Vállalatgazdaságtan Emelt szeminárium 2008.09.30..

Az előadások a következő témára: "Vállalatgazdaságtan Emelt szeminárium 2008.09.30.."— Előadás másolata:

1 Vállalatgazdaságtan Emelt szeminárium

2 FONTOS!!! Október 14. – röpdolgozat!!! (3-ból 2 számít!) HONLAP: emeltvallgazd.atw.hu

3

4 Peter Drucker 2005-ben meghalt „menedzsment guru”, aki a szervezetek sikerével és bukásuk okaival foglalkozott 35 könyvet írt „Mi a menedzser munkája? A vállalat erőforrásait és erőfeszítéseit a gazdaságilag jelentős eredményekkel kecsegtető lehetőségek felé irányítani.” „Mi a fő probléma? Az eredményességet összekeverjük a hatékonysággal. Nemigen létezik haszontalanabb annál, mint amikor nagy hatékonysággal csinálunk valamit, amivel egyáltalán nem kellene foglalkoznunk.” „…A küldetés és annak követelményei a legfontosabbak. Így a szervezet a cselekvésre összpontosít, meghatározza a leglényegesebb célok eléréséhez szükséges stratégiákat, fegyelmezetté válik.” A magyar szakirodalomban tudásmunkásként ismert „knowledge worker” kifejezést Drucker vezette be. (nem hawthorni kísérlet Mayo)!!!

5 Jim Collins Arra az alapkérdésre keresték a választ, hogy miben ragadható meg a tartós üzleti sikert produkáló vállalatok közös jellemzője, vagyis hogyan lesz a jóból – kiváló. 1435 cég átvilágítása, 21 fős kutatócsoport, 6000 feldolgozott cikk, tanulmány, 2000 oldalnyi interjú, 384 megabájt számítógépes állomány és 5 esztendő A kívülről hozott nagynevű vezetők jelenléte fordított arányban viszonyul a cégek kiemelkedéséhez Semmi nem utalt arra, hogy a kiemelkedő vállalatok több időt szenteltek volna a hosszú távú tervezésre. A kiváló cégek legalább ugyanannyit foglalkoztak azzal, hogy mit NE csináljanak, és hogy mivel álljanak le. A technológia fel tudja gyorsítani az átalakulást, de soha sem lesz annak előidézője. A cégfelvásárlások és egyesülések gyakorlatilag semmilyen szerepet sem játszanak a kiemelkedésben: ha két gyengén teljesítő cég egyesül, abból soha nem lesz egy kiváló. A kiemelkedő vállalatok általában nem kiemelkedő iparágakban tevékenykedtek, sőt, némelyik kifejezetten rossz állapotban lévő területen működött

6 Sir Richard Branson Virgin Records, Virgin Megastore, Virgin Atlantic, de Sir Richard Branson Virgin birodalmában van fitness terem hálózat, mobilcég, a vasúti közlekedésbe is belevágott, gyártanak üdítőket és repülnek ballonnal… Cégbirodalma behálózza a Földet, de úgy tűnik az angol lordnak ez sem elég. Legújabb vállalata, a Virgin Galactic által az űrben is üzletet lát…

7 Warren Edward Buffett részvénybefektető és üzletember, a világ valaha volt egyik legnagyobb jótékonysági adományozója. A Forbes magazin 2008-as listáján ő volt a világ leggazdagabb embere, a mexikói Carlos Slim és Bill Gates előtt 2006. Június 25-én Buffett bejelentette, hogy 44 milliárd dolláros vagyonának több mint négyötödét, 37 milliárd dollárt (június 26-ai forintárfolyamon 8270 milliárd forintot) a Bill Gates, illetve a Buffett család működtette alapítványoknak adományoz. 30,7 milliárd dollárt Bill Gates alapítványának, a Bill and Melinda Gates Foundationnek adott.

8 Tom Peters Tom Peters a Guiness Rekordok könyve szerint a világ legjobban fizetett vezetési tanácsadója. Egyes becslések szerint a tanácsadásból, előadásokból, valamint könyveihez kapcsolódó szerzői jogokból származó éves jövedelme 6,4 millió dollár. A Business Week Peters-t úgy jellemezte, hogy "a gazdasági élet legjobb barátja és legszörnyűbb rémálma is egyben." Ami a szívén az a száján. Könyvei és előadásai meglepően őszinték.

