(Bevezetés az informatikába)

(Bevezetés az informatikába)
Linux alapismeretek (Bevezetés az informatikába)

Programozás Alapjai (2008)
Linux alapismeretek Miért? Egy informatikus számítógépekkel dolgozik, így nem engedheti meg magának, hogy ne tudja kezelni azt. Miért pont Linux? Van Windows is, csak másik kurzuson. Minél több rendszert ismer valaki, annál átfogóbb képet kap, és könnyebben ismerkedik újakkal. Miért ezen a kurzuson van Linux és másik kurzuson Windows? Történelmileg így alakult  Programozás Alapjai (2008)

Linux alapismeretek A linux egy POSIX szabványokat követő Unix operációs rendszer Többtaszkú, többfelhasználós, virtuális memóriával, védett üzemmóddal, korszerű memóriakezeléssel, megosztott programkönyvtárakkal, demand paging mechanizmussal, széles körű TCP/IP hálózati támogatással, stb. És ez mit jelent? Programozás Alapjai (2008)

Operációs rendszer Olyan programrendszer, amely közvetítő szerepet tölt be a számítógép hardver erőforrásai és a felhasználó között Főbb funkciói: programok betöltése és végrehajtatása input/output műveletek végzése háttértárakon tárolt adatrendszerek kezelése billentyűzetről kiadott parancsok értelmezése és végrehajtása a működés közben fellépett hibák lekezelése Programozás Alapjai (2008)

Adatok, programok Az adatok (szövegek, képek, hangok, programok, stb.) hosszútávú tárolására a háttértárak szolgálnak. Tárolási egységek bit: A legkisebb tárolási egység, 0 vagy 1 értékkel bájt: 8 bitnyi információ 28=256 értékkel fájl: A szorosan egymáshoz tartozó bájtokat a háttértárolón egy fájlban tároljuk könyvtár: A fájlokat a háttértárolón könyvtárakban tároljuk Programozás Alapjai (2008)

Könyvtárszerkezet A háttértárolón tárolt adatok logikailag egy fa szerkezetben vannak tárolva Gyökér (root) könyvtár Alkönyvtárak Fájlok Aktuális könyvtár / / bin /bin bash /bin/bash cp /bin/cp boot /boot dev /dev etc /etc home /home gertom /home/gertom .bashrc /home/gertom/.bashrc gyakorlat /home/gertom/gyakorlat h531674 /home/h531674 lib /lib root /root tmp /tmp usr /usr var /var Programozás Alapjai (2008)

Fogalmak Aktuális könyvtár Ebben dolgozunk. Bármely kiadott parancs itt hajtódik végre, a relatív útvonalak innen indulnak Relatív útvonal Egy fájl vagy könyvtár nevének megadása az aktuális könyvtárhoz képest gyakorlat, .., ../h531674 Abszolút útvonal Egy fájl vagy könyvtár nevének megadása a gyökérkönyvtárból kiindulva /home/gertom/gyakorlat, /home, /home/h531674 Programozás Alapjai (2008)

Speciális jelentésű nevek
A könyvtárhierarchia gyökere / A hierarchiában egy szinttel feljebb lévő könyvtár .. Az aktuális könyvtár . Rejtett fájl vagy könyvtár .-tal kezdődő név Programozás Alapjai (2008)

Linux parancsok általános alakja
Egy „linuxos” parancs általános alakja: parancs kapcsolók paraméterek parancs: a parancs (vagy program) neve kapcsolók általában kötőjellel kezdődő paraméter, ami a parancs/program működését befolyásolja paraméterek a parancs paraméterei Az egyes kapcsolókat, paramétereket szóközzel vagy tabulátorral választjuk el Programozás Alapjai (2008)

Könyvtárszerkezet műveletei
pwd – aktuális könyvtár lekérdezése ls – könyvtár tartalmának kilistázása cd – könyvtárváltás mkdir – könyvtár létrehozása rmdir – könyvtár törlése mv – fájl/könyvtár mozgatása/átnevezése cp – fájl (vagy könyvtár) másolása rm – fájl (vagy könyvtár) törlése ln – fájl (vagy könyvtár) linkelése Programozás Alapjai (2008)

