REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (8. ELŐADÁS, november 11.)

Az előadások a következő témára: "REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (8. ELŐADÁS, november 11.)"— Előadás másolata:

1 REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (8. ELŐADÁS, 2008. november 11.)
Prof. Dr. Lengyel Imre Intézetvezető egyetemi tanár MTA (közgazdaságtudomány) doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

2 Mai témánk: az innováció térbelisége
EU: legyen a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága (Versenyképességi és Innovációs keretprogram) Egyik kulcsszó: innováció Előadásunk témái: 1. Az innováció fogalma és típusai 2. Az innováció terjedése 3. A vállalatok jellemzői a különféle fejlesztési fázisokban 4. Az innováció terjedésének térbeli módjai 5. Regionális innovációs rendszerek, EU-s és hazai helyzetkép

3 Straub F. Brunó Nagyvárad, 1914. január 5. – Budapest 1996. február 15
Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdi (orvosi, természettudományi), Cambridge-ben Rockefeller ösztöndíjas 18 évesen Szent-Györgyi laboratóriumában kezd (az első előadás után) 1937-től Szegeden oktat az egyetemen, 1945-ben az egyetem Biokémiai Tanszékének egyetemi tanára (Szent-Györgyi utóda) 1948-ban Budapestre kerül, a SOTE Biokémiai Intézetének igazgatója Az MTA levelező (1946), majd rendes (1949) tagja A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke (pártonkívüli volt): okt. 23. között Szeged díszpolgára (rendszerváltás után: 1990) Kezdeményezésére jött létre az MTA Szegedi Biológiai Központja (molekuláris biológiára, 1973-ban adták át), között első vezetője MTA SZBK: legnagyobb magyar akadémiai kutatóintézet (6 intézet, egyik Budapesten működik, 450 alkalmazott, 220 tudományos minősített) MTA SZBK: CENTER OF EXCELLENCE OF THE EUROPEAN UNION (EU Kiválósági központ, 2000) BIOPOLISZ egyik háttérintézete Szegeden Minden ősszel Straub F. Brunó konferencia Szegeden (fiatal kutatók részére) Kutatási területe: enzimek, izomműködés, fehérjeszintézis 1941-ben felfedezte az aktint Róla nevezték el a Straub-diaporázt (állati szervezetből sárgaenzimet állított elő)

4 1. Az innováció fogalma és típusai
Schumpeter öt típusa (idézet): „Új - tehát a fogyasztók körében még nem ismert - javaknak vagy egyes javaknak új minőségben való előállítása. Új, tehát a kérdéses iparágban még gyakorlatilag ismeretlen termelési eljárás bevezetése, amelynek azonban semmiképpen sem kell új tudományos felfedezésen alapulnia, és amely valamely áruval kapcsolatos új kereskedelmi eljárás is lehet. Új elhelyezési lehetőség, vagyis olyan piac megnyitása, amelyen a kérdéses ország iparága ez ideig nem volt bevezetve, akár létezett a piac korábban is, akár nem. Nyersanyagok vagy félkészáruk új beszerzési forrásainak megnyitása: ismét mindegy, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett, csupán nem vették figyelembe, illetve nem tartották megfelelőnek, vagy pedig először kellett kialakítani. Új szervezet létrehozása - például monopolhelyzet teremtése trösztösítéssel - vagy megszüntetése”. → Innováció hordozója: a vállalkozó → innováció: a fejlődés hordozója (minőségi változás) Joseph A. Schumpeter, osztrák közgazdász ( ) Fő műve: A gazdasági fejlődés elmélete, 1912

5 Az innováció típusai (OECD Oslo Manual, 2005)
Termék innováció (product): jellemzőit, vagy szándékolt felhasználását tekintve új, vagy jelentősen fejlesztett termék / szolgáltatás bevezetése. Eljárás innováció (process): egy új, vagy jelentősen fejlesztett termelési mód bevezetése. Marketing innováció (marketing): új marketing módszer bevezetése (jelentős változtatás a termék design, a csomagolás, az elosztás, a promóció, vagy az árazás tekintetében). Szervezeti innováció (organizational): új szervezeti metódus bevezetés (a cég üzleti gyakorlata, belső vagy külső kapcsolatai tekintetében). Freeman (1988) 1. fokozatos vagy módosító innovációk - teljesítményjavítás - költségcsökkentés - alkatrész vagy komponens cseréje 2. radikális innovációk - új termék új technológia (CD lejátszó) - új termék meglévő technológia (walkman)

6 A Kondratyev-ciklusok és a regionális fejlődés
Nikolai D. Kondratyev ( ?)

7 2. Az innováció terjedése
Lineáris modell Rendszermodell A termékéletciklus és a profitciklus szakaszai Fejlett és fejlődő országok