9 Stephen Covey A sikeres élet 7 aranyszabálya című könyve több mint 40 millió példányban kelt el eddig, minden idők egyik legsikeresebb bestsellere "Légy provokatív ", vagyis a sikeres emberek saját kezükben tartják sorsuk irányítását, saját elveik irányítják döntéseiket, nem mások által kiváltott ingerekre reagálnak. "Cselekedj céljaiddal összhangban ", a sikeres embereknek mindig vannak céljaik, van jól definiált egyéni küldetésük, az általuk irányított szervezeteknek is van világosan megfogalmazott küldetése, mely számára illetve munkatársai számára is irányt mutatnak a mindennapi élet útvesztőiben. "Kezdd a fontos dolgokkal ", az időgazdálkodás legújabb irányvonala. Itt nem a sürgősség, hanem a fontosság dominál. "Törekedj a kölcsönös győzelemre " vagyis nem legyőzni kell a partnert, mert a hosszú távú gyümölcsöző együtt működés alapja csakis a kölcsönös győzelem lehet. "Érts, hogy értsenek ", az empatikus figyelés gyakorlása, amikor is először a másik fél álláspontjának tökéletes megértésére törekszik valaki, s csak ennek ismeretében fejti ki saját álláspontját. "Törekedj alkotó együttműködésre ", vagyis mindkét fél hajlandó feladni saját álláspontját annak érdekében, hogy egy mindkettőjüknek még több előnyt nyújtó, harmadik alternatívát hozzanak létre. "Élezd meg a fűrészt " az állandó megújulás szokása, amikor testi, lelki, szellemi és lelki síkon valaki folyamatosan fitten tartja magát.

10 Balázsnak…  Bekopogtat a Coca-Cola tulajdonosa a pápához, és egymillió dollárt ajánl fel neki, hogy foglalja imába italát. A pápa visszautasítja. A gyáros licitálni kezd, eljut már a számára is szinte kifizethetetlen 100 milliárd dollárig, ám a pápa hajthatatlan. Dühösen hagyja el a Vatikánt, és hazafelé repülve saját repülőgépén személyes pincérétől, aki Coca-Colával kínálja, megkérdezi: Jane, te mit gondolsz, a pékek mennyit fizethettek annak idején a pápának?

11 Igaz - Hamis A tulajdonost elsősorban az árbevétel érdekli. A koordinációs vákuum a piacgazdaság tipikus jellegzetessége. Egy társadalomban nem létezhet egynél több koordinációs mechanizmus egyszerre. Minden vállalat szervezet, de nem minden szervezet vállalat. Az üzleti vállalkozás és a vállalat szinonim fogalmak. Az egyéni céloknak mindig egyezniük kell a szervezeti célokkal. A Kkt. jogi személyiséggel bír. A Bt. egyedül is alapítható.

12

13 A vállalatelméletek A vállalat viselkedésével, magatartásával, fennmaradásának okaival foglalkoznak.

14 A vállalatelméletek csoportjai
Milyen előfeltevések alapján vizsgálódnak? „simamodorú” neoklasszikus ág „tapintatlan, zavart keltő ág”, amely a neoklasszikus ág bármely előfeltevését kétségbe vonja

15 Vállalatelméletek Magatartási elmélet (Simon-March)
Sima modorú Zavart keltő Standard mikroökonómia (Marshall) Magatartási elmélet (Simon-March) Megbízó-ügynök elmélet Tranzakciós költség (Coase) Erőforrás-alapú elmélet (Penrose) + Érintett elmélet!!!

16 Vállalatelméletek Standard mikroökonómia Magatartási elmélet Megbízó-ügynök elmélet Tranzakciós költségek Erőforrás-alapú elmélet

17 A vállalat a klasszikus és neoklasszikus vállalatelméletekben
A vállalat olyan egység, amely a vállalkozó-koordinátor tudatos döntésein keresztül alkalmazkodik a gazdasági rendszerekben bekövetkező változásokhoz. A vállalat profitmaximalizáló ismert és adott technológiával rendelkezik jól definiált piaci viszonyok között működik

18 Standard mikroökonómia
A koordinációs mechanizmusok a piacon zajlanak Teljes körű információ Profitmaximalizálás Racionális döntések Az ár közvetít A vállalat fekete doboz – egység

19 Vállalatelméletek Standard mikroökonómia Magatartási elmélet Megbízó-ügynök elmélet Tranzakciós költségek Erőforrás-alapú elmélet

20 Magatartási elmélet A vállalat = tagok koalíciója Az emberek célja szükségleteik magasabb szintű kielégítése a vállalat által Aspirációs szint: még elfogadható szintje szükségleteik kielégítésének A vállalatnak, mint egésznek nincs célja, csak a tagjainak Nem optimum, hanem kielégítő megoldások Emberek – korlátozott információ, (az információnak van költsége), korlátozott információfeldolgozás, korlátozott racionalitás