Parancsok (könyvtárak)
pwd Kiírja az aktuális könyvtár abszolút nevét cd <könyvtár> Ezentúl a <könyvtár> lesz az aktuális könyvtár Ha nem adunk meg paramétert, akkor a home könyvtárunk lesz az aktuális Programozás Alapjai (2008)

ls <kapcsolók> <lista> Kilistázza a listában megadott fájlokat és könyvtárakat Ha nincs lista az olyan, mintha a . lett volna a paraméter Lehetséges kapcsolók -l részletes lista -a a rejtett fájlokat is kiírja -d a könyvtárakat ugyanúgy mint a fájlokat -R a könyvtárakat rekurzívan … Programozás Alapjai (2008)

mkdir <kapcsolók> <lista> Létrehozza a listában megadott könyvtárakat Lehetséges kapcsolók -p a teljes megadott útvonalat megpróbálja létrehozni … rmdir <kapcsolók> <lista> Törli a listában megadott könyvtárakat -p a teljes megadott útvonalat megpróbálja törölni Programozás Alapjai (2008)

mv <kapcsolók> <eredeti> <új> Átnevezi az <eredeti> nevű fájlt vagy könyvtárat az <új> névre (ha ilyen nevű könyvtár még nem létezett) mv <kapcsolók> <lista> <újhely> Átmozgatja a <lista> elemeit az <újhely> könyvtárba (aminek ekkor már léteznie kell) Lehetséges kapcsolók: -f kétes esetben sem kérdez vissza -i bármely kétes esetben megerősítést vár -u csak a régebbi fájlokat írja felül … Programozás Alapjai (2008)

cp <kapcsolók> <eredeti> <új> Létrehoz az <eredeti> nevű fájlból egy másolatot <új> néven (ha nem létezik ilyen nevű könyvtár) cp <kapcsolók> <lista> <újhely> Átmozgatja a <lista> elemeit az <újhely> könyvtárba (aminek ekkor már léteznie kell) Lehetséges kapcsolók: -f kétes esetben sem kérdez vissza -i bármely kétes esetben megerősítést vár -u csak a régebbi fájlokat írja felül -r ha könyvtárat talál, rekurzívan átmásolja azt is … Programozás Alapjai (2008)

rm <kapcsolók> <lista> Törli a listában megadott fájlokat Lehetséges kapcsolók: -f kétes esetben sem kérdez vissza -i bármely kétes esetben megerősítést vár -r ha könyvtárnevet talál a listában, törli azt … Programozás Alapjai (2008)

Szövegfájlok kezelése
cat <fájl> A <fájl> teljes tartalmát egyszerre kiírja a képernyőre more <fájl> A <fájl> teljes tartalmát oldalanként kiírja a képernyőre head -<n> <fájl> A <fájl> első <n> sorát kiírja a képernyőre tail -<n> <fájl> A <fájl> utolsó <n> sorát kiírja a képernyőre Programozás Alapjai (2008)

Szövegfájlok kezelése
grep <minta> <fájl> Kiírja a <fájl> azon sorait, amelyekben megtalálható a <minta> szövegrészlet wc <kapcsolók> <fájl> Kiírja a <fájl>-ban található bájtok/sorok/szavak számát Lehetséges kapcsolók: -c a fájl méretét írja ki -w a szavak számát írja ki -l a sorok számát írja ki … Programozás Alapjai (2008)

Egyéb parancsok file <fájl> megadja a <fájl> típusát du <kapcsolók> <lista> Összeszámolja a könyvtárban található fájlok méretét Lehetséges kapcsolók: -s csak a végösszeget írja ki -m kilobájtok helyett megabájtokban számol -h az ember számára könnyen olvasható méretkiírás Programozás Alapjai (2008)

Egyéb parancsok echo <szöveg> Kiírja a <szöveg>-et man <parancs> Előhozza a <parancs> részletes leírását passwd A jelszó megváltoztatására szolgál Programozás Alapjai (2008)

Jogosultságok A linux többfelhasználós rendszer. Nyilvánvaló, hogy a fájlokhoz hozzáférést valamilyen módon korlátozni kell. A korlátozáshoz rendelkezésre áll 3 osztály Tulajdonos (User), Csoport (Group), Többiek (Others) 3 féle jog Olvasás (Read), Írás (Write), Végrehajtás (eXecution) Programozás Alapjai (2008)

Jogosultságok Osztályok Minden egyes felhasználó több csoportba tartozhat Minden egyes fájl vagy könyvtár pontosan egy felhasználóhoz és pontosan egy csoportba tartozik Minden egyes fájlhoz el van tárolva némi plusz információ, mint például: tulajdonos csoport utolsó módosítás dátuma a fájlhoz tartozó adat helye (inode) … Programozás Alapjai (2008)

