Készítette : Zám Alexandra. EXPORT MRD USDVÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST % 19907,3 199110,0137 199210,7107 19938, 882 199410,6120 199512,9121 199615,7122.

Az előadások a következő témára: "Készítette : Zám Alexandra. EXPORT MRD USDVÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST % 19907,3 199110,0137 199210,7107 19938, 882 199410,6120 199512,9121 199615,7122."— Előadás másolata:

1 Készítette : Zám Alexandra

2 EXPORT MRD USDVÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST % 19907,3 199110,0137 199210,7107 19938, 882 199410,6120 199512,9121 199615,7122 199 719,1122 199823,0120 199925,0108 A magyar kivitel értéke és növekedési üteme 1990-1999 között

3 A külkereskedelmi áruforgalom 1990 és 1999 között látható változás ment végbe. Látható, hogy az export tekintetében, hogy a 90-es évek feléhez képest jelentősen (2,5- szeresen) megnőtt a kivitel aránya. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak alakulása

4 A rendszerváltás után visszaesés jelentkezett Oka: KGST mechanizmusok szétestek ( alapvetően barter –ügyletek) Javulás 1992-től (Európai Megállapodás életbelépése) a magyar termékek olyan színvonalon és árakon állították elő, hogy nem lehetett a korábbi KGST- viszonylaton kívül eladni Az import megugrik Cserearányok romlanak ( már teljes mértékben dollárért kell megvásárolni az energiahordozókat, nyersanyagokat)

5 Következmény Kereskedelmi deficit megugrása Mélypont 1994: 10,6 Mrd USD exporttal szemben 14,5 Mrd USD behozatal 3,9 Mrd deficit Gazdasági egyensúly megrendülése 40%-os mérleghiány, amit már sem a lassan beáramló tőke se az egyéb bevételek nem ellensúlyoztak 1995 korrekciós intézkedések

6 korrekciós intézkedések Forint 9%-kal való leértékelése Fizetési mérleg védelmét szolgáló 8%-os vámpótlék bevezetése Behozatal többségére egységesen vetették ki Majd később fokozatosan csökkentették mértékét

7 Fellendülés 1995-től kereskedelmi mérleghelyzet stabilitása Forgalom dinamikusan - éveken át 20% feletti ütemben nőtt. 1998. augusztusban bekövetkezett az orosz pénzügyi összeomlás. Magyar exportteljesítményben nem volt érezhető (5%-os gazdasági növekedés)

8 Behozatal a kivitelnél valamivel gyorsabban emelkedik kivitelnél 3 milliárdos deficit a, de 1994-es értékhez képest javulásnak tekinthető Fizetési mérleg is javul 1999-re a deficit már csak 2 milliárd Az exportorientált gazdaság lett jellemző Átformálódik az export áruszerkezete

9 Kezdetben az élelmiszerek, nyersanyagok és energiahordozók képviseltek nagyobb arányt, de 1999-re 57%-ban a berendezések a meghatározóak. (adatok %-os arányban) 199119951996199719981999 agrártermékek 23,120,215,212,910,58,0 Nyersanyagok 7,45,54,43,82,92,5 Energiahordoz ók 2,93,23,42,71,91,6 Feldolgozott termékek 44,445,540,835,532,730,7 Gépek, berendezések 22,225,636,645,151,957,2

10 Magyar kivitel viszonylat szerkezete Fejlett országok EUKözép- és Kelet Európa FÁKFejlődő országok 199169,046,018,012,08,0 199676,269,419,87,33,2 199777,571,219,37,32,6 199880,473,015,94,53,0 199984,076,012,42,43,2

11 Mo. külkereskedelme fejlődő országokkal – 3 szakasz: 50-60-as, 70-es évek legeleje: szerény kapcsolatok; függetlenedő országok kapcsolatai elsősorban anyaországgal főleg a politika motiválta a partnerválasztást 1973 után: minőségi ugrás: olajexportőr országok vásárlóereje megnövekedett és magyar termékeket kerestek 1982 után visszaesés: kivitelünk folyamatos csökkenése; behozatal növekedése Összefoglalva: Mo. súlya a világkereskedelemben, fejlődő kapcsolatokban csökken