21 Vállalatelméletek Standard mikroökonómia Magatartási elmélet Megbízó-ügynök elmélet Tranzakciós költségek Erőforrás-alapú elmélet

22 Megbízó-ügynök elmélet (képviseleti probléma)
A vállalat tulajdonosa és menedzsmentje nem esik egybe: A tulajdonos, mint megbízó ügynököket, azaz menedzsereket alkalmaz a tevékenységek ellátására, akik a döntéseket hozzák, irányítják a vállalatot Tulajdonos és menedzser(ek) között érdekellentétek: Döntéseket a menedzserek hozzák, míg a profit nagy része a tulajdonosoké A menedzsereket nem tudják ellenőrizni a tulajdonosok Információs aszimmetria  ügynök jobban tudja, mire képes a vállalat, hogy működik + saját érdekeket követ, így nem biztos, hogy a tulajdonos érdeke érvényesül Ellenőrzési lehetőség: tőkepiac és menedzserpiac

23 A tulajdonosok célja és fajtái
a befektetett tőke megtérülése, a tőkeérték növelése. A tulajdonosok fajtái: - természetes személyek (egyetlen – nagyon sok) és - intézmények (állam és intézményei, pénzintézetek, vállalatok, biztosítási és nyugdíjalapok). Fontos: Ez utóbbiakat is személyek képviselik!

24 A menedzserek célja

25 A menedzserek célja hatékony vállalati működés, nyereségesség vállalati növekedés hosszú távú fennmaradás piaci elismertség új lehetőségek fejlődőképesség kedvező imázs saját munkafeltételeik javítása (fizetés, prémium, egyéb juttatások: kocsi, telefon stb., )

26           2005. december             

27 Az "átlagos" magyar felsővezető 54,36 órát dolgozik hetente
Minden ötödik top-menedzser órában látja el vezetői feladatait, ami napi órát jelent - öt napos munkahetet feltételezve.

28 Vállalatelméletek Standard mikroökonómia Magatartási elmélet Megbízó-ügynök elmélet Tranzakciós költségek Erőforrás-alapú elmélet

29 Tranzakciós költségek
Miért léteznek vállalatok? Ronald H. Coase : The Nature of the Firm, 1937 Ronald H. Coase

30 Coase: A vállalat természete
Hogyan definiálhatjuk a vállalatot? Miért léteznek vállalatok? „Ha a koordinációt elvégzi az ármechanizmus, miért szükségesek az ilyen szervezetek?” „Miért van szükség a vállalkozói koordinációra?” Miért nem egy nagyvállalat termel mindent? Meddig nő egy vállalat?

31 Coase: A vállalat méreteinek meghatározása
„…az ármechanizmus használatának költségei vannak…”  az információhoz jutás, az alku, a szerződéskötés, azaz a piac működése költségekkel jár Vállalattal bizonyos költségek megtakaríthatóak „további tranzakciók vállalaton belüli szervezésének költségei emelkednek” „amint a megszervezett tranzakciók bővülnek, (a vállalkozónak) nem sikerül a termelési tényezőket a legjobban felhasználnia” (hatékonyság sérül)

32 Coase: Meddig nő egy vállalat?
„Egy vállalat addig fog terjeszkedni, amíg egy újabb tranzakció vállalaton belüli megszervezésének költségei egyenlővé nem válnak ugyanezen tranzakció nyílt piacon zajló csere révén történő kivitelezésének, vagy egy másik vállalatban történő megszervezésének költségeivel.”

33 Vállalatelméletek Standard mikroökonómia Magatartási elmélet Megbízó-ügynök elmélet Tranzakciós költségek Erőforrás-alapú elmélet

34 Erőforrás-alapú elméletek
A vállalatok erőforrásai és képességei eltérőek, ezek határozzák meg a versenyelőnyt (a versenystratégiát) A versenyelőny ne legyen (könnyen) másolható

35 Alapvető kompetenciák
Sony Coca Cola Federal Express Toyota

36 Alapvető kompetenciák
Sony: a miniatürizálás képessége (vevőérték a „zsebrevághatóság”) Coca Cola: a reklám Federal Express:  a megadott időre történő leszállítás Toyota: a magas szintű termelésszervezés („karcsúsított termelés”)

37 A hagyományos megközelítésben a vállalat a tulajdonost szolgálja.
Érintett elmélet A vállalat közvetít a gazdaság és a társadalmi csoportok között. A vállalat a társadalmi koordináció szempontjából kulcsszereplő. Ahány érintett, annyi elfogadható és „jogos” cél – a vállalatnak ezeket kell kielégíthető szinten összehangolni, megvalósítani. A hagyományos megközelítésben a vállalat a tulajdonost szolgálja. A hagyományos megközelítésben a vállalat a tulajdonost szolgálja.