Jogosultságok $ ls –ld out.txt Gyakorlat -rw-rw gertom inf May 7 12:03 out.txt drwxr-xr-x 5 gertom inf Feb Gyakorlat Tulajdonos A tulajdonos jogai Csoport A csoport tagjainak jogai Bármely más felhasználó jogai A bejegyzés típusa Méret Utolsó módosítás dátuma Programozás Alapjai (2008)

Jogosultságok értelmezése
Könyvtár Fájl r – olvasás A könyvtár tartalma kilistázható A fájl tartalma olvasható w – írás A könyvtárban a bejegyzések módosíthatóak A fájl tartalma módosítható x – végrehajtás A hozzáférés engedélyezett, e nélkül nem lehet például belépni sem a könyvtárba A fájl futtatható Programozás Alapjai (2008)

Jogosultságok megváltoztatása
chmod <jogosultság> <lista> <jogosultság> <kinek><hogyan><mit> <kinek>: a (All), u (User) , g (Group), o (Other) <hogyan>: + (megadás), - (megvonás), = (beállítás) <mit>: r (Read), w (Write), x (eXecute) <user><group><other> mindegyik egy oktális számjegy 4 (read), 2 (write), 1 (execute) pl: chmod go-w out.txt chmod 640 out.txt Programozás Alapjai (2008)

Linkek ln -s <forrás> <cél> Létrehoz egy a <forrás> -ra mutató „softlink”-et ln <forrás> <cél> Létrehoz egy a <forrás> -ra mutató „hardlink”-et Könyvtárra nem alkalmazható rm out.txt ln –s out.txt out2.txt ln out.txt out2.txt out2.txt @out.txt out.txt @ out2.txt @ Adat az es inode-hoz Adat az es inode-hoz Programozás Alapjai (2008)

Shell A shell is „csak” egy program, de ez teszi lehetővé, hogy az operációs rendszer magjával, a kernellel kommunikálni tudjunk Egy gyakori ábra: Shell Kernel Programozás Alapjai (2008)

Shell Sokféle van belőle sh, bash, ksh, csh, zsh Főbb funkciók kapcsolattartás a kernel és a felhasználó között mintaillesztés programok indítása környezeti változók be- és kimenet kezelés Az eddig látott parancsokat is a shell értelmezi Programozás Alapjai (2008)

Prompt A Shell egy úgynevezett prompt-tal jelzi, ha kész a parancsaink fogadására Ez általában tartalmazza: A felhasználó nevét A gép nevét Az aktuális könyvtárat de egyéni ízlés szerint megváltoztatható A példáinkban a promptot a sor eleji $ jel jelöli Programozás Alapjai (2008)

Mintaillesztés Mindig fájlokra és könyvtárakra próbálja illeszteni a megadott mintát (szókezdő pont nem illeszkedik) ? egy tetszőleges karaktert helyettesít * akárhány tetszőleges karaktert helyettesít [...] a [ és ] jelek között felsorolt karaktereket helyettesítheti \c a c speciális karaktert jelenti, ahol c lehet: \, szóköz, ’, ”, ?, *, [, ], ` Programozás Alapjai (2008)

Mintaillesztés Példák mintákra: alfa.? start??.xml *.html *vector* [Kk]epek gcc-3.[0-3] Egy\ nev\* ?s\ [Ee]zek\ komb*t?ak?[a-z]okf*k?ppen \?x\\* Programozás Alapjai (2008)

Mintaillesztés A Shell a minta helyére beilleszti az összes, a mintára illesztedő fájl vagy könyvtár nevét: $ ls -l *.occ -rw-r gertom inf jún 20 13: occ -rw-r gertom inf ápr 23 08:03 plex.occ $ ls -l ?ba* ls: ?ba*: Nincs ilyen fájl vagy könyvtár $ ls -l .ba* -rw gertom inf sze 1 22:23 .bash_history -rw-r--r-- 1 gertom inf sze bash_logout -rw-r--r-- 1 gertom inf okt bash_profile -rw-r--r-- 1 gertom inf dec bashrc Programozás Alapjai (2008)

