Szarvasmarha hízlalás

Az előadások a következő témára: "Szarvasmarha hízlalás"— Előadás másolata:

1 Szarvasmarha hízlalás

2 A HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
fogyasztói igény: zsírszegény, fehérje-gazdag, márványozott húsok  fiatal állatok hizlalásával elégíthető ki, növekedés, fejlődés sajátosságai: szövetek kialakulási sorrendje: eleinte sok izom, majd inkább zsír képződik, értékes húsrészek (mar, hát, és far izmai) már a születés utáni időszakban jelentősen növekednek, hízóalapanyag minősége: ivar (üsző hamarabb épít be faggyút, mint a bika, bikák súlygyarapodása nagyobb), életkor (ld: növekedés, fejlődés sajátosságai), fajta (pl. nagytestű francia fajták 600 kg fölé hizlalhatók, angol fajták: korai faggyúsodás, alacsonyabb végsúly), hasznosítási típus (pl. holstein fríz: nagy növekedési erély, de gyenge húsminőség, izomszegény), hízlalási környezet a hízlalás gazdaságossága: takarmányozási és tartási költségek.

3 HÍZÓMARHÁK TÁPANYAG SZÜKSÉGLETE
életfenntartó és termelő hányad a takarmányadagban nem különül el, 13-14% rost legyen a takarmányban (strukturális rost!) energia- és nyersfehérje-szükséglet függ a testtömegtől és típustól, ásványianyag-premix vagy nyalósó ivóvíz: l/nap

4 NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS
Tömegtakarmányra alapozott: silókukorica-szilázs (15-30 kg/nap, betakarítás viaszérésben /34-36% szárazanyag-tartalom/, rövid szecskahossz /2-3 cm/)) kaszált lucerna (max kg), lucernaszéna (2-4 kg), lucerna szenázs (4-8 kg), réti széna (2-4 kg), zöldtakarmányok: keverékek, kukorica vagy napraforgó csalamádé nyáron a szilázs helyett, legáltalánosabb: silókukorica-szilázs (15-30 kg)+lucerna széna (2-3 kg), napi tömeggyarapodás: g

5 NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS II.
Tömegtakarmányra és abrakra alapozott: tömegtakarmány: általában silókukorica-szilázs+lucernaszéna, abrak: hizlalás kezdetén 1-2 kg, a végére (400 kg felett) 4-5 kg, kijuttatás: takarmánykeverő-kiosztó kocsival Magyarországon az STV alatt álló tenyészbika-jelöltek hizlalásának módszere.

6 NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS III.
Melléktermékre alapozott: kukoricaszár: kis energia-koncentráció önmagában etetve hizlalásra nem alkalmas, így cukorrépa fejjel együtt silózva etetik, +széna+abrak, takarmány szalmák: strukturális rost igény kielégítésére melasz: ízesítő anyag, könnyen emészthető szénhidrát forrás, így NPN anyagok etetésekor használják, friss répaszelet: fehérje- és rostszegény, sok amidanyag, szárított répaszelet: etetés előtt beáztatni, max. 2 kg, moslékok: változó táplálóanyag-tartalom, sok vizet vesz fel vele az állat  max. 10 l/100 kg testtömeg, a melléktermékek N- és fehérje-szegények  mindig kell abrak, és a rostigény kielégítésére széna is!

7 NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS IV.
Legelőre alapozott: Ausztrália, Argentína, Ny-Európa, és Amerikában jellemző, a hazai gyenge legelők hízlalásra nem alkalmasak, 1./ a téli születésű borjakat tavasszal legelőre hajtják, itt 800 g/nap tömeggyarapodás, télen olcsó tömegtakarmánnyal etetik, 400 g/nap tömeggyarapodás, következő tavasszal befejező hízlalás, 2./ legelőn előhízlalás ( g/nap tgy.), majd 3-4 hónap félintenzív hízlalás: szilázs+abrak ( g/nap tgy.)

8 NÖVENDÉKBIKA-HÍZLALÁS V.
Abrakra alapozott: étvágy szerinti abraketetés, 2-3 kg strukturális rost-tartalmú takarmány (széna v. szalma), hízlalási idő rövidül, de drága, és káros élettani hatásai vannak.

9 TINÓHÍZLALÁS USA-ban jellemző
15-20%-al alacsonyabb eredmények, mint a növendékbikáknál, nyugodtak, üszőkkel együtt is tarthatók, 5-6 hónapos korban ivartalanítás, majd 1 hónap gyógyulási idő után legelőre hajtás, télen tömegtakarmány+abrak (2-4 kg) egy- és kétnyaras hízlalás, átl. 2,5 éves korig ( kg).

10 ÜSZŐHÍZLALÁS tenyésztésre alkalmatlan üszőket hízlalják,
1./ választáskor selejtezett, 6-7 hónapos ( kg) üszőborjak beállítása 2./ tenyésztésbe vételkor selejtezett üszők (16 hó, kg, ivarzási rendellenességek, meddőség), lassabban híznak, mint a bikák, és kisebb végtömegre ( kg) hizlalhatók, mert gyorsabban faggyúsodnak, takarmányok: silókukorica szilázs+2-3 kg abrak

11 SELEJT TEHÉN HÍZLALÁS fiatal korban (2,5-3,5 évesen) selejtezett tehenek: kg végsúlyig hízlalás, húsminőség kb. mint a hízlalt üszőé, idős korban kiselejtezett tehenek: a laktáció alatt megkezdik feljavításukat, gyenge vágóérték és húsminőség.

12 BORJÚHÍZLALÁS tejhasznú tehenek borjait kis súlyra hízlalják (korai faggyúsodás miatt) hízóba állítás 10 napos v. 2-3 hetes korban, hízlalás vége: hetes életkor ( kg testtömeg) takarmányozás: tej v. tejpótló (10-12 l/nap)+széna+abrak napi tömeggyarapodás: 1200 g Fehér húsú borjú hízlalás: csak tej v. tejpótló itatása  vérszegénység  fehér hússzín, alom: fűrészpor, rácspadozat, jó árfekvés esetén érdemes, Magyarországon is alkalmazott hízlalási mód.

13 BABY BEEF HÍZLALÁS korán faggyúsodó, kistestű húsfajták borjai (angus, hereford), hízóba állítás ideje: 3-4 hónapos kor ( kg élősúly), befejezés: hó, kg élősúly, félintenzív hízlalás: szilázs/szenázs+széna+abrak, g/nap súlygyarapodás.

14 Hozamfokozók alkalmazása Magyarországon és az egész EU területén nem engedélyezett! (USA-ban igen).

15 Megelőző intézkedések
Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) a szarvasmarha-hízlalásban Megnevezés Kritikus pontok Veszélyforrások Megelőző intézkedések Technológiai berendezések Állatok elhelyezése, technológiai műveletek Balesetek, állatok sérülése Kezelőfolyosó megfelelő kialakítása Durva bánásmód elkerülése Management Hízóba állítás időszaka Új takarmány-féleségekhez való hozzászoktatás Új elhelyezés Új rangsor Állategészségügyi feltételek Telepítési sűrűség Bőséges tápanyag-ellátás Vakcinázások Férőhelyszükséglet figyelembe vétele Hizlalás időszaka Mérlegelések Állatkezelések Csoportosítások Takarmány vizsgálatok Mobil mérleg Állatbarát bánásmód Ritka átszervezés Hízlalás befejezési időszaka Férőhely-igény Balesetek Állategészségügy