A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.

Az előadások a következő témára: "A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II."— Előadás másolata:

1 A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.

2 ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFORMÁK
Az állam kritériumai: Terület, nép, főhatalom Főhatalom: Kétféle államforma: monarchia (öröklődéssel) köztársaság (választással) A demokratikus hatalomgyakorlás nem az államformától függ

3 Kormányformák I. Az elnöki kormányforma
Állam és kormányfői jogkör egysége Közvetlen választás=erős legitimitás Széles jogkör: Végrehajtó hatalom feje Hadsereg főparancsnoka Külügy irányítója Vétójog Parlament feloszlatása

4 Elnöki kormányforma Miniszterek (államtitkárok) kinevezése
Parlament nem vonhatja felelősségre (kivéve különleges bírósági eljárással) Először USA-ban – elektori rendszer Latin-Amerika: még szélesebb elnöki jogkör korlátozottabb parlament centralizált párt- és állami szerkezet

5 Elnöki k.f. USA erős jogosítványok, de korlát a Kongresszus és a független igazságszolgáltatás Ausztria, Bulgária: közvetlen elnökválasztás, de korlátozott elnöki jogkörök

6 II. Parlamentáris kormányforma
1.Parlamentnek felelős kormány Parlament hatásköre korlátlan A kormány tagjai egyben képviselők Bizalmatlansági indítvány lehetősége a miniszterek és a kormányfő ellen (ez esetben új kormány, vagy új választás) A parlament feloszlatását a kormányfő is kezdeményezheti

7 Parlamentáris k.f. Kormányfői és államfői poszt szétválása
Államfő (monarcha, vagy köztársasági elnök) jogköre korlátozott (döntési jogait csak ellenjegyzéssel érvényesítheti) A parlamentáris kormányforma prototípusa: Nagy-Britannia A klasszikus parlamentarizmus módosulása: - kétpártrendszer - stabil egypárti kormányzás

8 Parlamentáris k.f. - 2.Kabinetkormányzás: törvényhozás, végrehajtás összefonódása - A kormány uralja a parlamentet Kontinentális Európa: hasonló összefonódás (pl.: Benelux, Svéd, Lett, stb) De – a kabinetpolitika gyengébb Ok: vegyes választási rendszer koalíciós kormányzás (egyezkedési kényszer a partnerekkel, vagy az ellenzékkel)

9 III. Kancellári kormányforma
Előzmény: NSZK, 1949-es bonni alkotmány (Dél- és Közép-Kelet-Európai országok) Miniszterelnök kiemelése Konstruktív bizalmatlansági intézmény Kormányzás folytonossága Kivéve: parlamenti többség elvesztése esetén (lehetőségek: ellenzéki többség és új kormány, vagy előrehozott választások)

10 Kancellári k.f. Miniszterelnök joga: miniszterek kinevezése, leváltása (visszahívás nincs!) Kormányfőt kiszolgáló Kancellária Kormányülések előkészítése Törvényelőkészítő – végrehajtó munka ellenőrzése

11 IV. Félelnöki kormányforma
Elnöki és parlamentáris rendszer ötvözete: erős Elnök, felelős Kormány Államfő jogkörei: Kinevezési hatáskörök Külügy, hadügy Nem felelős a parlamentnek Erős vétójog Közösen gyakorolja a végrehajtó hatalmat a kormánnyal Közvetlen választás = erős legitimáció

12 Félelnöki k.f. Tipikus államforma: Köztársaság
Franciaország, 1962, Ötödik Köztársaság,De Gaulle - öt évre választják - elnököl a kormányüléseken - nem felelős a parlamentnek, azt feloszlathatja Európai típusok: Lengyelország, Finnország (Orosz modell = de nem demokrácia)

13 Félelnöki k.f. Az elnök pozíciójának 3 variációja (Duverger):
Parlamenti többség elnökpárti= a kormány és parlament feletti hatalom Parlamenti többség szembenáll az elnökkel=ellenzéki miniszterelnök, a végrehajtás nem az elnöké („társbérlet”) Többség ugyanabból a pátból, de nem fogadja el az elnököt=az elnök szerepe formális

14 V. Direktoriális (kollégiális) kormányforma
Svájc: 26 kanton, 3 nemzet Kormány: Szövetségi Tanács (7 fő, a Parlament választja) Parlament: Szövetségi Gyűlés Kormánynak nincs vétójoga, a Parlament nem hívhatja vissza a Kormányt Államfő=Miniszterelnök (évente felváltva rotációval)