Programok indítása, paraméterezése
Programokat a program (esetleg útvonallal ellátott) nevének beírásával indíthatunk type <programnév> Egy program helyének megkeresése A programnak paramétereket adhatunk, melyeket szóköz karakterek választanak el egymástól Az ilyen szóközök száma lényegtelen $ echo Az eredmeny ugyanaz Az eredmeny ugyanaz $ echo Az eredmeny ugyanaz Programozás Alapjai (2008)

Paraméterezés, újra Mi van akkor, ha a például szóköz is része annak, amit át akarunk adni paraméterként? Több lehetőségünk is van: $ echo harom\ \ \ szokoz harom szokoz $ echo "harom szokoz" $ echo 'harom szokoz' $ echo 'harom\ \ \ szokoz' harom\ \ \ szokoz Programozás Alapjai (2008)

Szöveghatárolók ”: néhány behelyettesítés működik "x\"ab"y\" -> x"aby" "$HOME" -> /home/gertom ’: semmit sem helyettesít 'x\'ab'y\' -> x\aby\ '$HOME' -> $HOME Programozás Alapjai (2008)

Környezeti változók A változók különféle értékeket vehetnek fel Általános alakjuk: $NEV Előre definiált változók $HOME A felhasználó saját könyvtára, használható a ~ is $PATH Keresési útvonal, a shell az itt felsorolt könyvtárakban keresi a futtatandó programot $PS1 A prompt kinézetét írja le Programozás Alapjai (2008)

Környezeti változók Saját magunk is definiálhatunk változókat A set parancs megmutatja a beállított változókat $ echo $NEV $ export NEV=ertek ertek $ NEV=mas mas $ unset NEV $ Programozás Alapjai (2008)

Programok be- és kimenete
Egy kis magyarázat a továbbiakhoz Ha egy szövegfájlokkal dolgozó programot úgy indítunk el, hogy nem adunk meg neki fájlnevet, akkor az általában automatikusan a standard inputját fogja használni, azaz nekünk kell ott helyben begépelnünk a feldolgozandó szöveget. Ez a gépelés a <ctrl>-d billentyűzetkombináció lenyomásáig tart (amit ^d –vel szokás jelölni). A ^d –vel vigyázzunk, mert a shell is egy ilyen program! Programozás Alapjai (2008)

Alaphelyzetben az elindított program bemenete a billentyűzet, kimenete a terminálablak Ami más színű, az a program kimenete $ cat Ha a cat programot paraméter nélkül indítjuk el, akkor a standard inputot használja, ami jelenleg a billentyűzet. ^d $ Programozás Alapjai (2008)

A program kimenetét a > jellel lehet egy fájlba irányítani. Ami más színű, az a program kimenete $ cat >kimenet.txt Ha a cat programot paraméter nélkül indítjuk el, akkor a standard inputot használja, ami jelenleg a billentyűzet. ^d $ more kimenet.txt $ Programozás Alapjai (2008)

A program kimenetét a >> jellel lehet egy fájl eddigi tartalma mögé fűzni. Ami más színű, az a program kimenete $ cat >kimenet.txt Most elveszik az előző szöveg. ^d $ cat >>kimenet.txt Most viszont az előző is megmarad. $ more kimenet.txt $ Programozás Alapjai (2008)

A program bemenetére a < jellel lehet egy fájl tartalmát ráirányítani. Ami más színű, az a program kimenete $ echo 'Még egy sor, hogy három legyen.' >>kimenet.txt $ cat <kimenet.txt Most elveszik az előző szöveg. Most viszont az előző is megmarad. Még egy sor, hogy három legyen. $ head -2 <kimenet.txt >k2.txt $ tail -1 <k2.txt >k3.txt $ cat k3.txt $ Programozás Alapjai (2008)

Pipe - Cső Egy program kimenetét a | jellel lehet a következő program bemenetére irányítani. Ami más színű, az a cat program kimenete $ cat <kimenet.txt Most elveszik az előző szöveg. Most viszont az előző is megmarad. Még egy sor, hogy három legyen. $ head -2 kimenet.txt | tail -1 $ cat <kimenet.txt | grep m | head -1 >ki.txt $ cat ki.txt $ Programozás Alapjai (2008)

Multitasking A linux egyszerre több programot is képes futtatni A programok alaphelyzetben induláskor előtérben kezdenek futni, azaz amíg nem végeznek, addig nem kapjuk vissza a prompt-ot Az ilyen programokkal két dolgot lehet csinálni ^c : azonnal megszakítja a program futását, a végrehajtás befejeződik ^z : leállítja a program futását, de az később újraindítható Programozás Alapjai (2008)

