Előadás avagy HiBeLKOVaSzMűCsaM szeptember 15.

Az előadások a következő témára: "Előadás avagy HiBeLKOVaSzMűCsaM szeptember 15."— Előadás másolata:

1 Előadás avagy HiBeLKOVaSzMűCsaM 2006. szeptember 15.
BANKÜZEMTAN ősz Előadás avagy HiBeLKOVaSzMűCsaM 2006. szeptember 15.

2 Tartalom: I. A bank általában. A bank fogalma
II.                 Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében III.               A bankok teljesítményének értékelése IV.              Aktív bankügyletek V.                 Passzív bankügyletek VI.              Tőkegazdálkodás

3 TARTALOM (FOLYTATÁS) VII Fizetési forgalom
VIII             Mérlegen kívüli tételek IX           Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe X        Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban XI            A betétbiztosítás rendszere XII. Felügyeleti ellenőrzés. Bankfelügyelet

4 I. A bank általában. A bank fogalma
1) A pénzügyi közvetítés szükségessége 2) Modern bankok kialakulása 3) A bank definíciója, funkciói

5 A pénzügyi közvetítés szükségessége
Tegyük fel, hogy vannak: olyan gazdasági alanyok (g.a.), akik tervezett kiadásai meghaladják tervezett bevételeiket (deficites g.a.), és olyanok is, akiknél fordított a helyzet (szufficites g.a.), pénz létezik, de pénzügyi közvetítő intézmény nincs.

6 FOLYT.. A pénzügyi közvetítő intézmények megkímélnek attól, hogy
a szufficites és deficites g.a-k egymást keressék, csökkenti a kockázatot, lejárati transzformációt hajtanak végre.

7 FOLYT.. Ugyanakkor elterjedt a közvetítés kikerülése is: részvénnyel,
kötvénnyel, vállalati kereskedelmi hitellel, kereskedelmi kötvénnyel.

8 Modern bankok kialakulása
a)Babiloni gabonaőrző-kölcsönző templomi bankok, b) athéni bankok, c) olasz bankok a keresztes-háborúktól a velencei állami bank 1587-es felállításáig, d) amszterdami bank 1609-ben, e) 1694-ben Bank of England, f) között európai bankoktól a Fed létrehozásáig.

9 3. A bank definíciója, funkciói
Szász Antal (1947): Bank olyan üzem, amelyik saját számlára hivatásszerűen vesz igénybe, illetve nyújt hitelt, és amelyet sajátos gazdasági szervezete pénz alkotására is alkalmassá tesz.

10 Angol banktörvény (1979.) Az intézet hosszabb időn át tagja a pénzügyi közösségnek és reputációt szerzett, a bank-szolgáltatások széles skáláját nyújtja: ·        látra szóló, lekötött betétek elfogadása, pénzalapok gyűjtése a wholesale pénzpiacon, ·        folyószámla-, számlahitelek folyósítása, pénzalapok kölcsönzése wholesale pénzpiacon, ·        valuta-, devizaműveletek, ·        külkereskedelem finanszírozása, főként váltó és fizetési ígérvénnyel, ·        pénzügyi (befektetési) tanácsadás, értékpapír adásvétel lebonyolítása.

11 Angol banktörvény (1987) Jegybanki engedély a fő banki funkciókhoz, aki ellátja, az a bank.
Kereskedelmi bankok fő banki funkciói: ·    fizetési forgalom lebonyolítása, ·     betétgyűjtés, ·     folyószámla és egyéb hitelek nyújtása, · külföldi valuta- (deviza) műveletek lebonyolítása.

12 Bankok nem banki szolgáltatásai:
tanácsadás vállalatoknak részvénykibocsátáshoz, kockázati tőkeszerzéshez, ·nemesfémekkel való kereskedés, külkereskedelmi tevékenység elősegítése, ·  lízing, faktoring, vagyonkezelő szolgáltatások, · biztosító társaságok részére ügynöki tevékenység végzése, ·    saját kibocsátású biztosítási kötvények eladása, részvényregisztrálási szolgáltatás, ·  befektetési alapok kezelése, ingatlanügyi szolgáltatás, tőzsdei tevékenység.

13 USA: (régi definíció) a bank látra szóló betétet fogad el és vállalati hitelt folyósít.
Újabb elméletek (Fama): banki funkciók az eszköz-transzformáció, forrásgyűjtés, mellett a diverzifikáció, és a többletinformáció az adósokról.

