Gazdasági növekedés rövid- és hosszútávon

Az előadások a következő témára: "Gazdasági növekedés rövid- és hosszútávon"— Előadás másolata:

1 Gazdasági növekedés rövid- és hosszútávon
Gazdasági növekedés nagyon hosszútávon

2 Egy főre jutó jövedelem és népesség Európában

3 Az egy főre jutó GDP növekedési üteme

4 Népesség növekedési üteme

5 A mathusi éra Érvényesülnek a malthusi fékek. A népesség az egy főre jutó jövedelemtől pozitívan függ. A munkaerő hozadéka csökkenő, a technológiai haladás elhanyagolható, és azonnal népesség növekedést indukál. Természetes fékek (erőszakosság)

6 A csökkenő hozadék hatása
Y L

7 A csökkenő hozadék hatása
Y/L Technológiai haladás létminimum L L*

8 reálbérek és népesség Angliában

9 Születések és halálozások kapcsolata
A malthus-i érában a születési és halálozási ráták ellenütemben alakulnak, mivel mindkettő az egy főre jutó jövedelem függvénye. Szelekció-kontraszelekció. Ki él túl?

10 Születések és halálozások

11 Poszt-malthusi átmenet
Ipari forradalom eleje. Demográfiai változás: a születések még mindig erősen függnek a jövedelemtől, de a halandóság csökken.

12 Születések és halálozások

13 Poszt-malthusi átmenet
Közoktatás megjelenése, a technológia és a tudomány még nem kapcsolódik össze. Népesség szerepe. Feltalálók: Jethro Tull, az első kezdetleges vetőgép kifejlesztője kísérletező kedvű farmer volt, James Hargreaves, a „Fonó Jenny” feltalálója szövőmester és ács, Richard Arkwright, a modern gyáripar atyja, borbélyinasként majd parókagyártóként kezdte pályafutását, Samuel Crompton szövőiparban is érdekelt kisbirtokosból lett feltaláló. Első szabadalmi törvények.

14 A tartós növekedés kora
Az utódok száma az egy főre jutó jövedelemnek már csökkenő függvénye. Folyamatos növekedés. 2. Ipari Forradalom, tudomány és technikai összefonódása. A technológiai háttér folyamatosan kitolódik, csak a tudományosan is képzett munkaerő képes technológiát fejleszteni. A nagyobb jólét lehetővé teszi, hogy a szülő több erőforrást fordítson utódaira, addig a technológiai haladás felértékeli az emberi tőke, a tudás szerepét. A szülő inkább kevés, de egyre képzettebb utódot nevel fel. A magasabb emberitőke-ellátottság azonban a technológiai fejlődést is fokozza, és így a gazdaság a növekedés nélküli, instabil malthusi egyensúlyból, egy állandó növekedéssel járó egyensúlyi állapotba kerül át. Társadalmi hatás: a nő szerepe is fokozódik: művelt anya műveltebb utódot képes nevelni. A nők otthonmaradásának/gyermekvállalásának alternatív költsége is növekszik a technológiai fejlődéssel. A nők elkezdenek munkába állni.

15 Demográfiai átmenet Európában

16 A három növekedési korszak jellemzői