BAROKK MŰVÉSZET (16. sz. vége-18. század )

Az előadások a következő témára: "BAROKK MŰVÉSZET (16. sz. vége-18. század )"— Előadás másolata:

1 BAROKK MŰVÉSZET (16. sz. vége-18. század )
A manierizmust követően Itáliából indul  aztán az abszolút monarchiák központjaiban virágzott (Párizs, Bécs, Madrid) Bázisai: társadalmi: abszolutista uralkodóosztály vallási: ellenreformáció (jezsuiták)  a barokk főleg a katolikus o.-ban terjedt el 2 fő változata: - udvari és egyházi barokk: pompa, fényűzés, reprezentativitás, monumentalitás - (holland) polgári barokk: polgári erkölcsök, realitás Művészet általános jellemzői: - értelemhez és érzelmekhez egyaránt szól eszköze a meggyőzés, rábeszélés pátosz, színpadiasság, drámai megjelenés Barokk építészet: általános jellemzők: - tartalmilag: ellenreformációs egyház központjainak kiépítése - városépítészeti tervek megvalósítása - parkok, reprezentatív terek építése - formailag: mozgalmasság; monumentalitás egyenes vonalak megtörése, szeszélyes díszítőelemek, hajlított tetők - alá-fölé rendelés, tagolt felületek - színpadias elrendezés; fény-árnyék hatások - enfilade – egy tengelyre fűződő, egymásba nyíló szalonok sora - piano nobile – kastélyok, paloták nemesi emelete (I. em.) - galéria (elnyújtott dísztér, hatalmas ablaksorral) - templomoknál kupolatér kiemelése

2 Templomépítészet: axiális és központos terek, ívelt alaprajzok, bonyolult kontúrvonal, hangsúlyos kupola Pl.: Itália: Giacomo della Porta: Il Gesu homlokzata (1573) Róma Lorenzo Bernini: Szent Péter tér ( ) Róma Carlo Maderno: Szent-Péter templom homlokzata ( ) Róma Franceso Borromini: San Carlino ( ) Róma Fr.o.: Jules-Hardouin Mansart: Invalidusok temploma (Párizs) Jacques Germain Soufflot: Pantheon, Párizs Anglia: Cristopher Wren: Szent-Pál székesegyház ( ) London Németország: Johann Balthasar Neumann: Érseki rezidencia császári terme, Würzburg Matthäus Daniel Pöppelmann: Zwinger ( ) Drezda Ausztria: Lukas von Hildebrandt: Belvedere-palota, ( ) Bécs M.o.: Kilian Ignaz Dietzenhofer: Minorita templom, ( ) Eger Fellner Jakab: Püspöki palota, ( ) Veszprém Hefele Menyhért: Székesegyház, Püspöki palota, ( ) Szombathely Palota- kastélyépítészet: Louis Levau, Charles Le Brun, André le Notre: Versailles-i kastély és park  Claude Perrault: Louvre keleti homlokzata, Párizs Hefele Menyhért és Jacoby Miklós: Esterházy kastély, Fertőd Egyéb: Fellner Jakab: Egri Líceum

3 Szobrászat: Sírszobrok, köztéri szobrok, díszkutak, épületszobrok, reprezentatív szobrok
jellemzők: - mozgalmasság, szenvedélyesség - kontraposzt eltúlzása - gazdag fény-árnyék hatás, gazdag plasztika - többféle szín és anyag - színpadiasság - drámai ellentétek kiegyensúlyozása Pl.: Lorenzo Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány (Róma) Georg Raphael Donner: Szent Márton és a koldus (Pozsony) J.B. Fischer von Erlach: Frigyláda-szobor (Bécs) Fazola Henrik: Kovácsoltvas kapu, (Eger) Festészet: Témáit ált. a főúri és egyházi megrendelők szabták meg, legfőbb elvárás az elkápráztatás volt és a reprezentatív érték. (Hollandiában megjelennek a polgári témák is) Jellemzők: - bonyolult kompozíciók - dinamika, mozgalmasság - anyagszerűség - drámai fényhatások - illuzionizmus = megtévesztés Pl.: M. Caravaggio: Szt. Máté elhívatása (Itália) A. Pozzo: Szt. Ignác mennybemenetele (Itália) P. P. Rubens: Párisz ítélete; Leukipposz lányainak elrablása (Flandria) N. Poussin: Bacchanália (Fr.o.) D. Velazquez: Las Meninas (Udvarhölgyek) (Sp.o.) Rembrandt v. R.: Önarcképek; Éjjeli őrjárat (Hollandia) J. Vermeer van Delft: Tejet öntő lány; Lány gyöngy fülbevalóval. (Hollandia) Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja (M.o.)