14 II. Kockázat és szabályozás a bankszakmában
Kockázat: valamilyen várt eredmény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke. Banki kockázat okai: nem kielégítő diverzifikáció (annak valószínűsége, hogy valamilyen esemény veszteséget okoz, alaptőke csökken, bank fizetésképtelenné válik) nem kielégítő likviditás (annak valószínűsége, hogy a bank nem tudja betéteit visszafizetni, amikor azt a betétesek kívánják) kockázatviselési hajlam (bankárok kockázatviselési képessége)

15 10 fajta banki kockázat Hitelkockázat Befektetési kockázat Likviditási
Kamatlábkockázat Ország-kockázat Valutakockázat Szabályozási kockázat Működési kockázat Csalás kockázata Mérlegen kívüli tételek kockázata

16 Hitelkockázat vagy a visszafizetés kockázata
Adós lejáratkor a hitelt és kamatot nem fizeti vissza; rosszul mérte fel bank az adós hitelképességét, ezt megelőzendő a banknak értékelő rendszert kell készítenie az adósminősítésre. A bankoknak az adósok és tevékenységek között diverzifikálni kell a kihelyezéseiket. Keretszámot alkalmaznak az egy adós számára nyújtható hitel maximális összegére sok országban. Máshol fedezetet követelnek. Minél nagyobb egy hitel kockázata, annál magasabb kamatot számítanak fel.

17 Befektetési kockázat … a befektetés értékvesztéséből következik, mivel értékpapír árfolyama és a piaci kamatláb ellentétesen változik. Kis kockázat intézményi feltételrendszere: az értékpapírpiacnak szélessége [sokféle befektetői csoport], mélysége [piaci ár alatt és felett is legyen rendelés, rugalmassága [kis hozamváltozás okoz nagy rendelésváltozást]

18 Likviditási kockázat azonnal teljesíteni kell ügyfele követelését, ha pénzt akar felvenni számlájáról vagy hitelt akar igénybe venni. Likviditás forrása a készpénz, a jegybanki és banki betét, a bankoktól és jegybanktól felvett hitel, a bank tárcájában lévő értékpapír mobilizálása. Likviditási hiány jelentkezik, ha megrohanják a bankot, illetve a restriktív monetáris politika idején szünetelő jegybanki refinanszírozás esetén. Likviditás fenntartásnak költségei vannak, mint a likvid eszközök alacsony jövedelmezősége.

19 Kamatlábkockázat    Pl. rögzített kamatlábú hiteket növekvő kamatú forrásokból finanszíroznak. A kamatkockázat a lejáratainak összehangolásával szabályozható, kamat-érzékeny eszközök forrásai is kamat-érzékenyek, emellett határidős kamatműveleteket és opciókat is alkalmazhatnak.

20 Ország-kockázat annyira romlik a gazdasági helyzet, hogy nem tud vagy nem akar adott ország eleget tenni a devizában fent álló kötelezettségeknek

21 Valutakockázat fedezeti művelettel védekeznek ellene

22 Szabályozási kockázat
egy fiókos bank USA-beli előírása, Glass –Steagall, Q-szabályozás

23 Működési kockázat működési költségei meghaladják a működési bevételeket

24 Csalás kockázata belső ellenőrzés és számviteli rendszer adhat erre védelmet, még elektronikus csalás ellen is

25 Mérlegen kívüli tételek kockázata
Későbbi előadáson tárgyaljuk

26 Bankok választási lehetősége
a kockázat és jövedelem között: kamat- és valutakockázat csökkenthető: eszköz -forrás menedzseléssel, határidős műveletekkel, likviditási kockázat csökkenthető piacképes értékpapírok tartásával, a csalási kockázat mérséklése növeli a működési kockázatot, nagy kockázat és nagy nyereség járnak együtt.

27 Kockázatvállalás és banktőke
néha kockázatnak tekintik, hogy a tőke elfogy. Tőke funkciója, hogy megvédje a betéteseket a bank esetleges veszteségeinek következményei alól. Kölcsöntőke/saját tőke aránya az eszközállomány kockázatosságától függ.

28 Betétbiztosítás USA-ban 100 ezer dollárig terjed maximálisan,
kérdés, hogy nem ösztönöz-e lazaságra ez.

29 Központi bank szerepe Jegybank baj esetén képes növelni a pénzkínálatot, elkerülendő az összeomlást.

30 Bankcsőd és a bankok megrohanása
Csőd van, ha az eszközök értéke a betétek és kötelezettségek értéke alá csökken, az első kivevői teljes mértékben megkapják pénzüket, amit vagy más bankhoz visznek át, vagy értékpapírt vásárolnak, vagy készpénzben tartják meg. Láncreakció kezdődhet, ha nem avatkozik bele a hatóság, nagy baj is lehet.

31 Banki kockázat átfogó áttekintése
Csak a banknál áll, hogy a részvényeseken túl a betétesek is tönkre mehetnek, ezt kivédendő betétbiztosítási rendszereket, bankfelügyeleti hatóságokat hoznak létre. Kockázatot kell vállalni, amit haszon - költség elemzéssel és kockázatkezelő módszerekkel végeznek, valamint belső ellenőrzési módszerekkel.

32 VÉGE AZ ELSŐ ELŐADÁSNAK
TALÁLKOZUNK KÉTHETENTE PÉNTEKENTE SURÁNYI- UNGER TERM MAIL CÍMEM: