Energiahálózatok és együttműködő rendszerek

Az előadások a következő témára: "Energiahálózatok és együttműködő rendszerek"— Előadás másolata:

1 Energiahálózatok és együttműködő rendszerek
Anyag, energia és információ tárolása és szállítása

2 Ismétlő kérdések Mit nevezünk energiahordozóknak?
Melyek az elsődleges és másodlagos energiahordozók? Mi az erőmű? Hogyan működik: vízierőmű, hőerőmű, atomerőmű? Mit nevezünk megújuló és nem megújuló energia

3 Szállítás Forrás helye nem egyezik meg a felhasználás helyével  szállítás Anyag vasút, csővezeték … Energia távvezeték, távfűtés … Információ rádió, televízió …

4 Tárolás Felhasználás nem egyenletes  tárolás Anyag Energia Információ
víztorony, gabonaraktár … Energia melegvíztároló, akkumulátor … Információ könyv, magnetofonszalag, …

5 Szállítás anyag információ csatorna
forrás Felhasználó, fogyasztó csatorna forrás vevő, nyelő Anyag és energia szállítás esetén a felhasználó rendszert, illetve a felhasználás helyét felhasználónak, vagy fogyasztónak, információ átvitelnél nyelőnek vagy vevőnek nevezzük.

6 Csatorna Az az útvonal, amelyen keresztül, anyag- és energiaszállítás, továbbá az információ-átvitel lehetséges.

7 A Villamosenergia előnyei
minden fogyasztóhoz rugalmasan elszállítható; jó hatásfokkal, könnyen átalakítható a fogyasztó számára az adott helyen éppen szükséges energiaformává (fény, hő, mozgási energia stb.); a felhasználás helyén nem szennyez; és végül pedig: megfizethető

8 A Villamosenergia hátrányai
Nagyon rossz hatásfokkal tárolható Akkumulátor Kondenzátor

9 Villamosenergia rendszerek
Az erőművekben előállított villamos energiát a fogyasztókig továbbító rendszer neve: Villamosenergia-rendszer Összetett, többszintű, nemzetközi kooperációs hálózat. Nemzetközi távvezeték – 750, 400, 220 kV Országos alaphálózat – 400, 220, 120 kV Középfeszültségű elosztó – 35, 20, 10 kV Kisfeszültségű elosztó – 400 V (0,4kV)

10 Villamos energia rendszer
Nemzetközi kooperáció kV ERŐMŰ ERŐMŰ ERŐMŰ 6-18 kV 6-18 kV 6-18 kV Villamos alállomás Villamos alállomás Villamos alállomás Nagy fogyasztók kV kV kV Villamos alállomás Villamos alállomás Villamos alállomás Nagy fogyasztók kV kV kV Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Ipari fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Nagy fogyasztók 0,4 kV 0,4 kV Fogyasztók 0,4 kV Fogyasztók 0,4 kV Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók

11 Villamos alállomások

12 Magyarország villamosenergia-hálózata
Ausztria Ukrajna Szlovákia Horvátország Románia Szerbia Söjtör BP Toponár 120 kV Hévíz Oroszlányi E. Győr Siklós Tisza II. Detk Göd Paksi Atomerőmű Kisvárda Sajóivánka Tiszalök Dunaújváros Albertirsa Sándorfalva Békéscsaba Szeged Debrecen Szolnok Felsőzsolca Sajószöged Litér Mátrai E. Martonvásár Dunamenti E. Albertfalva Zugló Ócsa 220 kV-on 750 kV 400 kV 220 kV Szlovénia Pécs Szombathely Etyek/Biatorbágy fejlesztési tervek

13 A villamosenergia-igény változásai
A villamos energia gazdaságosan nem tárolható A termelésnek egyensúlyban kell lennie a fogyasztással. A hálózatra kapcsolt összes fogyasztó együttes működéséhez szükséges teljesítményt terhelésnek nevezzük.

14 A források Alaperőművek Menetrendtartó Csúcs Import-kooperáció
Hő (szén, bio-massza) Atom Menetrendtartó Vízi Hő (szénhidrogén-származékok) Csúcs Gázturbinás Import-kooperáció

15 Keress magyarázatot a napi terhelés változásokra!
Nézd meg az egyes erőmű típusok arányát!

16 Hasonlítsd össze a nyári és téli terhelés görbét
Hasonlítsd össze a nyári és téli terhelés görbét! Mi az oka a különbségeknek?