4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

Az előadások a következő témára: "4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok"— Előadás másolata:

1 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

2 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
Vázlat: 1. A nyelvek eredet szerinti csoportosítása: nyelvcsaládok. Az indoeurópai és a finnugor nyelvcsalád. Nyelvünk rokonítási kísérletei. 2. A magyar írás, helyesírás. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

3 1. A nyelvek eredet szerinti csoportosítása
A nyelvek eredet szerinti, azaz genealógiai osztályozása a nyelvek rokonságán alapul. Az egymással rokonságban lévő nyelvek egy közös ősnyelvből származnak. Ezt a közös ősnyelvet alapnyelvnek nevezzük. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

4 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
A nyelvrokonság és az embertani rokonság két különböző dolog. Az azonos alrasszhoz tartozó népek gyakran különböző nyelveket beszélnek, és ugyanaz a nyelv különböző embertípusok nyelve lehet. Az uráli nyelveket beszélő népek például több alrasszba tartoznak, a vogulok, osztjákok és szamojédok mongolid típusúak, a lapp külön álló alrassz; az indiaiak és a svédek eltérő külsejűek, mégis távolról nyelvi rokonok. A nyelvrokonságnak többrétű nyelvészeti eljárásokkal feltárható ismérvei vannak. Egyes felszíni hasonlóságok (pl. hasonló hangzású szavak) nem alapozhatnak meg nyelvrokonságot. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

5 Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei
1. ÚJLATIN NYELVEK: Nyugati csoport: – spanyol (322 millió) – portugál (184 millió) – francia (125 millió) – katalán (10 millió) Keleti csoport: – olasz (63 millió) – román (28 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

6 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
ÚJLATIN NYELVEK Kék=francia, zöld=spanyol, narancs=portugál, sárga=olasz, piros=román. Halványabb színek=a lakosság egy része beszéli. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

7 Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei (folytatás)
2. GERMÁN NYELVEK: Nyugati csoport: – angol (309 millió) – holland/flamand (22 millió) – német (123 millió) Északi csoport: – izlandi (0,3 millió) – norvég (4,6 millió) – svéd (9 millió) – dán (5,5 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

8 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
GERMÁN NYELVEK Csíkozott=a lakosság egy része beszéli. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

9 Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei (folytatás)
3. SZLÁV NYELVEK: Keleti csoport: – orosz (145 millió) – ukrán (41 millió) – belarusz (7,9 millió) Nyugati csoport: – lengyel (50 millió) – cseh (12 millió) – szlovák (6 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

10 Az indoeurópai nyelvcsalád európai nyelvei (folytatás)
Déli csoport – bolgár (10 millió) – macedón (2 millió) – szerb (10-12 millió) – horvát (7 millió) – szlovén (2,2 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

11 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
SZLÁV NYELVEK 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

12 A fenti kategóriákhoz nem tartozó indoeurópai nyelvek:
BALTI NYELVEK: – litván (4 millió) – lett (1,5 millió) ÚJGÖRÖG NYELV (20 millió) ALBÁN NYELV (6,2 millió) ÖRMÉNY NYELV (6,7 millió) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

13 Az uráli nyelvcsalád: finnugor nyelvek – szamojéd nyelvek
Finnugor csoport (15 élő nyelv): Finn ág: – finn (5,5 millió) – észt (1,1 millió) – Ugor ág: – magyar (14,5 millió) – hanti/osztják (14 ezer) – manysi/vogul (3 ezer) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

14 Manysi–magyar mondatok (illusztráció, nem vizsgaanyag):
Hurem né vitnel huligel husz hul pugi. Három nő a vízből hálóval húsz halat fog. Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten eli. Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él. Petge lou lasinen manl tou szilna. Fekete ló lassan megy a tó szélén. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

15 Finn–magyar mondatok: (illusztráció, nem vizsgaanyag):
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. Jég alatt télen eleven halak úszkálnak. Kivistä verinen oli vävyn käsi. Kövektől véres volt veje keze. Orvon silmä kyyneliä täynnä. Árva szeme könnyel tele. 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

16 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
FINNUGOR NYELVEK 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

17 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

18 2. A magyar írás, helyesírás
ÍRÁSRENDSZEREK: a) jelentésrögzítő Az olvasónak jelentésbeli információt nyújt, hangzásbelit viszont nem. Ilyen a kínai írás, s ilyenek a számjegyek is. b) hangrögzítő Az olvasónak hangzásbeli információt nyújt, jelentésbelit viszont nem. A használt írásrendszerek nagy része hangrögzítő. Fajtái: – szótagírás (japán katakana és hiragana) – mássalhangzóírás (héber és arab írás) – fonetikus írás / teljes ábécé (latin, cirill, görög stb. írás); a magyar írás is ebbe a kategóriába tartozik 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok

19 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok
HELYESÍRÁSTÍPUSOK: Mély típusú helyesírások Az írás a hangzásbeli információn túl (gyakorta ennek rovására) alaktani, sőt etimológiai (a szavak eredetére utaló) információt is nyújt. Ilyen helyesírás az angol, a francia, az orosz stb. Pl. a ‘revolution’ szó inkább tükrözi a forrásnyelvi latin írásmódot (‘revolutio’), mint az aktuális angol ejtést. Köztes típusú helyesírások Az írás a hangzásbeli információn túl (gyakorta ennek rovására) alaktani információkat is nyújt. Ilyen helyesírás a német, az angol, a holland stb. A magyar helyesírás is ebbe a típusba tartozik: szabad+ság, ejtése ‘szabaccság’. Sekély típusú helyesírások Az írás kizárólag hangzásbeli információkat közöl, az alaktani és egyéb vonatkozásokat figyelmen kívül hagyja. Ilyen helyesírás a finn, a szerb, a román, az albán stb. Pl. SrBija = Szerbia, srPski = szerb (mint melléknév) 4. tétel: A nyelvek eredet szerinti felosztása. Nyelvcsaládok