12 A kapcsolatokat befolyásoló tényezők 1989-90-es változások hatására megnőtt a versengés a fejlődő és volt szocialista országok között Versengés okai: fejlődők aggódnak, hogy Kelet-közép Eu. államai több segélyt, hitelt kapnak; éleződik a verseny közöttük a fejlett országok piacain, ahol egyenlő elbánásban részesülünk

13 Az EU-s csatlakozás folyamata, hozama és költségei 1991 Társulási szerződés  szerződéses formát ad a kapcsolatunknak Amit kapni szeretnénk: 1. nagy piac, fejlett technika, működő tőke 2. támogatások: mezőgazdaságban

14 Amit adni tudunk: piacunk nyitott  külker 70%-a EU-val bonyolódik, már erősebb a KGST kapocsnál is munkaerő: már hozzájutottak a külföldi tőkével működő cégeken keresztül földrajzi elhelyezkedés: centrális; kapu balkán Ukrajna, Ro., Bulg. felé regionális ( gazd.-i, pü.-i, ker.-i, telekommunikációs ) központ lehet szolgáltatások fejlődnek a legdinamikusabban

15 A csatlakozás gazdasági előnyei nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódás EU-belföldivé válunk (pl. megszűnik antidömping eljárás) EU tagság  vonzó a potenciális beruházók szemében munkaerővándorlás csökkentheti a munkanélküliséget Támogatások A csatlakozás gazdasági hátrányai importverseny működő tőke hirtelen beáramlása  politikai és gazdasági kockázat szakképzett fiatal munkaerő kiáramlása vámszínvonalat csökkenteni kell; egyéb költségvetési kiadások is nőni fognak

16 A külkereskedelem állami szabályozása és eszközei Mennyiségi korlátozások: legerőteljesebb eszköz, importnál alkalmazzák, behozatal egy időszakban ne haladjon meg egy előre megállapított érték- vagy mennyiséghatárt Engedélyezés: Ez a gyakorlat valamely hatóság engedélyét írja elő a külkereskedelmi ügylet megvalósításának előfeltételeként. Segíti a forgalom ellenőrzését, számbavételét, de lehetőséget ad a korlátozásokra is. Ez utóbbi elsősorban az importban jellemző

17 Egyéb adminisztratív korlátozások: szabványok, egészségügyi biztonsági, környezetvédelmi normák, okmányokkal való rendelkezés, vámeljárás, stb. Ezek az eszközök akkor válnak akadállyá, ha a velük kapcsolatos eljárás öncélúvá és bürokratikussá válik. Devizapolitikai eszközök:Ha a nemzetközi fizetési forgalom állami szabályozása döntően adminisztratív eszközökkel történik, kötött devizagazdálkodásról beszélünk. Jellemzői: a valuta nem konvertibilis, kényszerárfolyamok alkalmazása, a nemzetközi fizetéseket a devizahatóság engedélyez

18 Árfolyamok:Az árfolyam a külföldi fizetési eszköz belföldi fizetési eszközben kifejezett ára Adók: az importárukat többféle, vagy nagyobb adóteherrel sújtják, mint a hasonló hazait Állami támogatások: Konkrét formái: közvetlen költségvetési juttatás, adóelengedés, adó visszatérítés, ártámogatás, bizonyos költségek finanszírozása.

19 Vámok: 1. Export-, import-, tranzitvámok – a külkereskedelmi forgalom területeinek szabályozása. 2. Fiskális vámok – az állami költségvetés bevételeinek fokozása. 3. Nevelő vagy piacbiztosító vámok – a hazai termelés számára a fejlődéshez szükséges védelem és piac biztosítása. 4. Devizavédelmi vámok – a fizetési mérleg problémáinak enyhítése. 5. Antidömping vagy kiegyenlítő vámok – a külföldi áruk tisztességtelen versenyének ellensúlyozása a hazai piacon. 6. Taktikai vagy büntető vámok – a kereskedelem diplomáciai eszközeként a vámkedvezmények megnevezése, illetve a hátrányos vámelbánás megtorlása. 7. Preferenciális vámok – gazdasági segítség nyújtása. 8. Vámok differenciált alkalmazása – a külkereskedelmi forgalom szerkezetének alakítása.

20 Hitelek, hitelkedvezmények, exporthitel- biztosítás: A külkereskedelemben gyakran kerül arra sor, hogy az eladó hitelben adja el áruját, amivel egyúttal kockázatot is vállal. Állami intézkedések mentesíthetik az exportőröket és importőröket a hitelezés terhei alól.

21