Multitasking Indítsunk egy munkát az előtérben A yes folyamatosan y karaktereket ír a kimenetére A tr y n a bemenetben található y karaktereket n-re cseréli A /dev/null egy olyan fájl, ami mindent „lenyel” $ yes | tr y n >/dev/null ^z [1]+ Stopped yes | tr y n >/dev/null $ fg %1 yes | tr y n >/dev/null ^c $ Elindítottunk egy műveletet az előtérben Leállítjuk a futását Újra elindítjuk szintén az előtérben Végül megszakítjuk Programozás Alapjai (2008)

Multitasking Egy programot el lehet egyből a háttérben indítani: a parancssor végére egy & jelet kell tenni Háttérben csak olyan programok futhatnak, amelyeknek a standard inputon nincs szükségük adatra, vagy ezt egy fájlból átirányítással kiküszöböltük Általában grafikus programokat, tömörítéseket vagy nagyobb másolásokat szokás így indítani Programozás Alapjai (2008)

Multitasking $ yes | tr y n >/dev/null & [1] 11503 $ jobs [1]+ Running yes | tr y n >/dev/null & $ ps PID TTY TIME CMD 11288 pts/ :00:00 bash 11502 pts/ :00:26 yes 11503 pts/ :00:04 tr 11504 pts/ :00:00 ps $ kill %1 $ [1]+ Félbeszakítva yes | tr y n >/dev/null Elindítottunk egy job-ot a háttérben Ami az 1-es munkaszámot kapta Ezután megnézzük, milyen job-jaink vannak Ez az egy Most megnézzük a processeket Az 1-es munkaszámhoz tartozó folyamatok Végezzünk az 1-es job-bal Itt a visszajelzés Van-e job-unk? Nincs Programozás Alapjai (2008)

Job-ok Egy job nem más, mint a valami miatt egymástól függő programok összessége Az előtérben egyetlen aktív job lehet A háttérben tettszőleges számú job futhat vagy várakozhat A háttérben lévő job-okra a sorszámukkal hivatkozhatunk A saját job-jainkat és állapotaikat a jobs paranccsal listázhatjuk ki Programozás Alapjai (2008)

Job-ok Ha n egy leállított (stopped) job száma fg %n az előtérben újraindítja a job-ot bg %n a háttérben újraindítja a job-ot Ha n egy futó vagy leállított job száma kill %n megszakítja a job-ot kill –s STOP %n leállítja a job-ot Programozás Alapjai (2008)

Process-ek Egy futó vagy várakozó programot hívunk process-nek Minden process rendelkezik egy pid számmal, ez azonosítja Egy job-hoz több process is tartozhat A process-eket a ps paranccsal lehet kilistázni A saját process-eket a pid alapján a kill paranccsal lehet megszakítani Programozás Alapjai (2008)

Több program indítása sorban
Több programot sorban egymás után szeretnénk végrehajtatni Egymás eredményeitől függetlenül A másodikat csak akkor, ha az első sikerült (és) A másodikat csak akkor, ha az első nem sikerült (vagy) $ rm out.txt ; cp afonya.tex Gyakorlat $ cp out.txt Gyakorlat && rm out.txt $ mv out.txt Gyakorlat || mv in.txt Gyakorlat Programozás Alapjai (2008)

Felhasználók Mint arról már volt szó, a linux egy többfelhasználós rendszer Egy gépet több ember jogosult használni Egy gépet egy időben többen is használhatnak A finger, who és w parancsok szolgálnak a felhasználók lekérdezésére Programozás Alapjai (2008)

finger finger Megadja, hogy ezen a gépen kik vannak bejelentkezve finger név Felsorolja azokat a felhasználókat, akiknek a neve vagy azonosítója megegyezik a név paraméterrel Megadja, hogy a host gépen kik vannak bejelentkezve A kabinetben ez le van tiltva Programozás Alapjai (2008)

who, w, last who Megadja, hogy ki van bejelentkezve a gépre A finger-nél kicsit kevesebb adatot szolgáltat w Mint a who, de megmondja azt is, hogy ki min dolgozik last Megadja az utolsó néhány bejelentkezett felhasználót Programozás Alapjai (2008)

