Az élőlények és környezetük

Az előadások a következő témára: "Az élőlények és környezetük"— Előadás másolata:

1 Az élőlények és környezetük

2 Alapfogalmak: 1.) Környezeti tényezők: a.) élettelen: pl: vízi élettérben: fény, hőmérséklet, víznyomás, sókoncent-ráció, szén-dioxid- és oxigén- ellátottság pl: szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő alkotói, talaj stb.

3 b.) élő : az élőlények egymásra hatása, közöttük lévő kölcsönhatások egy adott élőhelyen lehet: közömbös: O előnyös : + hátrányos: - Pl: versengés: azonos környezeti igények esetén - mindkettőnek káros, de a rátermettebb fennmarad, a többi kiszorul, vagy elvándorol, vagy specializálódik

4 táplálkozási kölcsönhatás: „ evett-evő” viszony ( növényevő, mindenevő, ragadozó ) - A résztvevők kölcsönösen befolyásolják egymás egyedszám változásait

5

6 2. ) Környezet: ténylegesen ható környezeti tényezők összessége
2.) Környezet: ténylegesen ható környezeti tényezők összessége. ( nélkülözhetetlen elemei az életfeltételek) 3.) Tűrőképesség: Milyen mértékben képesek elviselni a környezeti tényezők változását a.) szűktűrésű b.) tágtűrésű

7

8

9

10 4.) Életközösség: = társulás: azonos helyen élő, egymással és a környezettel kölcsönhatásban lévő élőlények összessége Jellemzői: a.) sokféleség ( faji összetétel ) b.) függőleges tagolódás: szintezettség c.) vízszintes: mintázat

11

12

13 Változásai: a. ) napi vagy éves ritmus b
Változásai: a.) napi vagy éves ritmus b.) életközösségek váltják egymást

14 5.) Táplálkozási lánc – táplálkozási hálózat:

15 Táplálkozási szintek: a
Táplálkozási szintek: a.) termelők: főként zöld növények ( fotoszin-tézis, kapcsolat az élettelen környezettel, tápláléklánc alapjai, oxigéntermelők ) b.) fogyasztók: elsődleges: növényevő állatok másodlagos: növényevő-evők harmadlagos: állatevők ( Csúcsragadozó fogalma )

16 c.) lebontók: nagy egyedszám, szerves anyag átalakítása végül szervetlenné 6.) Táplálkozási piramis:

17 BIOMOK

18 Forró övezet: 1.) Trópusi esőerdő: Egyenlítői éghajlat
Magas hőmérséklet Bőséges csapadék Nagy a levegő páratartalma Évszakok nincsenek Tápanyagszegény talaj Nagy fajgazdagság

19

20 jaguár

21 bőgőmajom

22 madárpók

23 2.) Szavanna öv: trópusi lombhullató erdő, erdős szavanna, füves szavanna
- Magas hőmérséklet Csökkenő csapadék Nedves és száraz évszak kialakulása ( utóbbi hosszabbodása miatt alakulnak ki az „övek” ) Kevesebb lombkoronaszint, kevesebb fafaj Állatvilág változatos marad Talaj humusztartalma nő

24

25 csimpánz

26 gorilla

27 orangután

28 Indiai elefánt

29 Füves szavannák: gnú

30

31 gepárd

32

33 hiénák

34 3.) Trópusi sivatag: Leszálló légmozgások miatt kevés csapadék Magas hőmérséklet, napi hőingás igen nagy Felszínt homok, kőtörmelék borítja Speciális alkalmazkodási stratégiák mind a növények, mind az állatok részéről

35

36

37 Mérsékelt öv : Főleg északi féltekén jelentős

38 Szubtrópusi területek 1
Szubtrópusi területek 1.) Keménylombú erdők - mediterrán éghajlat: forró száraz nyár, enyhe csapadékos tél - Földközi-tenger partvidéke Termelők: örökzöld, viasszal fedett, bőrszerű levelek, szilárdító elemekkel ( párologtatás akadályozása, fényvisszaverés a túlzott felmelegedés ellen ) 2.) Babérlombú erdők - monszunterület

