1 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15/4.

Az előadások a következő témára: "1 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15/4."— Előadás másolata:

1 1 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15/4

2 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 2 Az előző előadás tartalma Többesküldés alapok  Internet Group Management Protocol/Multicast Listener Discovery Protocol Join Leave Source filtering  Real Time Protocol (RTP/RTCP) Többesküldés forgalomirányítás  Distance Vector Multicast Routing Protocol (DVMRP)  PIM Dense Mode  PIM Sparse Mode Shared trees Shortes Path Trees PIM Renedzvous point  Mag alapú fák (core based trees)  Multicast OSPF

3 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 3 Az előadás tartalma Hálózati cím transzformáció  NAT  PAT IPv6-IPv4 áttérés  Dual Stack  Alagutak Beállított alagút Alagút bróker Automatikus alagutak 6to4 6over4 ISATAP Teredo Tunel Setup Protocol DSTM OpenVPN alapú megoldások  IPv6 transzlációs megoldások SIIT, NAT-PT, NAPT-PT BIS Transpport Relay,SOCKS,Application Layer Gateway Útvonal optimalizálás

4 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 4 Források STUN - Simple Traversal of User Datagram Protocol (UDP) Through Network Address Translators (NATs) http://www.faqs.org/rfcs/rfc3489.html http://www.faqs.org/rfcs/rfc3489.html http://www.faqs.org/rfcs/rfc3027.html Traditional IP Network Address Translator (Traditional NAT) http://www.faqs.org/rfcs/rfc3022.html http://www.faqs.org/rfcs/rfc3022.html The IP Network Address Translator (NAT) http://www.faqs.org/rfcs/rfc1631.html http://www.faqs.org/rfcs/rfc1631.html

5 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 5 NAT IP címek kimerülőben vannak Cím újrahasznosítás  DHCP  Network Address Translation RFC 1631(1994 – rövid távú megoldás!)  A csonk tartományokban a klienseknek csak nagyon kis része folytat kommunikációt a külvilággal (ez ma már nem feltétlenül igaz!) Belül privát cím tartomány Kívül publikus cím tartomány  A TCP csomag fejlécében módosítani kell az ellenőrző összeget  Egyes protokolloknál le ki kell cserélni a címeket  A többit majd meglátjuk

6 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 6 Cisco NAT Külső (Inside)  Belső helyi (Inside local) - IL  Belső globális (Inside global) - IG Belső (Outside)  Külső helyi (Outside local) -OL  Külső globális (Outside global) – OG Cím transzlációs tábla  IL-IG  OL-OG Statikus/Dinamikus

7 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 7 Port Address Translation IP/port – IP/port Elnevezések:  Cisco – Port Address Translation  Network Address and Port Translation NAPT  IP masquerading  IP overloading

8 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 8 NAT TCP Terhelés elosztás Több különböző szerver ugyanazon az IP címen van meghirdetve A NAT ezek között különböző algoritmus szerint osztja a forgalmat (replikált szerverek) Hasonlít a DNS megoldáshoz csak jobb mert a host gyorstárazhatja a DNS bejegyzést Csak az új TCP kapcsolatokra érvényes Nem robosztus (a NAT nem tudja melyik szerver működk és melyik nem…)

9 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 9 NAT és Virtuális Szerverek Több különböző szervert/szolgáltatást tud egy címen kiajánlani

10 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 10 NAT Az Internetet független cím adminisztrációs zónákra osztja Az Internet sikere egyszerűségében rejlik  Vég-Vég (egyes funkciók csak a végpontokon végezhetőek el)  Nincs kapcsolatonkénti információ (állapotmentes)  Csak a végpontok menedzselnek állapotot (skálázható)  Az új alkalmazások minden további nélkül használhatóak A NAT ellentmond ezeknek az elveknek  Ha a NAT kiesik miden megszűnik  Ha újraindul, minden elveszik A tűzfal is ellentmond, de az azért mert ez a feladata

11 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 11 A NAT előnyei Az IP cím kiosztás független a szolgáltatótól (szolgáltató váltás) Sokkal nagyobb cím tartományunk van mint amekkorát kaphatnánk Csak az aktív csomópontoknak kell külső IP cím A csomagszűrő tűzfalakhoz hasonlóan semmit sem enged be ami nincs megengedve

12 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 12 Problémák a NAT-tal Nem illik az Internet flexibilis vég-vég modelljébe Adott protokollokat ellehetetlenít Egy meghibásodási pont A Multihoming-ot megnehezíti A Privát címek használata cég egyesüléseknél,VPN- nél problémát okozhat A NATP, RSIP problémákat okozhat a publikus szolgáltatások esetén A beágyazott IP címet hordozó protokollok problémásak Hamis biztonság érzetét keltheti

13 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 13 Tipikus NAT variációk Teljes terelő (Full Cone)  Minden kérésnél a belső cím/port ugyanarra a külső cím/port-ra van kötve  Külső host a külső címre küldve tud a belsővel kommunikálni Szabályozott terelő (Restricted Cone)  Ugyanaz mint az előző, csak a külső alkalmazás csak akkor tud a belsővel kapcsolatba lépni, ha a belső ezt kezdeményezi Port szabályozott terelő (Port Restricted Cone)  Ugyanaz mint az előző, csak portokra is vonatkozik Szimmetrikus  A külső címzettől függő cím hozzárendelés  Csak a csomagot megkapó külső címzett tud UDP választ küldeni