Hálózat A világ számítógépeinek nagyrésze az interneten keresztül TCP/IP protokollok segítségével kapcsolódik egymáshoz. Ez azt (is) jelenti, hogy ha valakinek 2 ilyen gépre is van azonosítója, akkor az egyikről a hálózaton keresztül elérheti a másik gépet, ugyanúgy be tud jelentkezni rá, és dolgozni tud rajta, mintha ott lenne mellette. Programozás Alapjai (2008)

Hálózat Az interneten egy gép azonosítása IP-cím alapján történik, ez 4 darab, egyenként egybájtos számból áll, melyeket ponttal elválasztva írunk le. Az SZTE gépeinek például *.* alakú az IP címük. E mellett létezik a domain név. Ez a már említett, emberek által könnyebben megjegyezhető formájú alakú hierarchikus név. A két azonosító közötti megfeleltetést a host programmal tudjuk ellenőrízni. Programozás Alapjai (2008)

Secure SHell Ha be vagyunk jelentkezve egy gépre, az ssh program segítségével tudunk onnan egy másikra bejelentkezni Az ssh használata: ssh Az rész csak akkor kell, ha az a két gépen nem egyezik meg A távoli gépre ugyanúgy jelszóval kell bejelentkeznünk. Ha ez sikerült, akkor a távoli gépen is elindul egy shell, ami a helyi géptől kapja a bemenetét, és a helyi gépre küldi a kimenetét (az ssh programon keresztül) A kapcsolatot az exit paranccsal zárhatjuk (vagy ^d) Programozás Alapjai (2008)

SSH Helyi Gép Monitor Erő- források Billentyűzet Távoli Gép Erő- források Monitor Shell Billentyűzet ssh Hálózat Shell Programozás Alapjai (2008)

Secure File Transfer Protocol
Ha be vagyunk jelentkezve egy gépre, az sftp program segítségével tudunk onnan fájlmozgatás céljából egy másikra bejelentkezni Az sftp használata: sftp Az rész csak akkor kell, ha az a két gépen nem egyezik meg A távoli gépre ugyanúgy jelszóval kell bejelentkeznünk. Ha ez sikerült, akkor létrejön a kapcsolat a távoli géppel, amin keresztül fájlokat mozgathatunk a két gép között A kapcsolatot az exit vagy bye paranccsal zárhatjuk Programozás Alapjai (2008)

SFTP Helyi Gép Távoli Gép Monitor Háttértár Háttértár Billentyűzet Shell FTP szerver program Hálózat sftp Programozás Alapjai (2008)

SSH és SFTP ssh –val bejelentkezve a távoli gépre csak azok az erőforrások érhetőek el, amik a távoli gépen elérhetőek, így a két gép között nem tudunk fájlokat mozgatni sftp –vel bejelentkezve a távoli gépre annak csak a háttértárolóját tudjuk elérni, cserébe a helyi gép háttértárolója is a rendelkezésünkre áll, így tudunk a két gép között fájlokat másolni Programozás Alapjai (2008)

SFTP parancsok A bejelentkezés hasonlít az ssh –hoz, de a távoli gépen nem shell indul Kiadható parancsok: pwd, lpwd: távoli és helyi aktuális könyvtár ls, lls: távoli és helyi aktuális könyvtár tartalma cd, lcd: távoli és helyi könyvtárváltás Programozás Alapjai (2008)

SFTP parancsok Kiadható parancsok: mkdir, lmkdir: távoli és helyi könyvtár létrehozás rm, rmdir: távoli fájl és könyvtártörlés bye, exit: kapcsolat megszakítása Programozás Alapjai (2008)

SFTP parancsok Kiadható parancsok: get másolás a távoli gépről a helyi gépre, paraméterezése a cp-hez hasonló put másolás helyi gépről a távoli gépre, paraméterezése a cp-hez hasonló ascii, binary szöveges és bináris módok közötti váltás Programozás Alapjai (2008)

Secure CoPy scp <kapcsolók> <forrás> <cél> Úgy működik, mint a cp parancs, csak a forrásként és/vagy célként egy távoli gép könyvtára is megadható Az útvonalat ki lehet egészíteni a előtaggal, ez relatív útvonal esetén ez a távoli gépen lévő home könyvtárat jelenti $ scp Gyakorlat/in.txt linux.inf.u-szeged.hu: $ scp linux.inf.u-szeged.hu:in.txt vissza.txt Programozás Alapjai (2008)

(Bevezetés az informatikába)

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "(Bevezetés az informatikába)"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

(Bevezetés az informatikába)

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "(Bevezetés az informatikába)"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés