Analitika 13. H osztály 2011/2012 9. Redoxi titrálások 13. H

Az előadások a következő témára: "Analitika 13. H osztály 2011/2012 9. Redoxi titrálások 13. H"— Előadás másolata:

1 9. Redoxi titrálások http://tp1957.atw.hu/an_09.ppt
Analitika 13. H osztály 2011/2012 9. Redoxi titrálások 13. H Frissítés: Állapot: kész

2 9.0 Redoximetria – tartalom
Általánosságok – ismétlés oxidációs számok redoxi egyenletek rendezése Oxidimetria – redukáló vagy oxidálható anyagok mérése Permanganometria Kromatometria Cerimetria Reduktometria – oxidáló vagy redukálható anyagok mérése Aszkorbinometria Jodometria redukáló és oxidáló anyagok meghatározása

3 9.0 Oxidációs számok Oxidációs szám: megmutatja, hogy az adott atom hány elektront adott le vagy engedett távolabb magától. Ionok oxidációs száma azonos a töltésszámmal: Al3+ ionban az alumínium oxidációs száma +3, jelölése Al+3. Kovalens kötés esetén a nagyobb elektronegativitású atom negatív, a kisebb pozitív oxidációs számú, Pl. H2O molekulában a H +1, az O –2 oxidációs számú. Elemi állapotban az atomok oxidációs száma 0. Semleges molekulában az oxidációs számok összege 0. Összetett ionban az oxidációs számok összege megegyezik az ion töltésszámával. Pl. a SO42– (szulfát-ion) S +6, O (4x) –2, összesen –2.

4 9.0 Oxidációs számok Minden vegyületben állandó oxidációs számmal szerepelnek az alkálifémek (+1), az alkáliföldfémek (+2) és a fluor (–1). Általában –2 az oxigén, +1 a hidrogén, +3 az alumínium oxidációs száma. A legtöbb elem atomja különböző oxidációs számokkal szerepelhet a vegyületekben. Fémekre a + oxidációs szám a jellemző, nemfémeknél pozitív és negatív is lehet az előjel. Az oxidációs szám terjedelem legfeljebb 8, pl. S –2..+6, N –3..+5, Cl –1..+7, C – Mennyi az oxidációs száma a) a kénnek: SO2, H2S , SO42–, Na2SO3, S2O62–; b) a nitrogénnek: NO2, NH3, KNO3, NO2–, N2H4 , NCl3; c) a klórnak: NaCl, ClO2, Cl2O, ClO4–, BrCl, ClF3? Elektronegativitások: S 2,5; O 3,5; H 2,1; N 3,0; Cl 3,0; F 4,0; Br 2,8

5 9.0 Oxidációs számok – különleges esetek
H2O2, S2O82–, H – O – O – H –O3S – O – O – SO3–, S2O32–, S22–, S32–, S4O62– –S – S – S– –S – S– –O3S – S – S – SO3–, S O

6 9.0 Redoxi egyenletek rendezése
Egy rendezett egyenletben az egyenlet két oldalán azonos számú és fajtájú atom van, a töltésszámok összege megegyezik, az oxidációs számok összege is megegyezik. Ez azt jelenti, hogy ha valamely atom(ok) oxidációs száma növekszik, kell lennie olyan atom(ok)nak, aminek az oxi-dációs száma csökken. A rendezett egyenletben az oxidációs számok növeke-désének összege megegyezik az oxidációs szám csök-kenések összegével. Ez a redoxi egyenletek oxidációs számok alapján való rendezésének alapelve.

