A balkáni „puskaporos hordó”

Az előadások a következő témára: "A balkáni „puskaporos hordó”"— Előadás másolata:

1 A balkáni „puskaporos hordó”
Vedran Smailovic: "The Cellist of Sarajevo", playing in the destroyed Sarajevo National Library in 1992.

2

3

4 Történelmi előzmények:
Kik is a szlávok? - Nyugati szlávok (Lengyelek, Csehek, Morvák, Szlovákok…) - Keleti szlávok (Oroszok, Fehéroroszok, Ukránok, Ruszinok…) - Dél szlávok (Horvátok, Szlovének, Szerbek, „Macedónok”, „Bosnyákok”, „Montenegróiak vagy Cernogorecek”) A dél szlávok a VI. századtól telepednek le a Balkán-fsz.-en a Kelet-római Birodalom északi védvonalainak az összeomlása nyomán, a helyi illír, trák és romanizált lakosságot kiszorítva területükről. A VIII. században a szlovének (elsőként), illetve a horvátok a nyugati (római) kereszténységet veszik fel; A IX. században pedig a szerbek és macedónok a bizánci (ortodox vagy görögkeleti) kereszténységet veszik fel. 1054.: Skizma; délszláv népek közötti szakadás (európai és keleti kultúrkör közötti határvonal kirajzolódik – a mai Bosznia-Hercegovina területe bizonytalan egyedül; bogumilok és katarok;

5

6

7 Történelmi előzmények:
Kik is a szlávok? - Nyugati szlávok (Lengyelek, Csehek, Morvák, Szlovákok…) - Keleti szlávok (Oroszok, Fehéroroszok, Ukránok, Ruszinok…) - Dél szlávok (Horvátok, Szlovének, Szerbek, „Macedónok”, „Bosnyákok”, „Montenegróiak vagy Cernogorecek”) A dél szlávok a VI. századtól telepednek le a Balkán-fsz.-en a Kelet-római Birodalom északi védvonalainak az összeomlása nyomán, a helyi illír, trák és romanizált lakosságot kiszorítva területükről. A VIII. században a szlovének (elsőként), illetve a horvátok a nyugati (római) kereszténységet veszik fel; A IX. században pedig a szerbek és macedónok a bizánci (ortodox vagy görögkeleti) kereszténységet veszik fel. 1054.: Skizma; délszláv népek közötti szakadás (európai és keleti kultúrkör közötti határvonal kirajzolódik – a mai Bosznia-Hercegovina területe bizonytalan egyedül; bogumilok és katarok;

8 Történelmi előzmények:
A vallási szakadást, egyáltalán általánosan a szakadást a történelem alakulása is tovább mélyítette: – A XIII-XIV. században a szlovének a Habsburgok kézre kerülnek – egészen 1918-ig –, Horvátország pedig 1091-től a Magyar Királyság autonóm társországa ; – 1389.: Rigómezei csata - török előretörés a Balkán-fsz.-en -; Etnogeográfiai kép átrajzolódása; A XIX. századtól sorra függetlenednek a délszláv államok a török befolyás alól: Montenegró (Crna Gora) 1852, Szerbia 1878; ugyanakkor Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia megszállása alá kerül; A Szerb Királyság megerősödik; Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia);

9 A délszláv háború – Jugoszlávia széthullása
Az I. vh. győzetesei által mesterségesen kreált etnikailag példátlanul sokszínű államalakulat a kezdettől magában hordozta a bomlás esélyét. A II. vh. alatt, április 6-án Németo. és Olaszo., valamint Bulgária lerohanta Jugoszláviát. 1945-re felszabadítják a partizánok Jugoszlávia egészét, majd megalakul a második Jugoszláv állam élén Josip Broz Titoval Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság formájában születik ujjá (Koszovó és a Vajdaság „szocialista autonóm tartomány”) Tito 1980-ban meghal; felerősödő nacionalizmus és gazdasági ellentétek

