A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ REPÜLŐGÉPEI

Az előadások a következő témára: "A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ REPÜLŐGÉPEI"— Előadás másolata:

1 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ REPÜLŐGÉPEI

2 Magyarország két háborús gépe a Héja és a Sólyom
A Magyarország által megvásárolt Re 2000-esek Héja néven kerültek alkalmazásra a keleti fronton. A pilóták néha panaszkodtak rá, Horty István kormányzó helyettes halálos balesete után kifejezetten rossz híre lett a típusnak, pedig eredményesen harcolt, a veszteségek többsége balesetből eredt, melyeket valószínűleg inkább annak rovására kell írnunk, hogy a pilóták (megfelelő kiképzőgép hiányában) nem voltak kellően felkészítve a Héjákon való repülésre.

3 MÁVAG HÉJA Legénység: 1 fő
Fegyverzet: 2 db 12,7 mm-es Breda-SAFAT géppuska Súly: 2080 kg (üresen); 2880 kg (harckészen) Sebesség: 537 km/h (5500 m-en) Hatótávolság: 680 km Hossz: 7,90 m Magasság: 3,20 m

4

5 WEISS MANFRED WM 21 SÓLYOM
A magyar hadvezetés 1939-ben határozta el, hogy meg kell teremteni a korszerű hazai hadirepülőgép-gyártás alapjait. Ennek a programnak lett az első képviselője a WM 21 Sólyom közelfelderítő-bombázó repülőgép, melynek fejlesztését 1936-ban kezdték el. Elődje a WM 16 Budapest típus volt, ennek átépítéséből jött létre a Sólyom. Próbarepüléseit 1937-ben, csapatpróbáit 1938-ban végezték, s még abban az évben megkezdődött az első széria építése, mely még be sem fejeződött, amikor a fent említett program keretében a minisztérium újabb megrendeléseket adott a három üzemnek, ahol a Sólymokat gyártották. A Sólymokat bevettették a Jugoszlávia elleni hadjáratban, és az orosz fronton is től jobbára kiképzésre használták. Kategóriájában nem számított a legjobb típusnak, de számos modellnél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezett.

6 Legénység: 2 fő Fegyverzet: 1 db 7,92 mm-es Gebauer 26/31 M ikergéppuska ; 1 db 7,92 mm-es Gebauer 34 M géppuska ; 240 kg bomba (12 X 10 kg repeszbomba ; 120 X 1 kg gyújtóbomba) Súly: 2300 kg (üresen); 3400 kg (harckészen) Sebesség: 300 km/h Hatótávolság: 750 km Hossz: 9,64 m Magasság: 3,50 m

7

8 Az USA-ban ebben az időben jelentős mennyiségű gépet tartottak számon.
NORTHROP P-61 BLACK WIDOW: A P-61-es „Fekete özvegy” volt az első olyan amerikai repülőgép, amelyet eredetileg is éjszakai vadásznak terveztek. Prototípusa 1942 májusában repült először. Amikor 1944-ben a frontra került, a már kiharcolt légi fölény miatt nem sok feladata maradt, ennek ellenére mégis sok légi győzelmet aratott. Kezdetben a csendes-óceán térségében alkalmazták, de az év végére Európa légterében is.

9 Legénység: 3 fő Fegyverzet: 4 db 20 mm-es gépágyú, 4 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 4 db 726 kg-os bomba Súly:  kg (üresen); kg (harckészen) Sebesség: 589 km/h (6100 m-en) Hatótávolság: 4828 km Hossz: 15,11 m Magasság: 4,47 m

10

11 Nagy-Britannia sziget ország lévén nagy légi erővel kellett rendelkezzen
AVRO LANCASTER: Első bevetésére 1942 tavaszán került sor. A brit légierő legjobban bevált bombázója volt, amit az is igazol, hogy a ledobott bombateherhez viszonyítva a legkisebb veszteségeket szenvedte el. Főleg éjszakai bombázásokra használták, de sok különleges bevetésen is részt vett. Így pl. duzzasztógátak elleni támadásokban, ahol Wallis professzor különleges „ugráló” bombáival értek el nagy sikereket. A professzor még két speciális bombát tervezett: A „Grand Slam” nevű majdnem elérte a 10 tonnás súlyt, a „Tallboy”-okkal pedig sikerült elsüllyeszteni a német Tirpitz csatahajót. A Lancasterekből közel 7400 darabot gyártottak.

