Készítette: Lakatos Anett

Az előadások a következő témára: "Készítette: Lakatos Anett"— Előadás másolata:

1 Készítette: Lakatos Anett
Latin-Amerika Készítette: Lakatos Anett

2 az amerikai kontinensnek az Egyesült Államok déli határától délre eső része
ezen belül megkülönböztetjük a közép-amerikai és a dél-amerikai régiót köztük a határ: Panama déli határa

3 Gazdaságtörténet gyarmatosítás, majd függetlenség (XIX. század eleje)
alapanyagok, feldolgozatlan termékek termelése mezőgazdaság: monokultúrás termelés se pénz, se szándék a technikai fejlesztésekre gazdasági világválságcél: protekcionizmus, önellátás megteremtése importhelyettesítés: az ipari termelési bázis erőltetett ütemű létrehozása az állami közvetlen szerepvállalás növekedése külföldi hitelek igénybevételeelkezdődött a térség eladósodása magas vámokkal védték piacukat államosításokkülföldi vállalatok elveszítették érdekeltségeiket a térségben az állam közvetlen befolyása alatt volt a gazdaság nagyobbik része (mivel az államosítások a stratégiai fontosságú ágazatokra irányultak)

4 Gazdaságtörténet a ’80-as évek elejéig erős államra épülő kapitalista rendszer=államkapitalizmus kezdetben látványos sikerek, nagy gazdasági növekedés továbbra is szükség volt a külföldi tőkére az állam felvásárolta a csődbe ment vállalatokat, így hálózatuk nőtt, de ellenőrizni képtelen volteladósodtak a kölcsönkapott tőkét nem sikerült hatékonyan befektetni, mert a versenytől védett hazai piacon nem voltak képesek a termelékenység és a versenyképesség növelésére az importhelyettesítés nem vált be, mert az exportszerkezet szerepe nem változott exporttól való függés (monokultúrás termeléstúltermelés, azt pedig exportálni kell) a ’60 évek második fele változtatások, reformok: földreformok az exportszerkezet átalakítása (bizonyos termékek, termékcsoportok támogatása, ösztönzése) átalakult a külföldi tőke beáramlásának szabályozása

5 Gazdaságtörténet így a ’70-es években sikerült növekedést elérni
ez jellemzően a belső kereslet növekedése által valósult meg a térségben hátránya: növelte az importot az export azonban nem tudta követni az importot 1973-as olajárrobbanásvilággazdasági recesszió, árszínvonal-emelkedés az olajexportőr országok nem tudtak belőle hasznot húzni (Venezuela) a legtöbb azonban olajimportőr voltkülkereskedelmi árindex drasztikus romlása (az általuk exportált áruk ára csökkent, míg az általuk importáltak ára nőtt) külkereskedelmi hiány, fizetési mérleg hiányának emelkedése a ’70-es évek második felében így újabb hitelekhez kellett folyamodniuk között kétszeresére nőtt a térség országainak összes adóssága 1983-ra az exportbevételek 1/3-át tette ki az éves adósságszolgálati teher magas infláció, árnövekedésleértékelések magas kamatok, a vállalatok nem működtek, a leértékelések növelték az adósságot

6 Gazdaságtörténet a ’80-as évek elejére így sok ország kénytelen volt felfüggeszteni a kölcsönök törlesztését=hitelválság akkora hitelállományt érintett, hogy az egész nemzetközi pénzpiacot felbolygatta könnyítések, kedvezmények IMF (International Monetary Found=Nemzetközi Valutaalap) segítsége Az IMF által megkövetelt gazdaságpolitikai programot kellett végrehajtaniuk restriktív, megszorító jellegű fiskális és monetáris politika vámvédelem gyors leépítése privatizáció a gazdaságpolitikát nem igazították az ország speciális helyzetéhez rövid távon visszaesés, a hazai termelés csökkenése, munkanélküliség

7 Gazdaságtörténet ’90-es évek: fejlődés, pozitív változások
átlagosan évi 3-4%-os GDP növekedés a térségben a ’90-es évek két ötéves ciklusra bontható az elsőben megindultak a reformok, a privatizáció, a világgazdaság felé való nyitottság fokozása ekkor a mexikói válság miatt következett egy 1,5-2 éves visszaesés a 2. ötéves ciklus első három évét a növekedés, a reformok továbbvitele, a regionális kapcsolatok erősödése, a világgazdaságba való bekapcsolódás jellemezte az ázsiai válság következtében felszínre kerültek a belső strukturális problémák exportpiacok beszűkülésejelentős árcsökkenés a befektetői bizalom megingásakülföldi források elérhetősége nehezebb lett több ország esetében elkerülhetetlen volt a valuta leértékelése (1999. Brazília, Chile, Kolumbia, Ecuador)

8 Gazdaságtörténet 1999-ben a kontinens egészének GDP-je stagnált
1999 utolsó negyedévében már a növekedés volt megfigyelhető (Brazília gyors talpra állása+USA gazdasági növekedésekereslet a térség exportcikkei iránt) A térség külkereskedelmi mérlegének alakulása: Mrd USD Mrd USD Mrd USD

9 Regionális integráció
a regionális csoportosulások jelentősége megnőtt 1991-ben útjára indult a Mercosur legjelentősebb, legnagyobb súlyú, tisztán latin-amerikai kezdeményezés magas külső vámokkal működő vámunió tagországok Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay kereskedelem liberalizálása a demokratikus berendezkedés fenntartása és fejlődésének elősegítése az USA, az EU és Japán után a 4. legnagyobb gazdasági egység a világon a négy ország közös GDP-je meghaladja az 1000 Mrd USD-t lehetőséget kínál a további terjeszkedésre, egy majdani közös dél-amerikai piac létrehozására Chile és Bolívia már társult tagnak tekinthető, mivel szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben velük számos kisebb regionális szerveződés Andok Csoport tagjai: Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela

10 Regionális integráció
közösen lépnek fel a NAFTA további kibővítésének tekinthető FTAA (Free Trade Agreement of the Americas) tárgyalásain az USA viselkedése meghatározza a térség külpolitikai irányultságát (főleg Közép-Amerika) megoldandó problémák, feladatok: a társadalmi egyenlőtlenség magas foka szakképzett munkaerő relatív hiánya termelés szerkezeti problémái dominál az alacsony hozzáadott értéket hordozó termékek termelése és exportja nemzetközi összehasonlításban csekély a termelés hatékonysága döntő momentum, hogy milyen feltételekkel juthatnak hozzá a térség országai a fejlődéshez nélkülözhetetlen további külső forrásokhoz az argentin adósságválság negatív hatása a térségen belüli különbségek várhatóan növekedni fognak

11 Demokratizálódási folyamat
demokratikus berendezkedés és az autoriter között valahol társadalmi egyenlőtlenségek korrupció, botrányok a választók bizalmatlansága erősödött a külső nyomás a demokratikus formák betartására, erősítésére azonban a demokrácia felé irányuló szándéknak belülről kell fakadnia, a külső tényezők csak ezután lehetnek jelentősek először az oktatást kellene fejleszteni, valamint a lakosság életnívóját javítani

12 Köszönöm a figyelmet!