Az érett középkor (X-XIII. század) A pápaság és a császárság küzdelmei

Az előadások a következő témára: "Az érett középkor (X-XIII. század) A pápaság és a császárság küzdelmei"— Előadás másolata:

1 Az érett középkor (X-XIII. század) A pápaság és a császárság küzdelmei
Történelem Az érett középkor (X-XIII. század) A pápaság és a császárság küzdelmei Fogalom

2 Motto „Az év utáni Európában mindinkább szembetűnik a bőség sokféle megnyilvánulása. Az egész föllendülés a mezőgazdasági sikerből fakad.” (Georges Duby) Fogalom

3 Használat 1. dia Fogalmak 56. dia Előző Tovább Használat Főmenü
FOGALOM Használat Főmenü Új ismeteretek Vissza Fogalom

4 Foglalkozások tagozódása
I. Cél 5 I.1. Követelmények, kompetenciák II. Tartalmi leírás, struktúra 7 III. Tevékenységek (tartalom) 9 1. Motiváció 10 2. Korábbi ismeretek aktivizálása 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 3. Új ismeretek feldolgozása 15 3.1. Ellenőrzés 41 4. Összefoglalás 42 4.1. A leckék összegzése 4.2. Összefoglaló kérdések 5. Értékelés 46 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok 5.2. Kérdések, feladatok megválaszolása IV. Egyéb 52 IV.1. Fogalmak 53 IV.2. Irodalom Fogalom

5 Cél A tanulók betekintést nyerjenek a középkori történelembe, azon belül is a pápaság és a császárság küzdelmébe, ezáltal gyarapítva tudásukat és az új tudás elsajátításánál felhasználva az előzetes ismereteket. Fogalom

6 Követelmények, kompetenciák
A képzés végére a program segítségével a tanulok számára világossá válik a tananyagtartalom, melynek feldolgozása során a tanulok átfogják látni az összefüggéseket, megismerkednek új fogalmakkal, évszámokkal, ezek által tudásuk bővülni fog és az ellenőrző kérdések megválaszolásával a tudásukat elmélyíthetik és ellenőrizhetik, így biztosítva a középkori történelmi események feldolgozását. Fogalom

7 Rövid tartalmi leírás I.
A XI. században nagy változások kezdődnek a mezőgazdaságban. A szolgaállapot majdnem teljesen eltűnik, a robot háttérbe szorul, helyébe a termény, de főleg a pénzjáradék lép. Gyors előrelépések színterei a városok. A korszakban kialakulnak a kisüzemi terhelés keretei a céhek. A városok a királyi hatalom támogatásával kikerülnek a földesúri hatalom alól: a központi hatalom gazdasági és politikai szövetségesei lesznek. Fogalom

8 Rövid tartalmi leírás II.
Az állam vezetésében az uralkodó megosztja hatalmát a társadalom azonos jogú, érdekű és érdekeikért közösen fellépő csoportjaival: a rendekkel. Kialakul a feudális állam fejlettebb formája: a rendi monarchia. A hétköznapok és az ünnepek, az emberi élet egészének legfőbb szervezője e korszakban is az egyház. A hivatalos egyházi tanítástól eltérő gondolatokat eretnekségnek tekintik. Az érett középkorban alakulnak ki céljukat tekintve érdekvédelmi szervezetként az oktatás, a tudomány és a művészet máig élő és ható intézményei: az egyetemek. Fogalom

9 Tananyagtartalom 1. Egyházszakadás
2. A német uralkodó küzdelme hatalma megsziládításáért 3. A Német-római császárság fénykora 4. Pápák és császárok egymás ellen 5. Dekrétum a hatalomról 6. Canossa-járás 7. Wormsi konkordátum 8. A császár és a polgárok harca 9. Ince és az eretnekek 10. Inkvizíció 11. Utolsó nagy összecsapás 12. Anarchia Németországban 13. A Hasburg-ház fölemelkedése 14. A német aranybulla 15. A széttagoltság jogi megerősítése Fogalom

10 Motiváció A XI.-XIII. század eseményeit elsősorban Németország és Itália történetét szervesen összekapcsolja a pápák és császárok heves hatalmi vetélkedése. A folyamatos harc tétje a korabeli Európa leggazdagabb területei: az itáliai városok fölött gyakorolt uralom. A német császárok terve egy közép-európai monarchia létrehozása. Ez kudarccal végződik, s Németország feudális széttagoltsága tartóssá válik. Viszont a pápák is csak rövid időre képesek kiterjeszteni hatalmukat. Ha a fent említett dolgokat a tanuló megjegyzi és felidézi a Német-római császárság eddigi történetét, nem fog gondot okozni a következőkben a tananyag elsajátítása. Fogalom

