Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése

Az előadások a következő témára: "Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése"— Előadás másolata:

1 Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése
A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP számú kiemelt projekt Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése Tanári kézikönyv - diasor Szerző: Dr. Barna Barbara

2 Az Igazságügyi Szolgálat szakterületei
Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel: a pártfogó felügyelői tevékenység; a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció); a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, jogi tanácsadás); valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért. Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek a szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el. 1. A pártfogó felügyelet elsődleges célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával a visszaesést megelőzze, aminek keretében korlátozhatja a pártfogolt jogait, szabadságát. Segíteni kívánja a társadalomba való beilleszkedést, mely a megelőzés egyik fő eszköze, a kontroll mellett ezért fontos annak segítő- támogató jellege is. 2. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) során, az elkövető tevékeny megbánásával (jóvátételével) a bűncselekménnyel okozott sérelmek és káros következmények mérséklődnek, a sértett érdekeinek hangsúlyozása mellett az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé válik. 3. A jogi segítségnyújtás feladata, hogy az állam mindazon rászorult magánszemélyek jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. 4. Az áldozatsegítés feladata, hogy a bűncselekmények áldozatai támogatást kapjanak az elszenvedett érzelmi és anyagi károk mérséklésére, és elősegítse az áldozat érdekeinek érvényesítését.

3 Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítése
Kormánymegbízott Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Igazságügyi elnökhelyettes A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok a kormányhivatalok szakigazgatási szervekként működnek. Az igazságügyi szolgálatok szakmai irányítást a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el. A jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben a rendeletben foglalt kivételekkel első fokon az igazságügyi szolgálat, másodfokon a Hivatal jár el. A Hivatal gyakorolja a méltányossági jogkört a jogi segítségnyújtási- és az áldozatsegítési eljárásban a visszatérítések ügyében. Különös illetékességi szabályok A fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálata az illetékes: - az áldozatsegítési eljárásban (kárenyhítésnél) döntő hatóságként, valamint - a magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező magyar állampolgár, vagy külföldi személy esetében - a pártfogó felügyelői feladatok ellátására, illetve - a jogi segítségnyújtásra irányuló kérelem elbírálására.

4 Szervezeti előzmények
Magyarországon 1970 óta létezik hivatásos pártfogói rendszer, amely kezdetben csak a fiatalkorú bűnelkövetőkre, majd 1975-től a felnőtt korú elkövetőkre is kiterjedt. A évi intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet. A megyei/fővárosi szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződtek. Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2004-től új tevékenységgel és egyben új szervezettel, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal bővült. 2006. január 1-jétől az áldozatsegítő szolgáltatással egészült ki a szolgálat tevékenysége. 2011. január 1-jétől a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítással a korábbi megyei/fővárosi igazságügyi hivatalok szakigazgatási szervként integrálódtak a megyei kormányhivatalokba. A jelenleg a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő Igazságügyi Szolgálatok szervezeti előzményei az 1970-es évekbe nyúlnak vissza. Az egyes jogintézmények jogtörténeti háttere még régebbi, pl. az utógondozás hazai előzményének tekinthető, hogy 1773-ban Buda-Pesten megalakult az első magyarországi rabsegélyező egyesület, amely a szabaduló rabok segélyezését végezte és Kőbányán menedékházat működtetett számukra. 19. századi meghatározás szerint a pártfogó szolgálat nem csak az irgalom eszköze, hanem a társadalom biztonságát, a nemzet erősbítését is szolgálja. Pártfogó felügyelet, mint a börtön kiváltását szolgáló alternatív szankció a rabgondozás, rabsegélyezésből az utógondozáson keresztül vált önálló feladattá. Érdekesség: Széll Kálmánt 1810 júniusában a megalakult Országos Pártfogó Egyesület elnökévé választották. A jogi segítségnyújtás jogtörténeti előzménye: 1723:30 tc. létrehozta a megyei advocatus pauperum tisztséget „szegények ügyvédje”.