8 Az innováció terjedésének lineáris modellje
Ötletek Invenciók Innováció Az első adaptáció Az n-edik adaptáció Az innováció keletkezése terjedése Szelekció Termékfejlesztés Az első termék- közvetítés A diffúziós szakasz Részfolyamat Szakasz Állomás

9 Az innováció folyamatának interaktív modellje (Varga Attila)

10 Az USA export/import az új piaci szegmensekben (Vernon-ciklusok)

11 A termékéletciklus és a profitciklus szakaszai
.

12 Hagyományos versus csúcstechnológiai termékek életgörbéi

13 3. A vállalatok jellemzői a különféle fejlesztési fázisokban
Inputok Tradicionális ipar Csúcstechnológiai ipar Fejlesztési fázis Érettség fázisa Szabványosítási fázis Tőke nagy tőkeigény nagy forgótőke igény nagytőkeigény és kockázat nagytőke igény és kockázat Szakképzetlen munkaerő kevés számú közepes nagyszámú kisszámú Fejlesztői és kutató állomány jelentős lényeges Irányítók Marketing szakemberek Externáliák nagyon hasznos nagy jelentőségű Telephelyválasztás gazdasági centrum agglomerációs terület periféria Agglomerá-ciós terület

14 Employment hi-tech 2002 < 7.45 < 7.45 – 9.55 < 9.55 – 11.65
11.65 – 13.75 >= 13.75 No data Average = 10.6 Standard deviation = 4.30 14

15 Iparirányító és gazdaságirányító központok
.

16 4. Az innováció terjedésének térbeli módjai
Szomszédsági hatásokon alapuló terjedés Expanziós Relokációs Kombinatív Településhierarchia mentén Tisztán hierarchikus Tisztán szomszédsági Szomszédsági és hierarchikus kombinációja Véletlen Torsten Hägerstrand svéd geográfus ( )

17 Az innovációk szomszédsági térbeli terjedése
a) expanziós terjedés b) relokációs terjedés Peter Haggett Emeritus Professor Univesity of Bristol (1933- ) c) kombinatív terjedés .

18 Az innovációk terjedését gátló tényezők
Összetett tényezők: természeti környezet kulturális, mentális akadályok politikai akadályok finanszírozási akadályok infrastrukturális, vagy fizikai akadályok emberi, vagy humán akadályok

19 5. Regionális innovációs rendszerek, EU-s és hazai helyzetkép
Hogyan lehetne a kevésbé fejlett országokban és régiókban az innovációk kidolgozását és terjedését felgyorsítani? RIS: regional innovation strategy EU NUTS-2 régiókban elvárt a RIS NIR: Nemzeti Innovációs Rendszer Mi a helyzet Magyarországon? EU lisszaboni stratégia: a GDP 3 %-a legyen a K+F-kiadások aránya (nem éri el az 1 %-ot) Magyarországon Budapesten van az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye (2008) Molnár Károly: kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter NKTH: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

20 Brown piaci és ügynökségi modellje
Lawrence A. Brown Professor Ohio State University

21 Innovativeness of Regions
From a presentation by Hugo Hollanders (MERIT)

22 K+F-t nem végző innovátorok aránya (EIS, 2007, 28.o., Bajmócy Zoltán)

23 Innovációs hajlandóság: sereghajtók között (25 mutató alapján, %)
Az EU Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága 2002 óta minden évben készít egy felmérést a tagállamok és a fő vetélytársak innovációs teljesítményéről. Ez az Innovation Scoreboard (innovációs eredménytábla), amely 25 különböző mutató szerint értékeli az innovációs teljesítményt. A 25 mutatóból hozzák létre az Összetett Innovációs Indexet, amely itt látható. Ezek alapján az országokat négy csoportba sorolják: Innovation leaders (zölddel jelölve) Innovation followers (sárgaával jelölve) Moderate innovators (narancssárga jelölve) Catching up countries (világoskék jelölés) Magyarország a legutóbbi, 2007-es adatok alapján (melyet egy héttel ezelőtt, február 14-én publikáltak) továbbra is a négy országcsoport közül a legutolsóba, a felzárkózó országok közé tartozik. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy bár az EU egészének innovációs teljesítménye növekvő, Magyarország teljesítménye közelít az EU átlaghoz. (Ez nem mondható el pl. az ugyanezen országcsoportba tartozó Görögországról és Horvátországról). Magyarország teljesítménye egyébként 2007-ben 0,26 volt, között 0.25, 2003-ban pedig csak 0.24 (egy 0-1 közötti skálán méri ezt az Innovation Scoreboard) ról 2007-re fejlődés következett be a K+F-en belül a high-tech K+F arányában, a high-tech szolgáltatásokban és gyártásban foglalkoztatottak arányában. Igen jelentősen nőtt a GDP arányos korai fázisú kockázati tőkebefektetések mutatója (2006: 0.002, 2007: 0.005). Szintén növekedett az egy millió főre eső új közösségi védjegyoltalmak száma, ugyanakkor csökkent az új szabadalmi bejegyzések száma. Forrás: EU Innovation Scoreboard, 2007

