma/foglalkozási struktúra nem változik A segéd- és szakmunka aránya változik Szakmák/ foglalkozások eltűnnek Újak jelennek meg Korábbi szakmák, foglalkozások megváltoznak Magasabb/ változatlan/alacsonyabb képzettségi szint

7 Kiinduló helyzet mátrix: 3963 ezer fő foglalkoztatott sűrűsödési pontok 2005-ös mátrix feketefoglalkozás torzító hatásával nem foglalkozik

8 Ágazati és méretkategória Sorrend foglalkoztatás és sűrűsödési pontok alapján: (2005-re) 1. kereskedelem 2. közigazgatás 3. gazdasági szolgáltatások 4. 1-9 főt foglalkoztatókon belül: kereskedelem, gazdasági szolgáltatás, építőipar  35% (létszám) 5. 50-249 fő: közigazgatás, oktatás, energiaszektor  20,6% 6. 20-49 fő: kereskedelem, építőipar, közigazgatás 7. 10-19 fő: kereskedelem, építőipar, gazdasági szolgáltatások

9 Régió koncentráció viszonylatában Közép-magyarországi régió  foglalkoztatottak közel 40%-a  elszívja a fejlődési forrásokat többi közt viszonylag egyenletes a megoszlás

10 Kérdések jövőre nézve Látszik e esély a következő 10 évben a jelenleginél valamivel egyenletesebb foglalkoztatási eloszlások kialakulására? A változó feltételek kikényszerítik e központi régió súlyának csökkenését? Átalakul- e a gazdálkodó szervezetek méretstruktúrája a közepes és nagyobb szervezetek javára? Folytatódnak e az évek óta tartó tendenciák az ágazati struktúra módosulásában?

11 A 2015-re várható helyzet a foglalkoztatás színvonalában és szerkezetében 2 időintervallum 2005-2010: foglalkoztatási színvonal1,8%-kal nő összességében ( évi átlag 0,4%)  70.000 fős foglalkozásbővülés 2011-2015: foglalkozási színvonal  3,2%-kal emelkedik (évi 0,6%)  125-130 ezer fős foglalkoztatási növekedés Foglalkoztatás: összesen 5%-kal, évi átlagban 0,5%-kal nő  200 ezer fő GDP viszonylag jelentős bővülése szerény foglalkoztatás növekedéssel jár együtt Fejlődés: intenzív jellegű Külföldi beáramló fejlesztési források  foglalkoztatás bővülése

12 Ágazat és méretkategória Legnagyobb súly  kereskedelem – javítás – vendéglátásszállás-helyszolgáltatás alkotta csoport  1,8%ponttal emelkedik Közigazgatás: 2.-ból 3. hely  1,3%pontos arányvesztés Gazdasági szolgáltatások: 3.-ból 2. hely  2,9%pontos aránnyereség Létszám felszabadító Létszám vesztő Létszám bővülő Közösségi szolgáltatások ágazatai

13 Létszámkategória 1-9 fő közti szervezetek Zsákutca vállalkozások Foglalkoztatási képesség: mikroméretű szervezetek:1,5%ponttal visszaesik; 50-249 fős szervezetek: 1,1%ponttal nő; 50-nél több 0,5%pontos növekedés Növekedési ütem  alföldi régió Mértékbeli különbségek Régiók foglalkoztatási súlyának változáa

14 Méretkategória és régió Központi régió: tovább emelkedik a nagyméretű szervezetek súlya Felső-közép kategóriában foglalkoztatási arány-nyereségre tesz szert D-Dunántúl és a két alföldi régió Régiókban visszaesik a mikroméretű szervezetekben a foglalkoztatottak súlya

15 Munkaerőköltségek nagysága szerinti rangsor 1. Pénzügyi tevékenység 2. Energiaszektor 3. Szállítás, raktározás, távközlés

16 Vállalati mélyinterjúk tapasztalatai összefüggés műszaki- technikai fejlődés sebessége és a gazdasági szervezetek által követett növekedési stratégiák közt gyors műszaki haladásról beszámoló vállalatok több mnit ¾-ének célja a piaci részesedés növekedése műszaki technikai fejlődés 70% szerint semleges a foglalkoztatás szempontjából nagyméretű iparvállalatok  jelentősebb létszámkiszorító hatás kis- és középvállalatok  munkaerő-racionalizáló beruházásokat szeretne( nincs anyagi fedezet) legnagyobb munkaerő kiszorító hatás: átlagos ütemben vagy kifejezetten lassan fejlődő területeken munkaerő-felvételnél nincs megfelelő szakképzettségű jelentkező

17 Köszönöm a figyelmet!