5 Tevékenységet meghatározó jogszabályok
Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény; A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet; A jogi segítők díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet. Áldozatsegítés A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény; Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet. A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet Átfogó szabályozás a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet Pártfogó felügyelői tevékenység A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény; A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény; A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény; A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet; A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet; A büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet; 2013. július 1-től hatályba lépő új büntetőjogi szabályozás a pártfogó felügyelői területet is több részben érinti (pl. közérdekű munkabüntetés végrehajtása, a jóvátételi munka bevezetése). A jogszabályváltozások feladat- és hatáskör bővülést eredményeznek a pártfogó felügyelői szakterületen. Pl. A évi C. törvény (új Btk.) 119.§ (2) bekezdése szerint a fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés (új jogintézmény) előírása mellett a pártfogó felügyeletet is el kell rendelni.

6 A szakterületek által intézhető ügykörök
1. Pártfogó felügyelői szakterület: pártfogó felügyelet végrehajtása; közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; környezettanulmány készítése; pártfogó felügyelői vélemény készítése; utógondozás ellátása; büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) ellátása. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan az egyes igazságügyi rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI.24.) IM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) az alábbi hat ügycsoportba sorolva tartalmazza.

7 2011. évi pártfogó felügyelői tevékenység összesített ügyforgalmi adatai
Rövidítések magyarázata: Km - közérdekű munka büntetés végrehajtása Kt – környezettanulmány M – mediáció / büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás Pf – pártfogó felügyelet Pfv – pártfogó felügyelői vélemény Ug – utógondozás 2011-évben összesen ügyet láttak el a pártfogó felügyelők. Ez közel 8%-os ügyszám emelkedést jelent, míg létszámuk 2011-ben 9%-kal csökkent, 356 főre. Ez a létszám év elején tovább csökkent, mivel a közigazgatásban végrehajtott 10%-os létszámleépítés valamennyi Igazságügyi Szolgálatot érintette. A legmagasabb ügyszámmal dolgozó ügycsoport a pártfogó felügyelet, ezt követi az egyre dinamikusabban növekvő közérdekű munka büntetés ügycsoport.

8 1.1. A pártfogó felügyelet A pártfogó felügyelet célja:
az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje / tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét segítse a társadalomba való beilleszkedést. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. Sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége: jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály az ügyész, illetve a bíróság által előírt külön magatartási szabály A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján : meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, eszközeit, veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és miként lehet kellő egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző és a segítő funkciókat. A pártfogó felügyelet járulékos intézkedés, tehát csak más büntetés mellett alkalmazható. A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján folyik. A pártfogó felügyelő a tervben meghatározott időközönként, találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén segítséget nyújt bármely a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén.

9 1.2. A közérdekű munka büntetés végrehajtása
A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíróság döntése alapján minimum 42 óra, maximum 300 óra díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. Pártfogó felügyelő feladata, a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati feladatok végzése: lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatának ellenőrzése. A büntetés-végrehajtási bíró feladata: munkahely kijelölése, az elkövető személyét érintő döntések meghozatala. 2013. július 1- től a közérdekű munka büntetés legkisebb mértéke 48 óra, a legnagyobb mértéke 312 óra. A napi munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra. Fontos változás: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül végre kell hajtani, a munkahelyet a pártfogó felügyelő fogja kijelölni, a bv. bíróhoz lehet fellebbezni a kijelölő határozat ellen.

10 1.3. A környezettanulmány készítése
A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő : megtekinti a terhelt lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le. A környezettanulmány tartalmazza: a családi körülményeire, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, foglalkozására, jövedelmi viszonyaira, szabadidő-eltöltési szokásaira, a bűncselekmény elkövetésekor jellemző - és azóta bekövetkezett változásokra vonatkozó - információkat.

11 1.4. A pártfogó felügyelői vélemény
2003. július 1-jétől bevezetett jogintézmény, az ügyész vagy a bíró felkérésére, a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készít. Tartalma: a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékeli az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek, javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre. Az ügyész vagy a bíró felkérésére vizsgálni kell azt is, hogy az elkövető hajlandó-e a sértett számára anyagi vagy más módon jóvátételt nyújtani, és azt a sértett elfogadja-e, ennek alapján az ügy közvetítői eljárásra (mediációra) utalása is javasolható.