11 Előzetes ismeretek, feltételek I.
A XI. században nagy változások kezdődnek a mezőgazdaságban. A szolgaállapot majdnem teljesen eltűnik, a robot háttérbe szorul, helyébe a termény, de főleg a pénzjáradék lép. Gyors előrelépések színterei a városok. A korszakban kialakulnak a kisüzemi terhelés keretei a céhek. A városok a királyi hatalom támogatásával kikerülnek a földesúri hatalom alól: a központi hatalom gazdasági és politikai szövetségesei lesznek. Fogalom

12 Előzetes ismeretek, feltételek II.
Az állam vezetésében az uralkodó megosztja hatalmát a társadalom azonos jogú, érdekű és érdekeikért közösen fellépő csoportjaival: a rendekkel. Kialakul a feudális állam fejlettebb formája: a rendi monarchia. A hétköznapok és az ünnepek, az emberi élet egészének legfőbb szervezője e korszakban is az egyház. A hivatalos egyházi tanítástól eltérő gondolatokat eretnekségnek tekintik. Az érett középkorban alakulnak ki céljukat tekintve érdekvédelmi szervezetként az oktatás, a tudomány és a művészet máig élő és ható intézményei: az egyetemek. Fogalom

13 Részellenőrzés, visszacsatolás I.
Mik azok a céhek? Mik azok a rendek? Mi a rendi monarchia? Mit jelent az eretnekség? Mit jelent az inkvizíció? Fogalom

14 Részellenőrzés, visszacsatolás II.
Kisüzemi terhelés keretei. Az állam vezetésében a társadalom azonos jogú, érdekű és érdekeikért közösen fellépő csoportjai. A feudális állam fejlettebb formája Egyházi tanítástól eltérő gondolatokat eretnekségnek nevezik. Eretnekség ellen fellépő egyházi bíróság. Fogalom

15 Új ismeretek feldolgozása
Fogalom

16 Részletes tananyag Az egyházszakadástól a Német-római Császárság fénykoráig (17-20). A pápák és császárok egymás elleni küzdelmeitől a Canossa-járásig (21-24). Wormsi konkordátumtól az inkvizícióig (25-29). Utolsó nagy összecsapástól a Habsburg-ház fölemelkedéséig (26-33). A német aranybullától a széttagoltság jogi megerősítéséig jutunk el (34-36). Képek, illusztrációk (36-40) Fogalom

17 I. Egyházszakadás Egyházszakadás: A Nyugat-római Birodalom bukása után (476) , a nyugati püspökök és az új királyságok közös érdeke az volt, hogy a kereszténység tért hódítson a Nyugatrómai Birodalom utódállamainak földjén. Fokozódtak az ellentétek a keleti és a nyugati kereszténység: a római püspök azaz a pápa és a konstantinápolyi pátriárka között. Mindkettő az egész egyház fölötti hatalmat követelte magának. A hatalmi versengés a XI. század közepére (1054) nyílt szakításhoz vezetett. Két egymástól független és önálló keresztény egyház jött létre: a nyugati vagy római katolikus és a keleti, bizánci vagy ortodox egyház. Fogalom

18 A német uralkodó küzdelme hatalma megszilárdításáért
A német uralkodó küzdelme hatalma megszilárdításáért: A Karoling Birodalom kivált Németország kezdetben több, a királyi hatalomtól szinte független hercegségből állott. harcban állt a hercegekkel, s ebben a küzdelemben a főpapok lettek a szövetségesei, akiknek birtokait a hercegek szintén el akarták ragadni. I. (Nagy) Ottó Itáliát is hódolásra kényszeritette (962) , s a pápával császárrá koronáztatta magát. Második utóda III. Ottó, ( ) megkísérelte föltámasztani a régi Római Birodalmat. Székhelyét Rómába tette át, de a római nemességen nem tudott úrrá lenni, tervei hamar összeomlottak. Fogalom

19 A Német –római Császárság fénykora
A Német-római Császárság fénykora: A frank uralkodócsaládból származó III. Henrik ( ) már nemcsak hűbéres papságra, hanem a királyi birtokok lovagi eredetű hivatalnokaira is támaszkodhatott. Uralkodása a Német-római Császárság fénykora. A cseh, a lengyel és egy időre a magyar király is hűbérurának ismerte el Henriket. A császár megszilárdította itáliai uralmát. A római nemesség és papság pápaválasztó jogát meghagyta ugyan, de a választás érvényességét császári beleegyezéshez kötötte. A püspöki tisztségbe való beiktatás, az invesztitúra jogát a gyűrű és a pásztorbot átadását is általában a császár gyakorolta, azon a címen, hogy az egyházi bírtok hűbérbirtok, amelynek ő a tulajdonosa. Fogalom

