IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)

Az előadások a következő témára: "IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)"— Előadás másolata:

1 IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai
(tk. 127 – 136. oldal)

2 „Bölcsőnk ” a vízburok

3 361,1 millió km2 – 70,77% tenger 149,1 millió km2 – 29,23% szárazulat
eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70% déli félteke: 30% szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szf tengeri félteke: 90-10% tenger-szf

4 Víz – szárazföld aránya a Földön

5 A Föld vízkészlete Világtenger 97,2%
Felszíni víz (folyóvizek, állóvizek, szárazföldi jég) 2,2% Felszín alatti víz 0,6% A légkör vizkészlete 0,001%

6 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok:
Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

7 2. A víz körforgása, Föld vízháztartása

8 A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai: Párolgás Csapadék Lefolyás

9 3. A világtenger és felosztása
Hipszografikus görbe SZÁRAZFÖLD 29% 149 millió km2 VILÁGTENGER 71% 361 millió km2

10 ÓCEÁNOK I. Óceánok Atlanti - óceán Csendes- óceán Indiai - óceán

11 A legnagyobb kiterjedésű állóvizeket óceánoknak
nevezzük. Önálló medencével rendelkeznek, melyeket kontinensek fognak közre. Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán.

12 Az óceánok jellemzői: önálló medencével rendelkeznek; közepes mélységük méter; viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰; önálló áramlásrendszerük van.

13 TENGEREK nem mindig rendelkeznek önálló medencével; mélységük változó;
sótartalmuk változó (1 - 41‰); nincs önálló áramlásrendszerük;

14 Típusai: Beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosokban lévő sekély küszöbök választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé, így önálló vízháztartásuk van; - interkontinentális beltengerek: földrészek között elhelyezkedő, általában önálló medencével rendelkező, viszonylag mély tengerek, pl. Földközi-tenger, - intrakontinentális beltengerek: egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük és viszonylag sekélyek, pl. Balti-tenger, Peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el, általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek. Ilyen pl. Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger.

15 4. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai
a) A tenger szintje: A tengerek vízszintje soha nincs nyugalomban (befolyásolja például a Hold tömegvonzása, a légáramlás, a szél), ezért a tengerszintet a huzamosabb időn át végzett tengerszint-mérések alapján, számítással határozzák meg. A számítással kapott középszint érték a 0 méter.

16 b) Színe: Általában kék vagy zöld.
A melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak. A hideg tengerekben több az O2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak.

17 c) Sótartalma: A tengervíz híg sóoldat. Átlagos sótartalma 35 ‰ (1000g v. 1 dm3 tengervízben 35g szilárd anyag található oldott állapotban.)

18 A sótartalom regionális eloszlását a térképen izohalinákkal (az azonos sótartalmú helyeket összekötő görbékkel) ábrázolják.

19 Az óceánok vizének évi hőingása 2-5 oC.
d) Hőmérséklete: A víz fajhője különbözik a szárazföldek fajhőjétől. Lassabban melegszik fel, de lassabban hűl ki. Az óceánok vizének évi hőingása 2-5 oC. A sarki vizek felszíni hőmérséklete 0 oC körüli. A legmelegebb az é.sz. 7o-án, oC. 1000 m-es mélységben már csak 1-3 oC a hőmérséklet.

20 e) A tengeri jég: A tengervíz fagyáspontja oldott sótartalma miatt nem 0, hanem kb. -2 oC. Jégtábla  jégmező. A tengeri jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük".

21

22 5. A tengervíz mozgásai A tengervíz soha nincs nyugalomban. Mozgásai:
hullámzás tengeráramlás tengerjárás (árapály)

23 a) Hullámzás: A tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak.

24 A hullám részei: hullámhegy hullámvölgy hullámhossz

25 Hullámmorajlás A fenékbe ütközve a hullámok összeomlanak.

26 Hullámtörés A partnak csapódó hullám magasra felfröccsenve törik szét.

27 b) Tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása a tartósan egy irányba fújó szelek (a nagy földi légkörzés szelei) révén.

28 A tengeráramlások fajtái:
Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások.

29 Ismertebb tengeráramlások:
Ésszaki félgömb: Golf Kuro-shio Észak-egyenlítői Egyenlítői-ellenáramlás Labrador Oja-shio Déli félgömb: Dél-egyenlítői Humboldt Benguela Nyugatiszél-áramlás

30 c) Tengerjárás: A tengerszint ritmusos (6 óránként) ingadozásai.
Dagály: a víz emelkedésének időtartama: kb. 6 óra. Apály: a víz süllyedésének időtartama: kb. 6 óra. A tengerjárást elsősorban a Hold tömegvonzása kelti.

31 Újholdkor és holdtöltekor alakul ki.
Szökőár Újholdkor és holdtöltekor alakul ki.

32 Első és utolsó negyedkor alakul ki.
Vakár Első és utolsó negyedkor alakul ki.

33 e) Tengerrengés: Ha földrengés epicentruma a tenger fenekén van, akkor a rengéshullámok a Világtenger víztömegét is megmozgathatják. A hullámok km hosszúak is lehetnek. Sebességük km/h is lehet.

34