12 1.5. Az utógondozás Célja: az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából, segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A pártfogó felügyelő segít: a lakhatási kérdésekben, a munkahelykeresésben, iratok beszerzésében, egyéb hivatalos ügyek elintézésében, a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben kisebb összegű segélyben részesítheti. Jellemzői: a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal kezdődhet, a segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri, az elítélt önkéntes kérelme alapján, és nem elrendelés útján végzett szakmai tevékenység. Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására. A pártfogó felügyelő szerepe az alternatív büntetések végrehajtása mellett, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői esetében is jelentős. Az utógondozás célja, hogy a szabadságvesztésből szabadulónak, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátottnak az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából, segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A szabadultat az önkormányzat illetékes hivatali szerve – külön jogszabály szerint – szociális segélyben vagy kölcsönben részesítheti. Pártfogói pénzügyi segély Korábbi szakmai irányítói utasítás szerint, írásbeli kérelemre a pártfogó felügyelő is részesítheti segélyben a rendkívüli élethelyzetbe került utógondozottat. A segély kifizetésének engedélyezésére a szolgálat igazgatója jogosult.

13 1.6. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció)
Helyreállító igazságszolgáltatás céljait megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni. Legfontosabb jellemzője, hogy a felek vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben. Feladata tisztázni a konfliktus természetét, mindkét fél számára kielégítő megoldás megtalálása. A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét. A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső. A mediáció előnye a hagyományos büntetőeljáráshoz képest: - gyors és kevésbé formális eljárás, - sértett megismerheti az elkövető okait, segíti az újabb áldozattá válás megelőzését, a trauma feldolgozását, - elkövető szembesül tettének következményeivel, az elkövető elkerülheti a büntetőeljárás folytatását, nem válik büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető. A büntetőeljárás felfüggesztésének tartama legfeljebb hat hónap. Amennyiben a teljesítés túlnyúlik ezen, az ügyész a megállapodástól számított legfeljebb két évre halaszthatja el a vádemelést. Bírósági szakban a bíró mérlegelésén múlik, hogy felfüggesztés határidején túli teljesítést enyhítő körülményként vagy tevékeny megbánásként értékeli. A közvetői eljárás illeték- és díjmentes. Az állam viseli - költségmentesség esetén - a kirendelt védő díját és költségét, illetve a tolmács, jeltolmács költségét.

14 A közvetítői eljárások bűncselekménytípusok szerinti megoszlása 2011-ben
2011-ben 5980 közvetítői eljárást folytattak le az Igazságügyi Szolgálatok, amely az előző évhez képest 35%-os emelkedést jelent. Az ügyek felét csaknem vagyon elleni bűncselekmény, (lopás, rongálás, csalás, sikkasztás), harmadát közlekedési bűncselekmény, ötödét pedig személy elleni bűncselekmény( testi sértés, zaklatás) teszi ki.

15 2. A jogi segítségnyújtás - 2003. évi LXXX. törvény
Az intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak. Feladatai: tájékoztatás egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben, biztosítja a jogi segítő (peren kívül) és a pártfogó ügyvéd (peres ügyek) igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, visszavonásáról, kérelem esetén a fizetési feltételek módosításáról. A tényleges jogi segítséget nem a hivatalok nyújtják (tanácsadás, iratszerkesztés, perbeli képviselet) hanem azok a jogi segítői névjegyzékbe felvett személyek (ügyvédek, egyetemi oktatók), akikkel a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szolgáltatási szerződést kötött. A hivatalok csupán az ügyfél szociális helyzetéből adódó rászorultságát vizsgálják, mely alapján döntetnek a támogatás engedélyezéséről, valamint egyszerűbb megítélésű ügyekben – az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára.