38 ÖSSZEGZÉS Ember Stratégia Vállalatkormányzás Felelősség Létezés, határ
A MIKROÖKONÓMIA VÁLLALATELMÉLETE Elválik a tulajdonos és a menedzser A gazdasági élet szereplői körének kiszélesítése A döntéshozó racionalitásának feloldása Az alkalmazkodás nem azonnali és nem súrlódásmentes A vállalatok nem egyformák: az erőforrások differenciálnak MEGBÍZÓ-ÜGYNÖK ELMÉLET ÉRINTETTELMÉLET MAGATARTÁSI ELMÉLET TRANZAKCIÓS KÖLTSÉG ELMÉLET ERŐFORRÁS ALAPÚ ELMÉLET Ember Stratégia Vállalatkormányzás Felelősség Létezés, határ

39 FELADAT - csoportmunka
Gyűjtsétek össze az egyetem érintettjeit! Csoportosítsátok őket: belső-külső (aktív – passzív) (piaci – nem piaci) Határozzátok meg a fő céljaikat, érdekeiket, elvárásaikat az egyes érintetteknek! Kinek van szavazati hatalma, kinek van gazdasági hatalma, kinek van politikai/befolyásolási hatalma?

40 A vállalati működés érintettjei (stakeholderei)
Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben. LÉNYEGES, TARTÓS, KÖLCSÖNÖS kapcsolat

41 Érintettek kezelésének lépései
Érintettek azonosítása Milyen céljaik, érdekeik, és elvárásaik vannak a vállalattal szemben? Milyen hatalommal rendelkeznek? Hogyan tudjuk velük úgy tartani a kapcsolatot, hogy megnyerjük együttműködésüket a vállalat működéséhez?

42 Érintettek csoportosítása
Belső / külső Aktív / passzív Piaci / nem piaci kapcsolat Erőpozíció szerint: király kibic áldozat

43 Az érintettek stratégiái konfliktus esetén (Hirschman)
Kilépés Véleményformálás Lojalitás

44 Piac (market) Valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek kapcsolatba egymással. Piaci koordináció jellemzői! A vállalat piacának kijelölése: küldetésében (egyben az inputpiacok és versenytársak kijelölése)

45 A PIACTÍPUSOK JELLEMZŐI
FŐ SAJÁTOSSÁG A CSERE TÁRGYA SZABÁLYOZÓ ERŐK PIACTÍPUS SZEREPLŐK Termelők Értékesítési csatornák Fogyasztók Árupiac áru pénz ár sokféleség Pénz- és tőkepiac Megtakarítók Pénzügyi intézmények Befektetők pénz pénz kamatláb (árfolyam) mobilitás munkavégző képesség munkaposzt Munkavállalók Közvetítők Munkaadók bér (jövedelem) Munkaerő- piac a teljesítmény önszabályozása Információ- piac Tartalomszol-gáltatók Átvivők Felhasználók információ figyelem érdeklődés az érték és ár szubjektivitása

46 Iparág (industry) Azon vállalatok csoportja, amelyek egymást közvetlenül helyettesítő termékeket állítanak elő 12

47 Piacok HA a: Kereslet <Kínálat: Vevői piac, Nyomásos piac (piacgazdaság jellemző állapota) HA a: Kereslet >Kínálat: Eladói piac, Szívásos piac (hiánygazdaság jellemző állapota)

48 Releváns piac A vállalat számára szóba jöhető részpiac pl. földrajzi, fogyasztói csoportok szempontjából

49 Piaci részesedés Egy vállalat részaránya a piaci forgalomból. A vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya.

50 Mi a termék a következőknél?
Mit veszünk, ha lexikont, kozmetikumot, CD-t, gyógyszert vásárolunk? A fogyasztónak megoldás kell, nem termék vagy szolgáltatás.

51 FELADAT Vizsgáljuk meg a: gyógyszert tankönyvet koporsót Ki a fogyasztó (felhasználó)? Ki a vevő (a lebonyolító? A finanszírozó?) Ki a döntéshozó?