7 9.0 Redoxi egyenletek rendezése
A következő redoxi egyenletet rendezzük oxidációs számok alapján! Cu + HNO3 → Cu(NO3) NO + H2O Keressük meg az(oka)t az atomo(ka)t, amelyiknek az oxidá-ciós száma más a bal és a jobb oldalon! Cu → Cu N → N Határozzuk meg az oxidációs számokat! Mennyi a változás? Keressük meg a legkisebb közös többszöröst! Adjuk meg a fő együtthatókat! Igazítsuk hozzá az egyenlet többi együtthatóját! Ellenőrizzük az egyenletet! 3 8 3 2 4 +2 3 6 -3 2

8 9.0 Redoxi egyenletek rendezése
A következő redoxi egyenleteket rendezzük oxidációs számok alapján! Cu + HNO3 → Cu(NO3) NO + H2O Cu + HNO3 → Cu(NO3) NO H2O KMnO HCl → KCl + MnCl Cl H2O KMnO H2O H2SO4 → MnSO4 + K2SO O H2O Cl NaOH → NaCl + NaClO H2O H2O2 → O H2O H2S + SO2 → S + H2O KH(IO3) KI HCl → I KCl + H2O

9 9.1 Permanganometria Mérőoldat: KMnO4 oldat
Koncentráció 0,002..0,02 mol/dm3 Indikátor: nem kell, a mérőoldat feleslegének színe jelez. Mérhető anyagok: minden, amit a permanganát oxidálni képes. A kémhatás szerepe: savas közegben 5 (termék: Mn2+), semleges közegben 3 (termék: Mn+4), lúgos közegben 1 egyenértékkel (termék: ) oxidál. Savas közegben végzett permanganometria alapegyenlete:

10 9.1.1 Permanganometria – mérőoldat
2000 cm3 c = 0,02 mol/dm3 névleges koncentrációjú KMnO4 mérőoldat készítéséhez hány g KMnO4 szükséges? M(KMnO4) = 158,0 g/mol KMnO4 anyagmennyiség n(KMnO4) = c(KMnO4)·V(KMnO4) = 0,04 mol KMnO4 tömeg m(KMnO4) = n(KMnO4)·M(KMnO4) = 6,32 g A KMnO4 a víz oldott szerves anyagait oxidálja, így állás közben egy darabig (1-2 hét) csökken a koncentrációja. Milyen mérlegen érdemes a KMnO4-ot kimérni és miért? Gyorsmérlegen! (nem pontos koncentrációjú!)

11 9.1.1 Permanganometria – mérőoldat
1000 cm3 c = 0,02 mol/dm3 névleges koncentrációjú KMnO4 mérőoldat készítéséhez gyorsmérlegen bemér kb. 3,2 g KMnO4-ot. Ioncserért vízben részletekben feloldja és átönti a mérőlombikba. A teljes mennyiség oldódása után a mérőlombikban jelre állítja az oldatot ioncserélt vízzel és homogenizálja az oldatot. Ezután a kész oldatot a) későbbi használatra félreteszi vagy b) főzőpohárba töltve egy órán át forrás közelii hőmérsékleten tartja. Üveggyapoton leszűri, az oldattal való öblítés után felcímkézett sötét folyadéküvegbe tölti

12 9.1.2 Permanganometria – pontos koncentráció
A pontos koncentrációt titrálással kell meghatározni. 250 cm3 oldatot készítettünk 1,7456 g Na2C2O4 feloldásával. Az oldat 20,00 cm3 térfogataira 20,13 cm3 átlagfogyást kaptunk a KMnO4 mérőoldatból. Mennyi a pontos koncentrációja? Na2C2O4 + KMnO4 + H2SO4 → Na2SO4 + K2SO4 + MnSO4 + CO2 +H2O M(Na2C2O4) = 134,0 g/mol Na2C2O4 anyagmennyiség n(Na2C2O4) = m(Na2C2O4)/M(Na2C2O4) = 0,01303 mol c(Na2C2O4) = 0,05212 mol/dm3 A titrált Na2C2O4 anyagmennyiség n(Na2C2O4) = c(Na2C2O4)·V(Na2C2O4) = 0, mol KMnO4 anyagmennyiség n(KMnO4) = 0,4·n(Na2C2O4) = 0, mol KMnO4 pontos koncentráció c(KMnO4) = n(KMnO4)/V(KMnO4) = 0,02071 mol/dm3

