REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN 5-6. SZEMINÁRIUM Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet.

Az előadások a következő témára: "REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN 5-6. SZEMINÁRIUM Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet."— Előadás másolata:

1 REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN 5-6. SZEMINÁRIUM Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

2 Szeminárium szerkezete 1.FDI Magyarországon 1.Globális vállalatok térbeli tevékenysége

3 Kívülről jövő befektetések Régiók gazdasági fejlődésének egyik mozgatórugója az a képességük, hogy odavonzzák és megtartsák a magas hozzáadott értéket produkáló gazdasági tevékenységeket Tőkeáramlás –Régión kívülről jövő, de hazai befektetés –Külföldi befektetési tőke (FDI) Nemzetközi cégek: –Új telephely integrálása –Beszállítói, helyi kapcsolatok kialakítása

4 Külföldi működőtőke befektetés intenzitása olyan nemzetközi befektetés, melyet egy nem rezidens gazdálkodó egység (közvetlen befektető) eszközöl tartós érdekeltség megszerzése céljából egy másik gazdaságban működő gazdasági egységben (tőkebefektető vállalat) magában foglalja a kezdeti tranzakciókat a két vállalat között, valamint az azt követő tőketranzakciókat közöttük, illetve bejegyzett és nem bejegyzett leányvállalataik között (KSH) Beáramló és kiáramló külföldi működőtőke átlagos értéke adatokat a GDP százalékában adják meg azért, hogy az adatot szolgáltató országok gazdaságának nagyságában meglévő különbségek hatását kiküszöböljék.

5 FDI Bizalmi Index -Magyarország- 2005 előtt: 19. hely –2004: 2,1 milliárd $-ról 4,6 milliárd $ 2005: 11. hely –„Leglelkesebb” befektetők Németországból, Svájcból, Nagy-Britanniából 2007: nem része az első 25 országnak –2005-ről 2006-ra 7,6 milliárd $-ról 6 milliárd $-ra –bérek.: EU átlag 25% (Románia 12%, Bulgária 7%)

6 2005-ben

7

8 2007-ben

9 Aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról FDI állomány meghaladja a 56 milliárd €-t –egyik legmagasabb a közép-európai térségben Többsége a szolgáltató ágazatokban és versenyképes feldolgozóipari ágazatokban (pl. Járműgyártás, villamosgépgyártás) 77%-a EU-ból, 25%-a Németországból

10

11

12

13

14 Forrás:KSH (2007): Területi Statisztikai Évkönyv

15 Tendenciák Egyre bővül azoknak az országoknak a köre, amelyek a külföldi működőtőke számára kedvezőbb feltételeket nyújtanak (pl. Kína) Magyarország teljesítmlnye kelet-közép európa régióban relatíve alacsony

16 Magyar működőtőke export MOL: Szlovákia, Románia, Horvátország OTP: Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Románia Magyar Telekom (Matáv): Macedónia, Szerbia-Montenegró Danubius Hotels: Románia, Szlovákia, Csehország Borsodchem: Csehország Trigránit: Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország Richter: Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Románia Forrás:ITDH (2006)

17

18 Globális vállalatok térbeli tevékenysége Az értéklánc-rendszer

19 Globális-lokális paradoxon Globalizáció kora: –Piaci szereplők szinte bárhol végezhetik gazdasági tevékenységeit (termelési tényezők mobillá válása a ICT révén) –Bármelyik orzságban, országrészben, régióban –Területi kiegyenlítődés lenne elvárható Lokalitás: –Empirikus vizsgálatok igazolják: vállalatok tartós versenyelőnyei a központi telephelynek helyet adó országtól, hazai bázistól függnek Kettősség: –Globalitás: szinte ugyanazon vállalatok versengenek egymással a Föld bármely térségében –Lokális együttműködések, helyi beágyazottság szerepe előtérbe került

20 GLOBÁLIS  A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: -a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, -a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat.  A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: -a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, -az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek.  A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: -az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, -a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan”.  LOKÁLIS  A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: -fennmaradnak a jelentős különbségek, -nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a „nem tárgyi javak” válnak döntővé.  Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: -„hazai bázisa” egyértelműen megadható, -a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó.  Az ágazatok többségében a világ vezető versenyző cégeinek: -kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, -a termelő és kiszolgáló részlegek dekoncentrálódnak a félperifériákon.  globális verseny és piac  bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová  új regionális/lokális specializáció  a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak

21 Globális-lokális „paradoxon” következménye: újjászerveződő regionális specializáció Egy új munkamegosztás van: tudásalapú gazdaság Térbeli koncentráció: magas hozzáadott értékű, stratégiai tevékenységek Térbeli dekoncentráció: sztenderdizálható, alacsony jövedelmezőségű, helyettesíthető tevékenységek Új folyamatok és jellemzőik: Az outsourcing miatt növekvő tranzakciós költségek (ez lokális térségben csökkenthető) Koncentrációs-dekoncentrációs folyamatok együtt Olcsóbbá vált (fajlagos) szállítás és közlekedés Megnőtt az üzleti szolgáltatások gazdasági szerepe Felértékelődött a tudásalapú, tudásintenzív gazdaság

22

23

24 Értéklánc-rendszerek A vállalat célja, hogy olyan terméket állítson elő, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztók igényeit kielégítse, azaz értéket képviseljen a vevők számára Michael Porter nevéhez fűződik az értéklánc kidolgozása Az értéklánc írja le a vállalat összes, az üzletmenet során végzett tevékenységét Az értéklánc kilenc értéktermelő tevékenységet különböztet meg. Ezek közül 5 alapvető, 4 pedig kiegészítő tevékenység A cég alapvető feladata az értéklánc egyes tényezőinek a teljesítmény/költség elemzése és színvonaluk folyamatos növelése. Ugyancsak fontos a versenytársak nyomon követése.

25 Értékláncrendszer az építőiparban

26 A finn építőipari klaszter

27 Köszönöm a figyelmet!