Formalizálás, matematizálás és ökonometria

Az előadások a következő témára: "Formalizálás, matematizálás és ökonometria"— Előadás másolata:

1 Formalizálás, matematizálás és ökonometria
Elmélettörténet Formalizálás, matematizálás és ökonometria

2 Formalizálás, matematizálás
A matematika korai használata XVII. sz.-ban: William Petty – „politikai aritmetika” 1738 a matematikus Bernoulli diagrammal illusztrálja az egyén vagyonának csökkenő határhasznát.

3 Formalizálás, matematizálás
A matematikai közgazdaságtan első fontos művét Cournot adja ki 1838-ban. Walras matematizálva fogalmazza meg egyensúlyi elméletét, de csak 1954-ben fordítják angolra. A formalizálás, matematizálás a ’30-as évektől terjed el

4 Az ökonometria születése és fejlődése
A fogalom 1910 óta létezik, első kísérletek: statisztikai tesztelés a munka határtermelékenysége és bérek közötti összefüggésre 1920 W.C. Mitchell – National Bureau of Economic Research felállítása az USA-ban Ragnar Frisch és Irving Fisher 1930-ban megalapítják az Econometric Societyt, folyóiratuk az Econometrica.

5 Az ökonometria születése és fejlődése
Az ökonometria mint a statisztika, a gazdaságelmélet és a matematika egyesítése A tiszta elmélet és az empirikus indukció között 1933 Frisch az üzleti ciklusokról – makrodinamika 1933 Kalecki, 1935 Jan Tinbergen az üzleti ciklusokról

6 Az ökonometria fejlődése
Az ökonometria támogatására 1932-ben jön létre a Cowles Commission A ’40-es években részt vesz benne: J. Marschak, K. Arrow, T. Haavelmo, G. Katona, O. Lange, Don Patinkin, H. Simon Haavelmo – valószínűségi megközelítés a közgazdaságtanban, 1944 T. Koopmans, Tinbergen, Marschak, Lange vitája Keynes-szel az ökonometriáról

7 Játékelmélet és háború
Neumann János matematikus játékelmélete J. Neumann és Oscar Morgenstern: Theory of Games and Economic Behavior Vezető közgazdászok az Office of Strategic Services és a Statistical Research Group szolgálatában A SZU-ban Kantorovics és Novozilov alkalmaz hasonló módszereket

8 Általános egyensúly A láthatatlan kéz elméletének bizonyítása: általános egyensúlyi elmélet ’30-as évek Abraham Wald (matematikus), majd J. Neumann modelljei 1950 John Nash (matematikus) az egyensúly lehetőségének bizonyítása nem kooperatív játékokban

9 Általános egyensúly 1954 Arrow és Debreu továbbfejleszti az általános egyensúly elméletét, a termelés és fogyasztás integrált rendszerét adják, ami figyelembe veszi a jövedelemáramlást Az általános egyensúly és a paretoi optimum A modell korlátai: az egyetlen és stabil egyensúly bizonyítása túl szigorú hipotéziseket követel, kizárja a pénzt és a bizonytalanságot, nincsenek aszimmetrikus információk.

10 A matematika diadala és határai
A közgazdasági oktatás szerves része lett, Hicks, Allen és Samuelson (Foundations of Economic Analysis) szerepe A formalizált matematikai – közgazdasági módszerek kiterjesztése: család és termékenység vizsgálata, politikai szavazások és a bürokrácia vizsgálata, a kriminalitás és a jogi eljárás vizsgálata