16 A jogi segítségnyújtás igénybevételének rászorultsági feltételei
1. Peren kívüli: A) Állam viseli: - jövedelemre tekintet nélkül (pl. aktív korúak ellátása, közgyógy, hajléktalan, menekült) - 1 főre eső havi jöv. < nyudíjminimum - egyedülállónál < nyudíjminimum 150% - bűncselekmény áldozata < Ft B) Megelőlegezett (1 évre) Havi nettó jöv. < Ft 2. Peres ügyekben: A) Állam viseli (ua.mint peren kívüli eseteknél, kivéve bcs. áldozata): + tárgyi költségmentes ügy + bíróság személyes költségmentességet engedélyezett + büntetőeljárásban a kiskorú sértett és magánfél helyett. B) Megelőlegezett (ua. mint peren kívüli eseteknél) + félnek tárgyi költségfeljegyzési joga van + bűncselekmény áldozata < Ft A Jst. meghatározza azt a személyi kört, amely a törvény szerinti jogi segítségnyújtásban részesíthető. A magyar állampolgárok mellett a külföldi állampolgárok is kaphatnak támogatást, ha megfelelnek a törvényi feltételeknek. Peren kívüli rászorultsági feltételek: 1. A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelemre tekintet nélkül (pl. aktív korúak ellátásában -, közgyógyellátásban részesülő, hajléktalan, menekült, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot (2013-ban ,-Ft) c) egyedülállónál a nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, (2013-ban ,-Ft-ot) d) bűncselekmény áldozata esetén a jövedelmi összeghatár a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetének 86%-a (2013-ban ,-Ft) 2. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb egy éves időtartamra megelőlegezi: Azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetének 43 %-át. (2013-ban ,-Ft) Peres ügyekben a rászorultsági feltételek: 1. A pártfogó ügyvéd díját – ha a bíróság a perben annak viselésére nem kötelezte az ellenérdekű felet – az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül (ua. mint a peren kívüli eseteknél) d) ha fél tárgyi költségmentes ügyben kér segítséget e) akit a bíróság személyes költségmentességben részesített, f) büntetőeljárásban a kiskorú sértett és magánfél helyett. 2. A pártfogó ügyvéd díját az állam legfeljebb egy éves időtartamra megelőlegezi: a) Azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetének 43 %-át. (2013-ban ,-Ft) b) bűncselekmény áldozata esetén a jövedelmi összeghatár a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetének 86%-a (2013-ban ,-Ft). c) a per tárgya alapján a félnek tárgyi költségfeljegyzési joga van.

17 Jogi segítségnyújtás fajtái
a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés; (Kizárt a támogatás pl. vám, hitelügyekben, ingatlan adásvételi szerződésekben.) b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által. Az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt. A névjegyzéket a KIH vezeti, a 3 évre szóló szolgáltatási szerződést is KIH köti meg. A peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében az igazságügyi szolgálatok a jogi segítő igénybevételét az alábbi ügytípusok esetén biztosítják a támogatott ügyfélnek: - Minden olyan jogvitás ügyben, amelyben a későbbiek folyamán per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén keresetlevél elkészítése), - Mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (lakhatási, nyugdíj, munka- és foglalkoztatási, végrehajtási ügyek, közüzemi-díj tartozás, birtokháborítás stb.), - Ha az ügyfél közigazgatási/bírósági eljárásban vesz részt és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez, rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges a jogi szolgáltatás (és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem indokolt). Nem lehet támogatást nyújtani pl: pénzintézeti kölcsön felvételéhez, vállalkozási, befektetési tevékenységhez, vámügyekben, ingatlan adásvételi szerződéshez. Ez utóbbi alól két kivétel van: - A lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozóan tanácsadásban részesülhet a rászoruló, illetőleg az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő adásvételi szerződést is készíthet. Peres ügyekben annak a rászorult kérelmezőnek adható támogatás, akinek a jogban való járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy a perében a jogi képviselt kötelező. Támogatás adható: a) polgári peres és nemperes eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, b) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által Nem engedélyezhető a támogatás, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a kérelmező más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta. A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény határozza meg.