13 9.1.3 Permanganometria – SO2 mérése
A kén-dioxidot lúgos közegben elnyeletjük: SO2 + 2 OH– → H2O A titráláskor a szulfit szulfáttá oxidálódik: V(minta) = 20 m3 levegőmintából nyert oldat 1/5 részét titrál-tuk KMnO4 mérőoldattal cp = 0,00201 mol/dm3. A kapott átlag fogyás V = 5,13 cm3. Hány g/m3 a levegő SO2 tartalma? n(KMnO4) = 0,0103 mmol n(SO2, rész) = 0,0258 mmol n(SO2, összes) = 0,129 mmol M(SO2) = 64,1 g/mol m(SO2) = 8,27 mg ρB(SO2) = 0,413 mg/m3 = 413 g/m3

14 Az oxidáló hatás mértéke – standard redoxi potenciálok
Redoxi reakció Redoxi potenciál, V 2 CO2 + 2 H3O+ + 2 e– ↔ H2C2O4 + 2 H2O –0,49 Sn2+/Sn4+ +0,15 Cu+/Cu2+ +0,167 S4O62– + 2 e– ↔ 2 S2O32– +0,17 SO42– + 4 H3O e– ↔ H2SO3 + 5 H2O +0,20 O2 + 2 H3O+ + 2 e– ↔ H2O2 + 2 H2O +0,68 Fe2+/Fe3+ +0,77 Hg22+/2 Hg2+ +0,91 NO3– + 3H3O+ + 2e– ↔ HNO2 + 4H2O +0,94 Cr2O72– + 14 H3O+ + 6 e– ↔ 2 Cr H2O +1,36 HClO + H3O+ + 2 e– ↔ Cl– + 2 H2O +1,49 MnO4– + 8H3O+ + 5e– ↔ Mn2+ + 4H2O +1,52

15 9.1.4 Permanganometria – H2O2 mérése
A hidrogén-peroxid savas közegben oxigénné oxidálódik: V(minta) = 250 cm3 mintából (oldat) 25 cm3-t titráltunk KMnO4 mérőoldattal cp = 0,00198 mol/dm3. A kapott átlag fogyás V = 12,27 cm3. Hány g volt a minta H2O2 tartalma? n(KMnO4) = 0,0243 mmol n(H2O2, rész) = 0,0607 mmol n(H2O2, összes) = 0,607 mmol M(H2O2) = 34,0 g/mol m(H2O2) = 20,6 mg = 0,0206 g Mennyi az oldat H2O2 tartalma mg/dm3-ben? ρB(H2O2) = 82,4 mg/dm3

16 9.1.4 Permanganometria – H2O2 mérése
A hidrogén-peroxid oldatból visszaméréssel (analitikai mérleg) a saját mérőlombikjába mér kb. 25 cseppet. Ioncserélt vízzel jelre tölti, homogenizálja, felcímkézi. Kiöntésre beadja. A visszakapott lombik tartalmát ismét jelre tölti, homogenizálja. Kipipettáz 3 Erlenmeyer-lombikba, kb. kétszeresre hígítja, hozzáad 10 cm3 20 w%-os kénsavat. Halvány rózsaszínre titrálja a mérőoldattal. Megfelelő adatokból átlagfogyást, abból H2O2 w%-ot számol.

17 9.1.4 Permanganometria – H2O2 mérése
A hidrogén-peroxid savas közegben oxigénné oxidálódik: V(minta) = 250 cm3 mintából (oldat) 25 cm3-t titráltunk KMnO4 mérőoldattal cp = 0,00198 mol/dm3. A kapott átlag fogyás V = 12,27 cm3. Hány g volt a minta H2O2 tartalma? n(KMnO4) = 0,0243 mmol n(H2O2, rész) = 0,0607 mmol n(H2O2, összes) = 0,607 mmol M(H2O2) = 34,0 g/mol m(H2O2) = 20,6 mg = 0,0206 g Mennyi az oldat H2O2 tartalma mg/dm3-ben? ρB(H2O2) = 82,4 mg/dm3

18 9.1.4 Permanganometria – H2O2 mérése
A hidrogén-peroxid savas közegben oxigénné oxidálódik: m(minta) = 1,2345g  250 cm3 mintából (oldat) 25 cm3-t titráltunk KMnO4 mérőoldattal cp = 0,01968 mol/dm3. A kapott átlag fogyás V = 14,53 cm3. Hány w% volt a minta H2O2 tartalma? n(KMnO4) = 0,2860 mmol n(H2O2, rész) = 0,7149 mmol n(H2O2, összes) = 7,149 mmol M(H2O2) = 34,0 g/mol m(H2O2) = 243,1 mg = 0,2431 g Mennyi az oldat H2O2 tartalma w%-ban? w%(H2O2) = 19,7

19 9.1.5 Permanganometria – KOI mérése
A szerves anyagot savas közegben forrón oxidáljuk KMnO4 mérőoldattal, az oldat feleslegét feleslegben alkalmazott oxálsavval redukáljuk, végül az oxálsav feleslegét titráljuk KMnO4 mérőoldattal. V(minta) = 100 cm3 vízmintát titráltuk KMnO4 mérőoldattal cp = 0,0025 mol/dm3. A kapott átlag fogyás V = 5,13 cm3, a vakpróba átlag V = 0,57 cm3. Hány mg/dm3 a víz KOIps? V(nettó) = 4,56 cm3 n(KMnO4) = 0,0114 mmol n(O, rész) = 0,0285 mmol n(O, összes) = 0,285 mmol M(O) = 16,0 g/mol m(O) = 4,56 mg KOIps = 4,56 mg/dm3

20 9.1.6 Permanganometria – NO2– mérése
A nitritből savas közegben képződő salétromossav gyorsan bomlik, ezért fordított titrálást végzünk: a kálium-permanganát oldatot titráljuk a nitrit oldattal. 10 cm3 KMnO4 mérőoldatra (cp = 0,00198 mol/dm3 koncent-rációjú) V = 23,67 cm3 átlag fogyást kaptunk a mintából. Hány mg/dm3 a víz tartalma? n(KMnO4) = 0,0198 mmol n(nitrit, rész) = 0,0495 mmol n(nitrit, 1 dm3) = 2,09 mmol M( ) = 46,0 g/mol m( ) = 96,1 mg ρB( ) = 96,1 mg/dm3

21 9.2 Kromatometria Mérőoldat: kálium-dikromát (K2Cr2O7) oldat
Koncentráció 0,002..0,02 mol/dm3 Indikátor: pl ferroin/ferrin. Mérhető anyagok: minden, amit a dikromát oxidálni képes. Alkalmazás: erősen savas közegben. (2x)3 egyenértékkel oxidál. Savas közegben végzett kromatometria alapegyenlete: Legismertebb alkalmazás: szennyvizek kémiai oxigénigénye (KOIk)

22 9.2.1 Kromatometria – mérőoldat
250 cm3 c = 1/60 mol/dm3 névleges koncentrációjú K2Cr2O7 mérőoldat készítéséhez hány g K2Cr2O7 szükséges? M(K2Cr2O7) = 294,2 g/mol K2Cr2O7 anyagmennyiség n(K2Cr2O7) = c(K2Cr2O7)·V(K2Cr2O7) = 0, mol K2Cr2O7 tömeg m(K2Cr2O7) = n(KMnO4)·M(K2Cr2O7) = 1,2258 g A K2Cr2O7 oldata stabilis, koncentrációja nem változik. Milyen mérlegen érdemes a K2Cr2O7 -ot kimérni és miért? Analitikai mérlegen! (pontos koncentrációjú lesz!)

23 9.2.2 Kromatometria – KOIk Mérőoldat: 1/60 mol/dm3 kálium-dikromát (K2Cr2O7) oldat Segéd-mérőoldat: Mohr-só, 0,1 mol/dm3 Indikátor: pl ferroin/ferrin. 100 cm3 szennyvízmintához 10 cm3 K2Cr2O7 oldatot adtunk, a felesleg titrálására 6,8 cm3 Mohr-só oldat fogyott. Mennyi a KOI? n(K2Cr2O7, összes) = 0,1667 mmol n(Mohr-só) = 0,68 mmol n(K2Cr2O7, Mohr-sóra fogyott) = 0,1133 mmol n(K2Cr2O7, nettó) = 0,0534 mmol n(O, nettó) = 0,1602 mmol M(O) = 16 g/mol m(O) = 2,563 mg KOIk = 25,6 mg/dm3

24 9.3 Aszkorbinometria Mérőoldat: aszkorbinsav oldat
Koncentráció: 0,02..0,1 mol/dm3 Indikátor: változó. Mérhető anyagok: minden, amit az aszkorbinsav redukálni képes. Alkalmazás: savas közegben. 2 egyenértékkel redukál. A mérőoldat koncentrációja gyorsan változik, frissen kell készíteni, illetve a pontos koncentrációját meghatározni. Az aszkorbinometria alapegyenlete: C6H8O6 + O → C6H6O6 + H2O

25 9.4 Jodometria Mérőoldat: jód (I2) kálium-hidrogén-jodát {KH(IO3)2} oldat, nátrium-tioszulfát (Na2S2O3) oldat. Indikátor: keményítő oldat. Mérhető anyagok: minden, amit a jód oxidálni képes, illetve a jodid redukálni képes. Alkalmazás: savas közegben. A jód (I2) 2, a kálium-hidrogén-jodát 12 egyenértékkel oxidál. A tioszulfát 1 egyenértékkel redukál. A jodometria alapegyenlete:

26 9.4.1 Jodometria, mérőoldat készítés
Készíteni kell 500 cm3 0,1 mol/dm3-es nátrium-tioszulfát (Na2S2O3) mérőoldatot. Hány g Na2S2O3·5H2O szükséges? n(Na2S2O3) = 0,05 mol M(Na2S2O3·5H2O ) = 248 g/mol m(Na2S2O3) = 12,4 g Az oldat a bele oldódó gázokkal (O2, CO2) reagál, ható-értéke csökken. Pontos koncentrációját meg kell határozni. Milyen mérlegen mérjük? Gyorsmérlegen. A pontos koncentráció meghatározása történhet jód (I2) oldattal, KIO3 vagy KH(IO3)2 oldattal.

27 9.4.1 Jodometria, mérőoldat készítés
Készíteni kell 250 cm3 0,05 mol/dm3-es KI-os jód (I2) mérőoldatot: jód (I2) és kálium-jodid (KI) felhasználásával. Hány g jód szükséges? n(I2) = 0,0125 mol M(I2 ) = 253,8 g/mol m(I2) = 3,1725 g Az oldat illékony, hatóértéke lassan csökken. Frissen készítve a pontos koncentrációja megfelelő, de időnként meg kell határozni. Milyen mérlegen mérjük? Analitikai mérlegen. A jód a vízben nem oldódik kellőképpen, a jodid ionokkal laza összetett iont képez: I2 + I– ↔ I3–

28 9.4.1 Jodometria, mérőoldat készítés
Készíteni kell 250 cm3 1/120 mol/dm3-es kálium-hidrogén-jodát {KH(IO3)2} oldatot. Hány g anyag szükséges? n{KH(IO3)2} = 1/480 mol M{KH(IO3)2} = 389,9 g/mol m{KH(IO3)2} = 0,8123 g Az oldat stabilis, hatóértéke állandó. Frissen készítve a pontos koncentrációja jó, hónapokon keresztül változatlan. Milyen mérlegen mérjük? Analitikai mérlegen. A jód a jodid-ionból a kálium-hidrogén-jodáttal szabadítható fel:

29 9.4.2 Jodometria – pontos koncentráció
A pontos koncentrációt titrálással kell meghatározni. 0,8256 g KH(IO3)2 feloldásával készítettünk 250 cm3 oldatot. Az oldat 25,00 cm3 térfogataira 24,33 cm3 átlagfogyást kaptunk a Na2S2O3 mérőoldatból. Mennyi a pontos koncentrációja? M{KH(IO3)2} = 389,9 g/mol KH(IO3)2 anyagmennyiség n{KH(IO3)2} = m{KH(IO3)2}/M{KH(IO3)2} = 0, mol c{KH(IO3)2} = 0, mol/dm3 A titrált KH(IO3)2 anyagmennyiség n{KH(IO3)2} = c{KH(IO3)2}·V{KH(IO3)2} = 0,2117 mmol Na2S2O3 anyagmennyiség n(Na2S2O3) = 12·n{KH(IO3)2} = 2,541 mmol Na2S2O3 pontos koncentráció c(Na2S2O3) = n(Na2S2O3)/V(Na2S2O3) = 0,1044 mol/dm3

30 9.4.3 Jodometria – réz A réz(II)-ionok a jodid-ionokat jóddá oxidálják: 2 Cu I– → 2 CuI + I2 A felszabaduló jódot nátrium-tioszulfát mérőoldattal titráljuk. Egy réz(II)-ion tartalmú oldat 50 cm3-nyi térfogatait titráltuk. A c = 0,09876 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-tioszulfát mérőoldatból 12,43 cm3 átlagfogyást kaptunk. Mennyi az oldat Cu2+ tartalma g/dm3-ben? n(Na2S2O3) = 1,228 mmol n(Cu2+) = 1,228 mmol c(Cu2+) = 24,56 mmol/dm3 M(Cu2+) = 63,54 mg/mmol n(Cu2+) = 1,56 g/dm3

31 A 13. H analitika órái március – áprilisban
K 4. témazáró dolgozat K Oxidációs számok K Redoxi egyenletek rendezése K Permanganometria K A redukáló – oxidáló hatás mértéke: a redoxi potenciál K Jodometria Ellenőrző kérdések kiadása (internet) K Ismétlés, gyakorlás K Új tananyag: komplexometria K 5. témazáró dolgozat K Komplexometria

32 NaOCl + 2 KI + 2 HCl → NaCl + 2 KCl + I2 + H2O
9.4.4 Jodometria – hypo A mintaoldat NaOCl tartalma savas közegben (sorrend!) a kálium-jodidból jódot szabadít fel: NaOCl + 2 KI + 2 HCl → NaCl + 2 KCl + I2 + H2O A felszabaduló jódot nátrium-tioszulfát mérőoldattal titráljuk: I2 + 2 Na2S2O3 → 2 NaI + Na2S4O6 50 cm3 mintára c = 0,1015 mol/dm3-es Na2S2O3 mérőoldat-ból V = 12,63 cm3 átlag fogyást kaptunk. Mennyi az oldat hatóanyag tartalma aktív klórként (Cl g/dm3-ben) megadva? n(Na2S2O3) = 1,282 mmol n(Cl2) = 0,641 mmol M(Cl2) = 70,9 mg/mmol n(Cl2) = 45,45 mg B(Cl2) = 909 mg/dm3 = 0,909 g/dm3

33 9.4.5 Jodometria – oldott oxigén
A meghatározás elve (Winkler szerint) A mintaoldat oxigén tartalmát Mn(II) só oldatával lúgos közegben megkötjük: MnSO4 + 2 KOH → Mn(OH)2 + K2SO4 4 Mn(OH)2 + 2 H2O + O2 → 4 Mn(OH)3 a keletkezett Mn(OH)3 csapadékot kálium-jodid jelenlétében kénsavban oldjuk 2 Mn(OH)3 + 3 H2SO4 + 2 KI → 2 MnSO4 + 6 H2O + I2 A felszabaduló jódot nátrium-tioszulfát mérőoldattal titráljuk: I2 + 2 Na2S2O3 → 2 NaI + Na2S4O6 1 cm3 0,1 mol/dm3-es Na2S2O3 mérőoldat megfelel 0,8 mg O2-nek.

34 9.4.5 Jodometria – oldott oxigén
A mintavevő edény térfogata: 234,5 cm3. Az oxigén fixálá-sára használt vegyszerek térfogata együttesen: 3,0 cm3. A nátrium-tioszulfát mérőoldatból (c = 0,02026 mol/dm3) V = 2,87 cm3 átlagfogyást kaptunk. Hány cm3 a mintatér-fogat? Mennyi a vízminta O2 tartalma mg/dm3-ben? V(minta) = 231,5 mmol n(Na2S2O3) = 0,05815 cm3 n(I2) = 0,02907 mmol n(O2) = 0,01454 mmol M(O2) = 32 mg/mmol m(O2) = 0,465 mg B(O2) = 2,01 mg/dm3 Hány %-os telítettség ez, ha az oldhatóság 10,75 mg/dm3? 18,7 % Alkalmas-e ez halak tartására, ha a minimum 50 %? NEM.

35 9.5 Ismétlő kérdések Mi az oxidációs szám? (2 pont)
Mennyi az oxidációs száma (1-1 pont) a) a kénnek: SO2, H2S , SO42–, Na2SO3, S2O62–; b) a nitrogénnek: NO2, NH3, KNO3, NO2–, N2H4 , NCl3; c) a klórnak: NaCl, ClO2, Cl2O, ClO4–, BrCl, ClF3? Elektronegativitások: S 2,5; O 3,5; H 2,1; N 3,0; Cl 3,0; F 4,0; Br 2,8 Rendezze oxidációs számok segítségével a következő egyenleteket (4-4 pont): Cu + HNO3 → Cu(NO3) NO + H2O KMnO HCl → KCl + MnCl Cl H2O Milyen indikátort használunk a permanganometriában? Válaszát indokolja! (1+2 pont) Írja fel a savas közegben végzett permanganometria alapegyenletét! (2 pont)

36 9.5 Ismétlő kérdések 2000 cm3 c = 0,02 mol/dm3 névleges koncentrációjú KMnO4 mérőoldat készítéséhez hány g KMnO4 szükséges? M(KMnO4) = 158 g/mol Milyen mérlegen érdemes a KMnO4-ot kimérni és miért? 250 cm3 oldatot készítettünk 1,7456 g Na2C2O4 feloldá-sával. Az oldat 20,00 cm3 térfogataira 20,13 cm3 átlag-fogyást kaptunk a KMnO4 mérőoldatból. Mennyi a pontos koncentrációja? M(Na2C2O4) = 134,0 g/mol V(minta) = 250 cm3 mintából (oldat) 25 cm3-t titráltunk KMnO4 mérőoldattal cp = 0,00198 mol/dm3. A kapott átlag fogyás V = 12,27 cm3. Hány g volt a minta H2O2 tartalma? (6 pont) KOIps-t mértünk. V(minta) = 100 cm3 vízmintát titráltuk KMnO4 mérőoldattal cp = 0,0025 mol/dm3. A kapott átlag fogyás V = 5,13 cm3, a vakpróba átlag V = 0,57 cm3. Hány mg/dm3 a víz KOIps értéke? M(O2) = 32,0 g/mol Sorolja fel a jodometria lehetséges mérőoldatait! (3 pont)

37 9.5 Ismétlő kérdések Milyen indikátort használunk a jodometriában? Mit jelez és milyen a színváltozása? (3 pont) Készíteni kell 500 cm3 0,1 mol/dm3-es nátrium-tioszulfát (Na2S2O3) mérőoldatot. Hány g Na2S2O3·5H2O szükséges? (3 pont) Készíteni kell 250 cm3 0,05 mol/dm3-es KI-os jód (I2) mérőoldatot: jód (I2) és kálium-jodid (KI) felhasználásá-val. Hány g jód szükséges? Miért kell a kálium-jodid? (4 pont) A mintavevő edény térfogata: 234,5 cm3. Az oxigén fixálásához összesen 3 cm3 vegyszert használtunk. A nátrium-tioszulfát mérőoldatból (c = 0,02026 mol/dm3) V = 2,87 cm3 átlagfogyást kaptunk. Mennyi az oldat O2 tartalma mg/dm3-ben? (6 pont) Atomtömegek A(C) = 12 g/mol A(O) = 16 g/mol A(K) = 39,1 g/mol A(Na) = 23 g/mol A(Mn) = 55 g/mol A(I) = 126,9 g/mol A(S) = 32,1 g/mol