(1856. máj. 6 Freiberg–1939. szept. 23. London)

Az előadások a következő témára: "(1856. máj. 6 Freiberg–1939. szept. 23. London)"— Előadás másolata:

1 (1856. máj. 6 Freiberg–1939. szept. 23. London)
Sigmund Freud (1856. máj. 6 Freiberg–1939. szept. 23. London)

2 Sigmund Freud Jakob Freud textilkereskedő gyermekeként született
Sigmund Freud Jakob Freud textilkereskedő gyermekeként született. Első házasságából ekkor már két felnőtt fia volt, és második házasságából Sigmundon kívül hat további gyermek született. Sigmund anyja, Amalia életvidám teremtés volt, férjénél húsz évvel fiatalabb.

3 Hatása a világban Tudatalatti jelentősége
Kora gyermekkori nevelés befolyásának felismerése Gyermekkor kultusza Dekadencia egyik alapja Gondolatai tömegfilmek alapja (Alfred Hitchcock-Psycho) Bécsben az 50 schillingesen az ő portréja volt látható

4 Tanítványok Alfred Adler- individuálpszichológia
Erich Fromm- pszichoanalitikus Erik Erikson-pszichoszociális fejlődéselmélet Victor Frankl- osztrák neurológus Anna Freud Ferenczi Sándor- pszichoanalitikus Carl Gustav Jung- analitikus

5 Vágyom, tehát vagyok Az ember ösztön és normák között áll a vágyak értelmezésének sorozatával áll szemben, a vágy pedig egy olyan megfoghatatlan erő, ami a tudattalanból fakad

6 A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek ezen gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek. Kezdetben Freud – kollégája, Breuer nyomán – hipnózissal dolgozott. Később úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható, s hogy hipnózissal nehéz tartós eredményeket elérni. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanná vált emlékek szabad asszociáció révén is felszínre hozhatóak. Ebben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető „via regia”-nak, királyi útnak. Hasonlóképp jelentést tudott tulajdonítani, s a terápiában fel tudta használni az elvétéseket.

7 Szabad asszociáció Bleuler kérésére szóasszociációs vizsgálatokat végzett. Ez a következőt jelenti: megkérte a kísérleti személyeket, hogy a bemutatott szavakra az első eszükbe jutó szóval reagáljanak. Jung leírta a válaszukat, valamint a válaszadásig eltelt időt (ez a latenciaidő). Jung szerint ha valaki az átlagosnál lassabban ad választ egy szónál, akkor az különleges jelentőséggel bír az egyén számára és az elfojtás által a tudattalanban tartózkodik, ilyenek például: a komplexusok. A szóasszociációs vizsgálatok eredményei egyértelműen Freudot igazolták.

8 Freud és az álmok Freud a kötetben arra tesz kísérletet, hogy megmutassa: az álom értelmezhető. Az ő álomértelmezései azonban jelentős mértékben különböznek az addigi technikáktól. Mint írja, előtte két lehetséges módon magyarázták az álmokat. Az egyik a szimbolikus módszer, amikor az álom tartalmát egészében veszik szemügyre, és így rendelnek hozzá valamilyen jelentést, ilyen József értelmezése a Biblia első könyvében, amikor megfejtette a fáraó álmát a hét bő és a hét szűk esztendőről. A másik a kódolási módszer, amikor az egyes motívumokhoz külön-külön rendelnek valamilyen jelentést (pl. egy álmoskönyvben külön-külön megnézik az álomban megjelenő képek jelentését.

9 Freud & merchandising