20 Kép I. Fogalom

21 Pápák és császárok egymás ellen
Pápák és császárok egymás ellen: A pápák és császárok több évszázados nyílt küzdelem az energikus VII. Gergely ( ) pápaságával kezdődött. Ő egyetértve a cluny bencésektől induló mozgalom célkitűzéseivel az egyházat az egész világ fölött uralkodó szervezetté kívánta emelni. A pápa jól választotta ki az időt lépése megtételére. A német király IV. Henrik ( ) még nem volt császárrá koronázva, s csak a pápa kezéből kaphatta a koronát. Fogalom

22 Dekrétum a hatalomról Dekrétum a hatalomról: VII. Gergely a pápai hatalomról szóló dekrétumban (1075) nyíltan megvallja igényét a világi hatalommal szembeni elsőségre. Válaszként IV. Henrik a wormsi zsinaton (1076) a kötelező nőtlenség ellen tiltakozó német papokat maga mellé állítva megfosztotta a pápát a méltóságától. Gergely erre kiközösítette Henriket az egyházból. Fogalom

23 Canossa-járás Canossa-járás: A németországi hercegek alkalmat látva a kiátkozásban ismét fölkeltek császáruk ellen, aki teljesen elszigetelődött. Kényszerhelyzetében a csikorgó téllel dacolva átkelt kíséretével az Alpokon, hogy az augsburgi zsinatra igyekvő, Canossában pihenő pápától a kiközösítés alól feloldozást nyerjen. Így érte el végül Henrik 1077 januárjában Canossa városát, hogy megalázkodásával útját állja az engedelmesebb császár választására Augsburgba igyekvő pápának. Fogalom

24 Kép II. Harcos a XI. század végén. Pergament lapra festett miniature töredéke. Fogalom

25 Wormsi konkordátum Wormsi konkordátum: Mivel sem a pápa, sem a császár nem adta fel világuralmi törekvéseit, az invesztitúraharc utódaik alatt is tovább folytatódott. A küzdelem valójában akkor sem dőlt el, amikor 1122-ben II. Callixtus pápa Wormsban megkötötte V. Henrikkel a konkordátumot (megegyezést). Fogalom

26 A császár és a polgárok harca
A császár és a polgárok harca: A harc hamarosan folytatódott a pápák és a császárok között. I. (Barbarossa, azaz Rőtszakállú) Frigyes ( ) császárnak a német tartományurakkal való hadakozáshoz pénzre volt szüksége. A Német-római Császársághoz tatozó gazdag észak-itáliai városok függőségét szorosabbra vonta, és nagy adókat követelt tőlük. Milánó azonban szövetségbe tömörítette az észak-itáliai (lombard) városokat. III. Sándor pápa a városok mellé állt, és 1176-ban Legnano mellett a császár lovagserege súlyos vereséget szenvedett a városok gyalogos haderejétől. Fogalom

27 III. Ince és az eretnekek
III. Ince és az eretnekek: A pápaság immár másodszor került ki megerősödött tekintéllyel a császársággal folytatott küzdelemből. III. Ince ( ) alatt élte el hatalma csúcsát a pápaság. Az ő korában került sor az eretnekek elleni határozottabb föllépésre. A különféle eretnekmozgalmak csak a XII. század második felétől mozgattak meg tömegeket. Dél-Franciaországban a Katharok (tiszták), valdensek némi eltéréssel egyet hirdettek és akartak: a tökéletes evangéliumi életet. Tanításuk szerint két isten van: az egyik jó, a másik rossz. A láthatatlan mennyei világot a jó isten, a látható földit és annak társadalmát a gonosz hozza létre. Tehát szembe kell vele szállni és minden intézményével, az egyházzal is. Fogalom

28 Inkvizíció Inkvizíció: Mindezek az egyházak tanításai mellett a fennálló társadalmat is támadták. Ezért a világi hatalom szívesen nyújtotta segítő kardját az egyháznak, hogy az eretnekekkel leszámoljon. Az egyház bírósága, az inkvizíció felkutatta őket, és pereket indított ellenük. Tízezrek estek áldozatul a megtorló hadjáratnak, amelyet III. Ince pápa vezetett. Fogalom