24 torz területi és szektorális szerkezet Szektoronkénti megoszlás
Kevés K+F költés, torz területi és szektorális szerkezet Regionális megoszlás Szektoronkénti megoszlás A finanszírozás szerkezete kedvezőtlen, mind a regionális megoszlás, mind a finanszírozó szektor tekintetében. A K+F ráfordítások túlnyomó része a Közép-Magyarországi régióban realizálódik. Kevés a vállalati ráfordítás : a fejlett országokban a K+F ráfordítások 2/3-a származik a vállalati szektorból, nálunk ez az arány éppen fordított. A vállalkozási szektor pozíciója azonban minden tekintetben erősödő tendenciát mutat Magyarországon. Az itt működő kutatóhelyek 2006-ban 28,1%-kal növelték K+F-kiadásaikat, míg a felsőoktatásban és a költségvetési kutatóhelyeken ennél mérsékeltebb, 10,9, illetve 3,8%-os volt a fejlődés. Hiányzik a fejlesztési típusú kockázati tőke seed money üzleti angyalok *2006-os tényadatok alapján A K+F erőforrások 2/3-a a közép-magyarországi régióban koncentrálódik A vidéki egyetemi központokban (pólus városokban) erős K+F bázis Forrás: KSH Kutatás és Fejlesztés 2006

25 Alacsony szinten a szellemi tulajdon generálás és felhasználás
Az ábra azt mutatja, hogy az innovációba fektetett eszközök milyen mértékben vezetnek konkrét eredményekhez a szellemi tulajdonjogok, illetve új alkalmazások terén. Az ábrán jól látható, hogy az innovációban élenjáró országok (zölddel jelölve) átlag fölött hoznak létre újításokat az innovációba fektetett eszközök által, kivéve Svédországot. Magyarország a kékkel jelölt felzárkózó országok között élen jár a tudás, a tudományos eredmények alkalmazásában, de jelentősen elmarad Szlovákia és Románia mögött. Melyek azok a tényezők, amelyek hátráltatják, hogy befektetéseink valóban mind több eredményt produkáljanak? Alacsony a közpénzfelhasználás hatékonysága, a K+F programok, projektek hatékonyságának vizsgálata, értékelése és monitoringja nem rendszerszerű. Merev közalkalmazotti rendszer, a K+F munkaerőpiac dualitásának erősödése (kemény és puha szegmensek) A legnagyobb tartalékok a felsőoktatási K+F-n belül vannak a magyarországi K+F helyek 60 %-a ebben a szektorban van! A vállalkozások K+F ráfordításainak 4,5%-át jelentik a felsőoktatási együttműködések A létrehozott Kooperációs Kutató Központoknak ez adja a gazdaságpolitikai indokoltságát! (GOP konstrukció) A hazai közfinanszírozás szétforgácsolt, átfedések vannak benne, további fókuszálására van szükség Hiányzik a hazai K+F közfinanszírozásánál az ágazati megközelítés Forrás: EU Innovation Scoreboard 2007

26 K+F ráfordítások a GDP arányában Magyarországon
GERD/GDP A fenti grafikon a GDP arányos K+F ráfordításokat mutatja be. Gross Expenditure on Research and Development = GERD A rendszerváltozással a magyar ipar K+F háttere összeomlott, a 80-as évek elején ez a mutat még 3 százalék körüli értéknél járt, majd a 80-as évek második felétől fokozatosan Csökkent 1996-ban elérve mélypontját. Magyarországon a kutatás-fejlesztési tevékenység 2005-ben újra megindult fejlődése tovább folytatódott ban a K+F-ráfordítások összege 14,5%-kal, az előző évivel megegyező ütemben emelkedett, és mintegy 238 milliárd Ft-ot tett ki. Ezzel a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya elérte az 1,00%-ot, a évi 0,95%-kal szemben. Lisszaboni cél: GDP 3%-a EU átlag: GDP 1,85%-a Forrás:KSH, Kutatás és Fejlesztés 2006

27 A hazai kistérségek innovációs képességük alapján (Bajmócy Z.)

28 Tudományos minősítettek száma a pólusvárosokban (ezer lakosra): Straub
Tudományos minősítettek száma a pólusvárosokban (ezer lakosra): Straub. F Brunó hatása a szegedi BIOPOLISZ-ra