18 Jogi segítségnyújtás tárgyak szerinti megoszlása 2011-ben
Az ügyek döntő többsége a polgári jog területére tartozik, ezt követi a családjogi és a munkajogi ügyek csoportja. A családjoggal kapcsolatos ügytípuson belül a házassági bontóper, gyermekelhelyezés, gyermektartás, vagyonmegosztás stb. a jellemző. A munkajogi és a társadalombiztosítási ügyek mellett viszonylag gyakoriak a pl. birtokháborítással és a közüzemi tartozásokkal kapcsolatos ügyek, valamint a polgári jellegű egyéb vagyonjogi ügyek (közös tulajdon megszüntetése, lakástulajdonnal kapcsolatos kérdések, kártérítési perek) is. A jogi segítségnyújtó szolgálatok fontos szerepet töltenek be a devizahitelek miatt krízishelyzetbe került állampolgárok részére nyújtandó állami segítség biztosításában. A peren kívüli segítségnyújtás keretében - az iratbetekintés támogatási forma engedélyezésével - a jogi segítő – akár a helyszínen is – áttanulmányozhatja az iratokat. Jogi tanácsot tud nyújtani a bajba jutott lakáshiteles számára abban a kérdésben, hogy milyen lehetőségei vannak. Amennyiben a hitelintézet már megindította a végrehajtási eljárást a lakáshitelessel szemben, a jogi segítő akár peren kívül, akár perben jogi tanácsot adhat, okiratot szerkeszthet, illetve pártfogó ügyvédként képviselheti a bajba jutott kérelmezőket. Ugyanezek a támogatások nyújthatók a lakáshitelesnek a hitelintézettel szembeni, a lakáshitellel összefüggő perekben is.

19 A jogi szolgáltatás igénybevétele
A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, illetékes megyei igazságügyi szolgálatnál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes. A peren kívüli jogi szolgáltatást a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják. A peres eljárásokban jogi képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, akinek van ügyvéd megbízottja. A szolgáltatás igénybevételét a támogató határozatban rögzített (1-3 hónap) határidőn belül meg kell kezdeni. A jogi segítségnyújtás iránti kérelmet az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt kell – a lakóhelye vagy a tartózkodási helye (ezek hiányában: szálláshelye, illetve munkavégzési helye) szerint illetékes igazságügyi szolgálathoz benyújtania vagy postán megküldenie. A külföldiek közül kiemelt csoport az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgárok, akinek az uniós normák alapján biztosítani kell a segítségnyújtást. A nyomtatvány letölthető az internetről: – Szolgáltatások/Jogi segítségnyújtás/Kérelem nyomtatvány. A kitöltött kérelem nyomtatvány mellé csatolandók: Kifizetést, járandóságot folyósító szerv jövedelemigazolása, nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonata, - ha van: közgyógyellátásról, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, aktív korúak ellátásáról stb. igazolás, - fizetendő tartásdíjról, lakáskölcsönről igazolás – legutolsó folyószámla-kivonata.

20 3. Az áldozatsegítés Célja:
Az állam közvetlen segítséget tudjon nyújtani az áldozatoknak. Áldozat: a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és tulajdon elleni szabálysértés közvetlen és közvetett természetes személy sértettje. Az Áldozatsegítő Szolgálat feladatai: - tájékoztatás; - érdekérvényesítés elősegítése; - azonnali pénzügyi segély megállapítása; - állami kárenyhítés. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár. A hatósági eljárás és az igénybe vehető szolgáltatások egyaránt illeték- és díjmentesek. Az igazságügyi szolgálat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára tud segítséget nyújtani. Áldozatok nemcsak a bűncselekmények vagy szabálysértések közvetlen sértettjei lehetnek, hanem olyan személyek is, akik bizonyíthatóan ezek közvetlen következtében szenvedtek sérelmet. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény több segítségnyújtási formát ismer. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár.

