SZÉN-MONOXID.

Az előadások a következő témára: "SZÉN-MONOXID."— Előadás másolata:

1 SZÉN-MONOXID

2 1. Jele: CO Anyagszerkezete:
2. Anyagszerkezete: a, atomszerkezete: C: 6 p+, 6 e–, 6 n0, 2 e-héj, 4 külső e- O: 8 p+, 8 e–, 8 n0, 2 e-héj, 6 külső e- b, halmazszerkezet: 2 atomos poláris kovalens kötésű molekula 1 mol tömege = 28 gramm

3 Fizikai tulajdonságai:
3. Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szagtalan gáz. Sűrűsége kisebb, mint a levegőé, vízben nem oldódik. Kémiai tulajdonságok: Éghető, égésekor szén-dioxid keletkezik: 2 CO + O2  2 CO2 Oxigént megkötő tulajdonsága miatt redukáló hatású. A vaskohóban a vas-oxid összetételű vasérc oxigéntartalmát is CO vonja el: Fe2O3 + 3 CO  3 CO2 + 2 Fe A szén-monoxid nagyon erős méreg: a vér hemoglobinjához kapcsolódva alkalmatlanná teszi azt az oxigén szállítására. A 0,2 % szén-monoxidot tartalmazó levegő már halálosan mérgező.

4 4. Előfordulás: A szén-monoxid természetes körülmények között nem található a levegőben. Rosszul eltüzelt szén égésterméke lehet: 2 C + O2  2 CO Előfordul a gépkocsik kipufogógázaiban is.

5 5. Előállítás: Laboratóriumban:
hangyasav és tömény kénsav reakciójával állítjuk elő. A folyamat során a hangyasavból a tömény kénsav vizet von el: HCOOH  H2O + CO Iparilag: izzó szénre vízgőzt fúvatnak: C + H2O  CO + H2 A kapott gázkeverék a vízgáz, régebben fontos energiaforrás volt.

6 6. Felhasználás: Elsősorban redukálószer a fémkohászatban és az ipari hidrogén-előállítás során: A folyamat egyenlete a következő: CO + H2O  CO2 + H2 Éghetősége miatt fontos fűtőanyag. VÉGE