29 Kép III. Királyi viselet a XII. században. Egykorú brüsseli kéziratból
Fogalom

30 Utolsó nagy összecsapás
Utolsó nagy összecsapás: III. Ince utódainak nehéz volt megőrizniük a pápaság fölényét az újra megerősödő császári hatalommal, II. Frigyessel ( ) szemben. A pápaság és a császárság utolsó harmadik nagy összecsapása idején azonban többszöri kiátkozással sikerült a pápának a német feudális nagybirtokosokat újra és újra lázadásra ösztönözni Frigyes ellen. Fogalom

31 Anarchia Németországban
Anarchia Németországban: 1250-ben váratlanul meghalt. Németország tartományokra esett szét. Itáliában a hatalom részben a pápa, részben a kialakuló városállamok, végül pedig a szicíliai és a nápolyi királyok kezébe került. (Eközben válik a tatárok martalékává Magyarország). A pápaság győzelme csak látszólagos volt. Tekintélyét nemcsak az eretnekmozgalmak és a világi hatalomért folytatott harc ásta alá. A XIII. század végén megkezdődik a pápaság történetének „francia korszaka”: a központi monarchiává fejlődő Franciaország befolyása alá kerül. A császári hatalom nem tudta féken tartani a hűbérurakat, de némileg korlátozta önkényeskedésüket. A birodalomban nem jött létre gazdasági egyezség. Fogalom

32 A Habsburg-ház fölemelkedése
A Habsburg-ház fölemelkedése: A német fejedelmek, akik mindig arra törekedtek, hogy a trónra a lehető legkevésbé gazdag és gyenge kezű uralkodó kerüljön 1273-ban Habsburg Rudolfot ( ) választották meg császárnak. Fogalom

33 Kép IV. Sváb Rudolf bronz sírlapja a merseburgi dómban Fogalom

34 A német aranybulla A német aranybulla: A német fejedelmek akik aggódva szemlélték a növekvő birtokú és hatalmú Habsburgokat Rudolf halála után más családokból választottak császárokat. A Luxemburg-házból került ki a császár: IV. Károly ( ), aki az 1356-ban kiadott ún. német aranybullában elismerte a választófejedelmek teljes politikai önállóságát, jogilag is megerősítette a gyakorlatban már meglevő császárválasztó feladatukat. Fogalom

35 A széttagoltság jogi megerősítése
A széttagoltság jogi megerősítése: A fejedelmek, egyházi és világi főurak tartományi uralma csaknem teljesen függetlenné vált, a felségjogok jelentős részét gyakorolták: bíráskodtak, s beszedették a királyi jövedelmeket is. Fogalom

36 Kép V. Fogalom

37 Kép VI. Fogalom

38 Kép VII. Fogalom

39 Kép VIII. Fogalom

40 Kép IX. Fogalom

41 Ellenőrzés Fogalom

42 Összefoglalás A lecke összegzése I-II. Fogalom

43 A lecke összegzése I. Bízom benne, hogy a középkor eseményeit az egyházszakadástól a széttagoltság jogi megerősítéséig, a különböző köztes eseményekkel együtt sikerült a tanulóknak elsajátítani és, hogy innen tovább tudnak lépni a középkori kultúra és a keresztes hadjáratok tananyag feldolgozásához. Fogalom

44 A lecke összegzése II. Az előzőekben bemutattuk, miként ment végbe a pápaság és császárság küzdelme a középkorban, megtárgyaltuk az ide tartozó fontosabb eseményeket, évszámokat helyeket és hogy kikhez fűzhetők, valamint összehasonlítottuk az ekkor történt Magyarországi eseményekkel, és bízom benne hogy a tanulók, a későbbi tananyag elsajátításához megalapozott tudással rendelkeznek a tananyag végén. Fogalom

45 Összefoglaló kérdések
Mikor történt a Nyugat-római birodalom bukása? Kinek az uralkodása ideje alatt élte a Német-római császárság a fénykorát? Kinek a nevéhez fűződik a Canossa-járás? Mi történt 1176-ban? Mit jelent az inkvizíció? Fogalom

46 Értékelés Minden rövid válasz egy pontot ér, a hosszabb kifejtős kérdésre a válasz két pontot ér. Tehát az öt rövid válaszért 5 pont jár, az öt hosszú válaszért 10 pont jár, ami összesen 15 pontot jelent. Érdemjegyek: 8 ponttól elégséges 10 ponttól közepes 12 ponttól jó 14 ponttól kitűnő Fogalom

47 Összefoglaló kérdések I.
Mik voltak a pápaság és a császárság szembekerülésének okai? Mikor és milyen eredménnyel zárult a pápaság és császárság harca? Milyen hitbeli és társadalmi okai voltak az eretnekmozgalmak kibontakozásának? Fogalom