12 Legénység: 7 fő Fegyverzet: 8 db 7,6 mm-es Browning géppuska, max kg bomba Súly:  kg (üresen); kg (harckészen); kg (a „Grand Slam” bombával) Sebesség: 460 km/h (3500 m-en) Hatótávolság: 2660 km Hossz: 21,18 m Magasság: 6,10 m

13

14 Szovjetunióban megközelítőleg hét típusú gépet tartottak számon
ILJUSIN IL-2 STURMOVIK  Első prototípusa 1939-ben készült el, ám annak motorja gyengének bizonyult. Az újabb változat röviddel a németek Szovjetunió elleni támadása előtt állt hadrendbe. A Sturmovik a világháború legnagyobb számban épített repülőgépe lett, nél is több készült belőle. A gép egy páncélozott acélváz köré épült, ebben kapott helyet a pilótafülke és a motor. A páncélzatnak köszönhetően a légvédelem nem tudott sok kárt okozni benne, de a hátulról jövő támadásokkal szemben védtelennek bizonyult. Ezt kiküszöbölendő az eredetileg együléses modellt kétüléses változatban kezdték gyártani, s ez a típus erősebb motort is kapott (IL-2m3). A szárnyakba épített gépágyúk a legtöbb német harckocsi páncélját átütötték, így főleg tankelhárítóként, de egyéb földi célok ellen is használták ig gyártották, a háború után is hadrendben állt, többek között Magyarországon is.

15 Legénység: 2 fő Fegyverzet: 2 db 20 mm-es gépágyú ; 2 db 7,62 mm-es géppuska ; 8 db 82 mm-es RS-82 rakéta vagy max. 400 kg bomba Súly: 4525 kg (üresen); 6360 kg (max.) Sebesség: 404 km/h (1500 m-en) Hatótávolság: 800 km Hossz: 11,60 m Magasság: 3,40 m

16

17 Japán hadi gépek MITSUBISHI A6M ZERO
A csendes-óceáni hadszíntér legismertebb japán repülőgépe, amelynek első típusa már 1940-ben gyártásra került, így az A6M3-as változat már Pearl Harbor  megtámadásánál is szerepelt. Az amerikai repülőgép hordozókon Midway  után megjelenő Corsair  és Hellcat vadászok bevetéséig szinte egyeduralkodó volt a légtérben, de későbbi változatai (az A6M5 sorozat és követői) kétfokozatú magassági feltöltővel szerelve még a nagy magasságban berepülő „szupererődöket”, a B-29-es nehézbombázókat is veszélyeztették. Az eredetileg anyahajó-támaszpontú gépnek szárazföldi, sőt hidroplán változata is ismert, és a háború végén átalakított speciális változatait kamikaze támadásokra is használták. 

18 Legénység: 1 fő Fegyverzet: 2 db 20 mm-es gépágyú, 1 db 12,7 mm-es géppuska, 1 db 7,7 mm-es géppuska, max. 320 kg bomba Súly: 1895 kg (üresen); 2940 kg (harckészen) Sebesség: 561 km/h (6000 m-en) Hatótávolság: 3100 km Hossz: 9,07 m Magasság: 2,80 m

19

20 Kamikaze: Yokosuka MXY-7 Ohka „Baka” Pilóta által irányított rakéta
A Japánok a repülőgépeken kívül kifejlesztettek újabbnál újabb támadó eszközöket például a kamikazét. Kamikaze: Yokosuka MXY-7 Ohka „Baka” Pilóta által irányított rakéta Gyártása 1944 szeptemberében indult meg. Ekkor a japán hadvezetés már elhatározta az öngyilkos kamikaze bevetéseket. A légierő úgy döntött, hogy a kimustrált repülőgépek mellett egy olcsón és könnyen előállítható típust is fog ilyen célokra használni. A részben fából épül Ohka (Cseresznyevirág) a szövetségesektől a „Baka” nevet kapta, ami japánul „bolond”-ot jelent. Az 1200 kg-os robbanófej becsapódáskor viszont a vicces névvel ellentétben bizony súlyos károkat tudott okozni. Igaz, az elkészült 755 darabból csak kevés hajtott végre sikeres támadást. A tipikus bevetések során az Ohka-t egy G4M „Betty” bombázó szállította. Kb m-en vált le a repülőgépről, ezután siklórepülésben haladt, a cél közelében pedig meredek zuhanó repülő fázis következett. A jármű kis mérete és nagy sebessége miatt az öngyilkos pilóták csak szórványosan értek el találatot.

21