39 Macchia

40 Óriáspanda, a WWF jelképe – A Kínai monszun éghajlatú bambuszerdők lakója

41 2.) Lombhullató erdők - óceáni és kontinentális éghajlatú területeken - csapadék évi mennyisége meghaladja az 500mm-t - élőlények életritmusa az évszakokhoz igazodik tavasz - nyár: csapadék, meleg, rügyfakadás, majd virág és terméshozás ősz: hőmérséklet, világosság csökken, nedvdús lomb lehull ( vízveszteség csökkentése ) tél: nyugalmi állapot

42 a.) tölgyesek kb. 600 m-ig termelők: laza lombkorona, fejlett cserjeszint, gazdag gyepszint b.) bükkösök kb. 800 m-ig termelők: lombkoronaszint zárt, cserjeszint hiányzik, gyepszint lombfakadás előtt Elsődleges fogyasztók mindkettőnél: Nagypele, szarvas, őz, erdei pocok, mókus, egér, rovarok , madarak

43

44

45

46 Másodlagos fogyasztók: Vaddisznó, róka, borz, vadmacska, nyuszt, énekesmadarak

47

48 Harmadlagos fogyasztók: bagolyfélék, sólyomalkatúak

49 Lebontók: baktériumok, gombák, rovarok, puhatestűek
3.) Füves puszta Zömmel a szárazföldek belsejében Eurázsiában sztyepp, É-Amerikában préri, D-Amerikában pampa Csapadék mennyiség miatt Jelentős az évi és a napi hőingás Csapadék egyenlőtlen eloszlású

50 Szél erős lehet Sok napfény, kevés árnyék ( nincsenek fák ) Termelők: fűfélék Állatok: jó látási viszonyok, szabad tér a mozgásra, de: kevesebb a búvóhely ürge,prérikutya, rágcsáló emlősök, villásszarvú antilop prérifarkas ( táplálkozási lánc )

51 ürge

52 Mezei pocok Villásszarvú antilop

53 4. ) Északi fenyvesek= tajga - É-Amerika, Európa, Ázsia 65-50
4.) Északi fenyvesek= tajga - É-Amerika, Európa, Ázsia szélességi körök között - hosszú, rendkívül hideg tél, rövid, viszonylag meleg nyár - rossz minőségű, tápanyagszegény talaj ( lassú lebontás, tűlevelek viaszrétege miatt gátolt) Termelői szint: tűlevelű erdők: lombkoronaszint, fejletlen cserjeszint, mohaszint

54 Fogyasztók: elsődleges: tűlevél helyett a fenyők magjával Pl: mókus ( rágcsáló, gumós zápfogakkal ) siketfajd ( tűleveleket is eszik ) keresztcsőrű ragadozók: rozsomák, hiúz

55

56 rozsomák keresztcsőrű

57 Hideg övezet: 1.) Tundra Két évszak: hosszú, hideg tél, rövid, hűvös nyár Nagyon kicsi hőingás, erős szélviharok Kevés csapadék ( hó ) Természetes növénytakaró: tundra ( fajszegény, de nagy egyedszámú mohák, zuzmók, törpecserjék )

58 Fogyasztók: rénszarvas, lemming Ragadozók: farkas, sarki róka, hóbagoly

59

60

61 2.) Állandóan fagyos területek, a jég világa
Egy évszak, rendkívül hideg tél Viharos szél Kevés csapadék ( hó, jég ) Táplálkozási lánc: apró tengeri növények, apró tengeri állatok, halak, borjúfóka – pingvin, jegesmedve

62 Vörösmoszatok az Antarktiszon

63

64

65

66 Különálló biomok: 1.) Hegyvidékek:
Alpok növényzeti övei Hazai erdőövek

67

68 zerge

69 2.) Tenger élővilága részei : partközeli vizek nyílt tenger mélytenger

70 táplálékhálózat

71

72

73