21 Áldozatsegítés segítségnyújtási formái
Segítségnyújtási formák TÁMOGATÁSOK TÁJÉKOZTATÁS Állami kárenyhítés Szolgáltatások Tájékoztatás: A szolgálat áldozatsegítő munkatársai a hozzájuk forduló ügyfelet tájékoztatják a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, az egyéb jellegű ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről. A tájékoztatást bárki megkaphatja, akár személyesen, telefonon vagy írásban is. Támogatások: 1. érdekérvényesítés elősegítése: segítségnyújtás a bűncselekmény miatt szükséges különböző hivatalos ügyek intézésében. Ezen belül főleg: - iratpótlás: segítségnyújtás ahhoz, hogy az ellopott iratokat részben ingyenesen pótolhassa az áldozatsegítő szolgálat segítségével. - jogi segítségnyújtás szolgáltatás igénybevétele. 2. azonnali pénzügyi segély: a bűncselekmény olyan krízishelyzetet okoz, hogy a következő jövedelem (munkabér, nyugdíj, segély stb.) megérkezéséig nincs miből élelmet venni, fontos gyógyszert kiváltani, közüzemi csekkeket befizetni, hazautazni, ruhadarabot pótolni, kegyeleti jellegű kiadásokat rendezni. Összege max ,-Ft 3. Kárenyhítés (rászorultság esetén): szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozata (8 napon túl gyógyuló sérülésnél), illetve az áldozat hozzátartozói kérhetik a felmerült vagyoni kár megtérítését (munkaidő kiesésre, elszakadt ruhára, összetört értékekre, síremlék stb.) a támogatást ,-Ft a max. összeg, vagy járadék. Azonnali pénzügyi segély Érdekérvényesítés elősegítése ezen belül jogi segítségnyújtás Védett szálláshely

22 Az áldozatsegítő támogatások igénylése
A támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. Azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés iránti kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani személyesen vagy postai úton. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás formai megkötés nélkül kérhető. Az ügyben eljáró szabálysértési vagy nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntető- vagy szabálysértési eljárás adatairól szóló igazolás szükséges. A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. A bűncselekmény áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja. Ezért lakhatás, ruházkodás, utazás és élelmezés céljára, gyógyászati költségekre, valamint kegyeleti kiadásokra azonnali pénzügyi segély adható. Ehhez szükséges bemutatni azokat a befizetetlen rezsiszámlákat, kiváltatlan gyógyszer recepteket stb., hogy így igazolja az áldozat a pontos költséget. Az állami kárenyhítéshez a kárt számlákkal, bizonylatokkal, vagy más írásos dokumentummal kell igazolni.

23 Az támogatások igénylésének határideje
Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést követő öt napon belül lehet folyamodni. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet határidő nélkül lehet előterjeszteni. Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni három hónapon belül lehet folyamodni. Érdekérvényesítés elősegítése keretében az ügyfél ezt a szolgáltatást határidő nélkül, bármilyen formában, megkötések nélkül kérheti. Az áldozati státuszról szóló hatósági bizonyítvány kerül kiadásra, mellyel az áldozat igazolhatja az őt ért bűncselekményt az esetlegesen eltulajdonított okmányai pótlása során igényelhető költségmentességi kérelmében. Hatósági bizonyítvánnyal az esetek többségében nem kell fizetnie az új irataiért. Az azonnali pénzügyi segély célja az, hogy a bűncselekmény áldozata gyors, azonnali segítséget kapjon, ha a kérelmező a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos valamint gyógyászati és kegyeleti kiadásait a bűncselekmény következtében önerőből nem tudja fedezni. Nem célja a bűncselekménnyel okozott anyagi kár megtérítése, hanem a bűncselekményt követő nagyon rövid időn belül kialakult krízishelyzet orvoslása. Ezért a bűncselekmények áldozatai az azonnali pénzügyi segélyt a bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül kérhetik. Az állami kárenyhítésért a kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül, bármelyik áldozatsegítő szolgálatnál be lehet nyújtani. Az áldozatsegítő szolgálatok ezekben az esetekben mint úgynevezett támogató hatóságok járnak el. Feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak a kérelem kitöltéséhez, majd a kérelmet továbbítsák a (magyar vagy külföldi) döntő hatósághoz. A döntő hatóság feladata a kérelmek elbírálása. Magyarországon döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata jár el.

24 Az azonnali pénzügyi segély célja
Az azonnali pénzügyi segélyt leggyakrabban –az esetek majdnem felében – az élelmezésük biztosítására kérik az áldozatok. Ezenkívül nagy arányban van jelen a célok között a lakhatás (29 %) és a gyógyászat (14 %) is.