52 4 funkció különválhat: döntéshozó, finanszírozó, lebonyolító, felhasználó (fogyasztó) Sokszor ezek egybeesnek, egyes piacokon viszont akár négy különböző félről lehet szó! gyógyszer, tankönyv, koporsó esete

53 Piaci struktúra Piaci szereplők száma Részesedésük Koncentráció foka Belépési korlátok Termékdifferenciálás mértéke

54 Belépési korlátok (piacra lépési feltételek)

55 Belépési korlátok (piacra lépési feltételek)
Állami szabályozás Méretgazdaságosság Termék megismertetése és elfogadtatása a vevőkkel (termékdifferenciálás) Tőkeszükséglet Dolgozók betanításának, új beszállítókkal való szerződés költsége (partnerváltás költségei) Elosztási csatornákhoz való hozzáférés (kereskedők meggyőzése, hogy az ő termékeiket is tartsák) Egyéb (a bennlévők nagyobb tapasztalata, jobb földrajzi elhelyezkedése, licencek, elutasító reagálások) Kilépés nehézségei

56 Piacszerkezetek Kínálati oldal Keresleti oldal Sok Kevés Egyetlen Tökéletes verseny Korlátozott oligopol ker. (oligopszónia) Monopol kereslet (monopszónia) Korl. oligopol kínálat Kétoldalú oligopólium Korl. keresleti monopólium Monopol kínálat Korl. kínálati monopólium Kétoldalú monopólium

57 Példák a piacszerkezetekre
Jól működő tőzsdék MÁV Rendőrség szondavásárlása

58 Példák a piacszerkezetekre
Régen a MATÁV A mobilszolgáltatók piaca Kakaópiac Fapados repülőjáratok magyarországi piaca Munkaerőpiac Űrturizmus

59 Példák a piaci szerkezetekre
Jól működő tőzsdék – tökéletes verseny – (sok eladó, sok vevő) MÁV – monopol kínálat – (egyetlen eladó, sok vevő) Rendőrség szondavásárlása – kétoldalú monopólium (egyetlen eladó, egyetlen vevő)

60 Példák a piaci szerkezetekre
Régen a MATÁV – monopol kínálat – (egyetlen eladó, sok vevő) A mobilszolgáltatók piaca – korlátozott oligopol kínálat – (kevés eladó, sok vevő) Kakaópiac - oligopszónia (oligopol kereslet): 3 vállalat vásárolja fel a világ kakaótermését (sok eladó, kevés vevő) Fapados repülőjáratok magyarországi piaca - korlátozott oligopol kínálat - (kevés eladó, sok vevő) Munkaerőpiac – monopszónia (monopol kereslet): 1 munkáltató – sok munkavállaló (sok eladó, egyetlen vevő) Űrturizmus – korlátozott kínálati monopólium (egyetlen eladó, kevés vevő)

61 MIT TUDOK MÁSOKNÁL JOBBAN???
VERSENY két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésére irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége MIT TUDOK MÁSOKNÁL JOBBAN??? 6

62 Tökéletes és tökéleten gazdasági verseny
Tökéletes verseny egyetlen termelő sem képes befolyásolni a piaci árat, mindegyik árelfogadó abban az értelemben, hogy a fennálló piaci árakon kell termékeit eladnia Tökéletlen verseny a terméket előállítók egyike vagy egy csoportja bizonyos mértékig ellenőrzést gyakorol az ár fölött 8

63 A tökéletes és a tökéletlen iparági verseny összehasonlítása
10

64 FELADAT Elemezzétek, jellemezzétek a piacot! Termék Piaci szereplők Forgalom Piacrészesedések Koncentráció Releváns piac (földrajzi, fogyasztói szempont) Verseny erőssége Lehetséges belépési korlátok Sikerek oka stb….

65 Jövő órára elolvasandó:
Eduard R. Freeman: Stakeholder-menedzsment, in: A vállalat és működése (szerk.: Czakó Erzsébet-Kocsis Károly), AULA 1993, old

66 Jövő órára - opcionális
Berend T. Iván a Mindentudás Egyetemén őszén elhangzott előadása a globalizációról  hogy ne prezentáljunk!!!!

67 Zárszóként… „Az élet minden mozzanatát élvezni kell, tartózkodón és szenvedélyesen egyszerre.” Zino A. „Az univerzum mindig a segítségünkre siet, amikor az álmunkért harcolunk, bármilyen hülyeségnek tűnik is az az álom. Hiszen a mi álmunk, és csak mi tudjuk, milyen áldozatot követel tőlünk.” Coelho