A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS

Az előadások a következő témára: "A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS"— Előadás másolata:

1 A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS
Uralisztika

2 A melléknévi kategória a világ nyelveiben
- nincs - zárt szóosztály - nyílt szóosztály [(1) mn - fn /pl. latin, spanyol/ (2) mn - ige /pl. maláj/ (3) mn – fn - ige /pl. berber nyelvek/ (4) mn /pl. angol/ Uráli nyelvek: (1) vagy (4)

3 Melléknevek az alapnyelvben 1.
főnevek alkalmilag melléknévi szerepet vehettek fel: manysi wier ’vér, vörös’, kēlp ’ua.’, wośram ’epe; keserű; sárga, zöld’ nyenyec paďe ’epe’, paďerāχā ’epeszínű, sárga’

4 Melléknevek az alapnyelvben 2.
főnév attributív használata: magyar faház, halászlegény, finn orpolapsi ’árva gyerek’, udmurt pu korka ’faház’, manysi χum-ńawram ’fiú, tkp. férfi-gye­rek’.

5 Melléknévi csoportok szín kor dimenzió fizikai tul. emberi tul.
minőség kor sebesség szürke sötét fehér sápadt tarka zöld/sárga epe fekete világos kicsi nagy hosszú rövid széles vastag keskeny vékony szűk magas alacsony mély sovány kerek hideg meleg langyos könnyű nehéz száraz nedves kemény puha savanyú keserű sima egyenes teli kedves vidám gazdag készséges gyenge tiszta nyugodt vad jó rendes öreg új gyors (?)

6 A melléknévi osztály a mai uráli nyelvekben
? mn – fn / ? mn [(1) vagy (4)?] ?azonos főnév- és melléknévragozás

7 attributív helyzet: Nom
szép házban, mordvin mazi [Nom] kudoso [Loc] ’szép házban’, manysi jani [Nom] kolt [Loc]

8 predikatív szerep: Nom
magyar ők gazdag-ok , manysi ńol-əm pelp ’az orrom hegyes’

9 igei bővítmény: korlátozott esethasználat
mordvin mazi-ks [Trans] ťejevems ’szép lesz’ manysi χōpsim mosən-i [Trans] jemtəs ’a tüdőm beteg lett’ magyar piros-ra [Lat] fest, szép-nek [Dat] látszik finn muuttuu vihaise-ksi [Trans] ’mérges lesz’

10 Melléknév - főnév Px csak főnevekhez, melléknevekhez nem
Elkülöníthető deriváció a főnévi és melléknévi osztályban melléknévfokozás

11 Konklúzió: a melléknévi osztály a főnevektől világosan elkülönül

12 Melléknévfokozás alapfok (pos.) – középfok (comp.) – felsőfok (superlat.)– [túlzófok] jelöletlen → → jelölt nagy – nagyobb – legnagyobb – legeslegnagyobb szuppletív: sok – több - legtöbb, fi. hyvä – parempi – paras, good – better - best

13 A mn-fokozás megvalósulása
- morfológiai - szintaktikai - morfológiai + szintaktikai

14 Mn-fokozás Positive David is smart. Equative David is as smart as Bob.
Superior comparative David is smarter than Bob. Inferior comparative David is less smarter than Bob. Superlative David is the smartest. Elative David is very smart. Exessive David is too smart.

15 Mn-fokozás – szintaktikai megvalósulás
X is Y surpasses Z Action X is Y at Z Location X is Y from Z Source X is Y to Z Goal X is Y, Z is not Y Polarity X is Y, than Z Sequence

16 Volt-e mn-fokozás az PL-ben?
m. –b(b) fiatalabb fi. – mp(i) nuore-mpi lp. –b nuorab (fi. kumpu- ~ hab, fi. anta- ~ ad stb.) *-mpV ? nyenyec pīŕće-mboj ’magasacska’

17 Mai uráli nyelvek 1. fi. Hän on minu-a vanhe-mpi.
ő van én-Part öreg-Comp ‘Öregebb nálam.’ md. kize ťeľe-ďe paro nyár tél -Abl jó ’A nyár jobb a télnél.’ ngan. taa baŋ-kätä hirägää rénszarvas kutya -Abl nagy ’A rénszarvas nagyobb a kutyánál.’ vog. Naj anumnel jor. tűz énAbl erős ‘A tűz erősebb nálam.’

18 Mai uráli nyelvek 2. Névutós kifejezések: hanti: ma kińśäm paleη
‘nálam (rajtam kívül) erősebb’ md. Son esänza korä mon jolman. ‘Őhozzá képest nagy vagyok.’ vog. wot am koni-palem os jor. ‘a szél nálam (rajtam kívül) is erősebb’

19 Mai uráli nyelvek 3. hanti jənk-χul ār, mola toχləŋ voj ār?
vízi hal sok vagy szárnyas állat sok? ’Vízi hal vagy szárnyas állat van több?’ (jənk-χul ār, toχləŋ voj simäl.)

20 Mai uráli nyelvek 4. Középfokjelek: manysi mańnuw ’kisebb’
manysi elaľnuw ’előrébb’ komi burdzik ’jobb’ hanti χowačәk ’hosszabb’ udmurt kuźges/kuźgem ’hosszabb’ mari küčekrak ’rövidebb’

21 *-MPV fi. nuorempi, lp. nuorab, ma. fiatalabb mari tembal, tumbal
fi. kumpi, jompikumpi lp. goappa Ravila: *-m(A) + *-p(A) Balázs János: *M- *P- kezdetű névmás hanti pä, mari pa-k, pa-l-na, udm. paĺĺan, ma. bal

22 Felsőfok vog. umes pusn pilätnäl atiη(nuw) saka, sar, mak janiγ
udm. śed, śed komi pir pir ďik fi. –in nuorin ma. leg- -bb