10

11 A délszláv háború – Jugoszlávia széthullása
1991-ben kirobban a délszlávháború ( ) Három szakaszra tagolható: ’95: a szlovénok, horvátok és bosnyákok elleni háborúk; ’99: az albánok vérengzései Koszovóban; : a NATO hadműveletek; Az első szakasz is jól elkülöníthető három további szakaszra: 1991. június 26-tól július 7-ig: szlovéniai tíznapos háború 1991-’95: horvátországi háború Boszniai háború Slobodan Milošević ( ); Franjo Tuđman; Alija Izetbegović (1992-’96);

12 A délszláv háború – Jugoszlávia széthullása
A háború első szakasza (1991-’95): 1991. június 25.: Szlovénia kinyilvánítja függetlenségét; kirobban a tíznapos háború; 1991-ben Horváto. is kinyilvánítja függetlenségét, amely 1995-ig tartó vérengzésbe torkollik; kikiáltják a Szerb Krajina Köztársaságot; ‘95-ben a Villám és a Vihar hadműveletekkel vetnek véget a horvátok a háborúnak; 1992-ben előbb Macedónia, majd ‘92 áprilisában Bosznia-Hercegovina is kikiáltja függetlenségét; Szerbia-Montenegró ((Kis)Jugoszlávia) létrejön 1993-tól a horvátok is háborúba lépnek a muzulmán bosnyákok ellen; ‘94-ben az USA védnöksége alatt békeszerződést írnak alá a bosnyákok a szerbekkel; 1995-ben pedig mind Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina békeszerződést ír alá. 1995. november 1-től 21-ig: Daytoni békekonferencia;

13 A délszláv háború – Jugoszlávia széthullása
A háború második és harmadik szakasza ( ): 1996-ban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg megtámadja a koszovói szerb civil lakosságot; 1999 március 24. – június 10.: Allied Force hadművelet; 1999 június 12-től KFOR csapatok szállják meg Koszovót 2001 áprilisában letartóztatják Miloševićet; február 12-én pedig megkezdődik a pere Hágában; 2003. február 4.: Jugoszlávia megváltoztatja a nevét Szerbia és Montengeróra 2006. március 11.: meghal Slobodan Milošević 2006. június 3.: Montenegró kikiáltja függetlenségét; Szerbia pedig fölveszi a Szerb Köztársaság nevét; 2008. február 17.: Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét;

14

15 Európai integráció, lehetséges jövő kép
Ciprus (2004) - Ciprusi Köztársaság, illetve területének harmadán a nemzetközileg el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság -; Görögország (1981); Horvátország (2013); Szlovénia (2004); Szerbia, Montenegró, Macedónia (FYROM) (és Törökország) tagjelölt; Bosznia-Hercegovina, Albánia és Koszovó potenciális tagjelölt; Lehetséges Nagy Albánia létrejötte? Macedónia beolvadása

16 Felhasznált irodalom:
Arday Lajos: Jugoszlávia vagy Nagy-Szerbia? Szerb nemzeti identitás és (kül)politika. In: Külügyi Szemle, 2003/3. sz. Dr. Szilágyi Tibor: Szerbia EU-integrációja Belgrád Koszovó-politikája tükrében. In: Biztonságpolitikai Szemle, május 5. Próbáld Ferenc – Szabó Pál (szerk.): Európa regionális földrajz II. Bp., 2012. Reinhold Vetter: Bosznia-Hercegovina – protektorátusból partnerállam? In: Külügyi Szemle, 2002/3. sz. Szász József: Koszovó függetlensége – Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja. In: Külügyi Szemle, 2008/1. sz. Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után. In: Külügyi Szemle, 2012/4. sz. Szilágyi Imre: Montenegró a függetlenségi referendum után. In: Külügyi Szemle, 2006/3-4. sz.

17 Köszönöm a figyelmet!