48 Összefoglaló kérdések II.
4. Milyen eszközöket használt az egyház az ellenük folytatott küzdelmében? 5. Milyen tényezők járultak hozzá Németország politikai széttagoltságához? Fogalom

49 Megoldások I. Pápák és császárok egymás ellen: A pápák és császárok több évszázados nyílt küzdelem az energikus VII. Gergely ( ) pápaságával kezdődött. Ő egyetértve a cluny bencésektől induló mozgalom célkitűzéseivel az egyházat az egész világ fölött uralkodó szervezetté kívánta emelni. A pápa jól választotta ki az időt lépése megtételére. A német király IV. Henrik ( ) még nem volt császárrá koronázva, s csak a pápa kezéből kaphatta a koronát. Utolsó nagy összecsapás: III. Ince utódainak nehéz volt megőrizniük a pápaság fölényét az újra megerősödő császári hatalommal, II. Frigyessel ( ) szemben. A pápaság és a császárság utolsó harmadik nagy összecsapása idején azonban többszöri kiátkozással sikerült a pápának a német feudális nagybirtokosokat újra és újra lázadásra ösztönözni Frigyes ellen. III. Ince és az eretnekek: A pápaság immár másodszor került ki megerősödött tekintéllyel a császársággal folytatott küzdelemből. III. Ince ( ) alatt élte el hatalma csúcsát a pápaság. Az ő korában került sor az eretnekek elleni határozottabb föllépésre. A különféle eretnekmozgalmak csak a XII. század második felétől mozgattak meg tömegeket. Dél-Franciaországban a Katharok (tiszták), valdensek némi eltéréssel egyet hirdettek és akartak: a tökéletes evangéliumi életet. Tanításuk szerint két isten van: az egyik jó, a másik rossz. A láthatatlan mennyei világot a jó isten, a látható földit és annak társadalmát a gonosz hozza létre. Tehát szembe kell vele szállni és minden intézményével, az egyházzal is. Fogalom

50 Megoldások II. Canossa-járás: A németországi hercegek alkalmat látva a kiátkozásban ismét fölkeltek császáruk ellen, aki teljesen elszigetelődött. Kényszerhelyzetében a csikorgó téllel dacolva átkelt kíséretével az Alpokon, hogy az augsburgi zsinatra igyekvő, Canossában pihenő pápától a kiközösítés alól feloldozást nyerjen. Így érte el végül Henrik 1077 januárjában Canossa városát, hogy megalázkodásával útját állja az engedelmesebb császár választására Augsburgba igyekvő pápának. A német aranybulla: A német fejedelmek akik aggódva szemlélték a növekvő birtokú és hatalmú Habsburgokat Rudolf halála után más családokból választottak császárokat. A Luxemburg-házból került ki a császár: IV. Károly ( ), aki az 1356-ban kiadott ún. német aranybullában elismerte a választófejedelmek teljes politikai önállóságát, jogilag is megerősítette a gyakorlatban már meglevő császárválasztó feladatukat. Fogalom

51 Próbavizsga Fogalom

52 Egyéb Fogalmak Irodalom Ajánlott irodalom Fogalom

53 Fogalmak Invesztitúra: A püspöki tisztségbe való beiktatás, az invesztitúra jogát a gyűrű és a pásztorbot átadását is általában a császár gyakorolta, azon a címen, hogy az egyházi bírtok hűbérbirtok, amelynek ő a tulajdonosa. Konkordátum: megegyezést jelent Céhek:A korszakban kialakulnak a kisüzemi terhelés keretei a céhek. Rendek:Az állam vezetésében az uralkodó megosztja hatalmát a társadalom azonos jogú, érdekű és érdekeikért közösen fellépő csoportjaival: a rendekkel. A rendi monarchia: Kialakul a feudális állam fejlettebb formája Az eretnekség: A hivatalos egyházi tanítástól eltérő gondolatokat eretnekségnek tekintik. Katharok: (tiszták) Az inkvizíció: az eretnekség ellen fellépő egyház bírósága Fogalom

54 Irodalom Walter Mária: Történelem: a középiskolák 10. évfolyama számára. Átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Fogalom

55 Ajánlott irodalom A középkori élet. Szerk.: Kulcsár Zsuzsanna. Bp., 1964. Katus László: A középkor története. Bp., 2001. Henri Pirenne: A középkori gazdaság és rársadalom története. Bp., 1983. Világtörténet képekben I. szerk.: Hahn István, Szabó Miklós, Kulcsár Zsuzsanna. I. kötet. Bp., 1972. Fogalom

56 Készítette Baljerné Csermely Nóra
III. éves, pedagógia szakos, levelező tagozatos hallgató Fogalom