14 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 14 IPv4 – IPv6 áttérés Három megoldás  Dual stack A legegyszerűbb megoldás A host és esetleg a forgalomirányító érti mindkét protokollt (IPv4/IPv6 csomópont) A nehézséget a forgalomirányító protokollok konfigurálása okozza  IPv6-IPv4 alagút A meglévő IPv4-es infrastruktúrát nem bántja Különböző beágyazások segítségével megy át az IPv6  Beágyazás  Kibontás  Alagút menedzsment  Csak IPv6 infrastruktúra IPv4 nem közlekedhet kívül ALG – Application Layer Gateway

15 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15 Alagút megoldások I. Konfigurált alagút  A beágyazó tudja a cél címét  Pont-pont  Manuális  Gyakori megoldás hálózatok összekötésénél Alagút bróker  A duál stack-es kliens egy web szerverről letölt egy szkriptet amely beállítja az alagút paramétereke  Azonosítás is lehet előtte  Könnyű IPv6 hozzáférés  (www.sixxs.com)www.sixxs.com Automatikus alagutak  Az elsők között használták  IPv4 kompatibilis IPv6-os cím (host-host, host-router)  Elavult

16 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 16 Alagút megoldások II. 6to4  Automatikus forgalomirányító-forgalomirányító alagút  Relay router  2002::/16, 2002:V4cim::/48

17 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 17 Alagút megoldások III. 6over4  Izolált hostokat köt össze  IPv6 IPv4-be ágyazással  IPv4 multicast csoportkra köti az IPv6 multicast csoportokat  Szomszéd felderítés  Nem használják (multicast)

18 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 18 Alagút megoldások IV. ISATAP Intra-Site Tunnel Adressing Protocol A helyi hálózatot használja mint virtuális linket Nem használ multicast-ot IPv4 cím alapján gyárt interfész azonosítókat A hostok az ISATAP forgalomirányítónak rendszeresen üzenetet Így az tudja, hogy ki van a hállózatban

19 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 19 Alagút megoldások V. Teredo  Legyen elérhető az IPv6 NAT mögül is  UDP csomagok  Host-host automatikus alagút megoldás  Elemei Teredo szerver  UDP 3544  IPv6 címet ad vissza  Teredo pefix(32):IPv4 es teredo szerver cím(32):flag- ek(16):elfedő külső port(16): elfedő külső cím(16) Teredo átjátszó

20 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 20 Teredo

21 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 21 Alagút megoldások VI. Tunel Setup Protcol TSP  Általános megoldás az azonosított csatornák (IPv6 IPv4- ben) kiépítésére  Először az alagút brókereknél használták Dual Stack Transition Mechanism DSTM  IPv6 hálózatokon IPv4-es alkalmazások kommunikációjára

22 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 22

23 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 23 IPv6 – IPv4 Amikor csak IPv6 képes eszköz csak IPv4 képes eszközzel szeretne kommunikálni SIIT, NAT-PT, NAPT-PT  Fejléc transzformáló SIIT – Stateles IP/ICMP Translator Network Address Translator-Port Translator Network Address Translator Port Translator + Packet Translation

24 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 24 Bump in the stack

25 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 25 Transport relay/Socks/ALG A szállítási rétegben elhelyezkedő fordító Dual stack node UDP/TCP csere

26 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 26 Útvonal optimalizálás Útvonal továbbadás Útvonal szűrés Útvonal kapcsolatok

27 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 27 Útvonal továbbadás A forgalomirányító protokoll információkat ad át más, az adott forgalomirányítón futó forgalomirányító protokollnak E nélkül SIN ship in the night forgalomirányítás Paraméterek  Metrikák  Adminisztratív távolságok Hurkok keletkezhetnek

28 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 28 Útvonal szűrés Pl.: az útvonalakat csak egy irányba hirdessék meg Hatása  Távolságvektor alapú  Link állapot alapú Access list

29 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 29 Útvonal kapcsolatok Route maps Nem csak get hanem set is van Szabály alapú forgalomirányítás Statikus útvonalak 14.1 ábra Figyelni lehet  Interfész  IP  Következő ugrás  Forrás cím  Metrika  Útvonal forrás  TOS  Tag Be lehet állítani (továbbadás) :  Szintet  Metrikát  Következő ugrás  Tag Be lehet állítani (forg.ir.) : Interfész Next-hop TOS/Precedencia

30 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 30 Példa

31 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 31 Az előadás tartalma Hálózati cím transzformáció  NAT  PAT IPv6-IPv4 áttérés  Dual Stack  Alagutak Beállított alagút Alagút bróker Automatikus alagutak 6to4 6over4 ISATAP Teredo Tunel Setup Protocol DSTM OpenVPN alapú megoldások  IPv6 transzlációs megoldások SIIT, NAT-PT, NAPT-PT BIS Transpport Relay,SOCKS,Application Layer Gateway Útvonal optimalizálás

32 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 32 A következő előadás tartalma MPLS