A MÉSZKŐ.

Az előadások a következő témára: "A MÉSZKŐ."— Előadás másolata:

1 A MÉSZKŐ

2 1. Neve: KALCIUM-KARBONÁT (mészkő, márvány) Kémiai jele: CaCO3 2.
Anyagszerkezete: a, atomszerkezete: Ca: 20 p+, 20 e–, 20 n0, 4 e–-héj, 2 külső e– C: 6 p+, 6 e–, 6 n0, 2 e–-héj, 4 külső e– O: 8 p+, 8 e–, 8 n0, 2 e–-héj, 6 külső e– b, halmazszerkezete: ionos kötés, ionrács 1 mol tömege: 100 gramm.

3 3. Fizikai tulajdonságai:
Fehér vagy sárgás, esetleg vörös vagy fekete színű kőzet. Puha, vízben nem oldódik, sűrűsége nagyobb a víznél. 4. Kémiai tulajdonságai: Savakban feloldódik, és szén-dioxid fejlődése közben pezseg: CaCO3 + 2 HCl  CaCl2 + H2O + CO2 Hevítve kalcium-oxidra és szén-dioxidra bomlik (mészégetés): CaCO3  CaO + CO2 A kalcium-oxidot égetett mésznek is nevezik. Ha vizet öntünk rá, hőfejlődés közben kalcium-hidroxiddá (oltott mésszé) alakul. Ez a folyamat a mészoltás: CaO + H2O  Ca(OH)2 Az oltott mész lúgos kémhatású. Állás közben a levegőből szén-dioxidot köt meg, és visszaalakul mészkővé (a mész megkötése): Ca(OH)2 + CO2  CaCO3 + H2O A mészkő nem mérgező.

4 5. Előfordulás: Az állatok egy részének belső és külső váza kalcium-karbonát (csontok, fogak, kagylóhéj, csigaház, tojáshéj). A mészkőhegységek az elpusztult csigák és kagylók héjának a tenger fenekén lerakódott rétegeiből jöttek létre. Nagyon gyakori anyag.

5 6. Előállítása: A mészkövet és a márványt kőfejtőkben bányásszák. 7.
Felhasználása: A mészkövet és vegyületeit főként az építőipar hasznosítja (mész, márvány)

6 VÉGE