Az Ókori Kelet világnézete

Az előadások a következő témára: "Az Ókori Kelet világnézete"— Előadás másolata:

1 Az Ókori Kelet világnézete

2 Mezopotámia Az Özönvíz Az angyalok és démonok megjelenítése
A sumerek világképe az összes mezopotámiai hitrendszerben megjelent, s a későbbi kultúrák, pl. a görögök és a rómaiak is átvették bizonyos elemeit. Átvett elemek pl. Az Özönvíz Az angyalok és démonok megjelenítése Az isteni törvény kinyilatkoztatása

3 Mezopotámiai istenek A sumerek vallása politeista volt. Isteneik általában emberi alakot öltöttek, akik egy-egy erőt vagy jelenséget uraltak. Baál Isten (a viharok és háborúk istene) Astarta (a természet, az élet istennője) Marduk a „Nagy Úrként” emlegetett isten (növények növekedését és éltető vizeket irányította)

4 Sumer szobrok A Kr. e. III. évezredben, Mezopotámiában elterjedt az a szokás, hogy az uralkodók, kicsiny, magukat ábrázoló szobrokat helyeztek el a templomokban. Gudea ülő szobra Hívő szobra a tell-aszmari Abu-templom szoborcsoportjából. Arüballoszt tartó Gudea

5 Az Ókori Kína A vallsá intézményesedése előtt Kínában a szellemi életet teljes egészében a buddhizmus és a mitologikus hiedelmek határozták meg. Egyes helyi kínai kulturákban is megtaláljuk az őskáosz képzetét.

6 A jóslás művészete A kínai kultúra fontos részét alkotja a részben erkölcsi részben filozófiai szövegeken, részben a természet rendjének megfigyelésén alapuló jóslás. A legismertebb kínai jóskönyv: Változások könyve (Yijing)

7 A taoizmus A kínai gondolkodást alapvetően meghatározó taoizmus egyik központi alakja Laozi (Lao- ce). Műve: Az út és erény könyve A taoista filozófia alapelve az hogy az univerzumot három rendező elv tartja működésben: egy pozitív, egy negatív és a kiegyenlítő erő.

8 A Yin és Yang Az ellentétes színű pontok azt jelzik, hogy mindegyik erő magában foglalja önnön ellentétét. A világos rész a yang – ez jelképezi a delet és a nyugatot. A fekete rész a yin – égtájként az északot és keletet jelképezi.

9 India filozófiája Az ind filozófia egymástól és a nyugati gondolkodástól merőben eltérő, indiai eredetű bölcseleti rendszerekre alkalmazott gyűjtőfogalom. A hindu hagyomány szerint a dolgok olyan minőségben léteznek, ahogyan megnevezik őket.

10 Az indiai filozófia két fajtája
Ortodox rendszerek: Elismerik az ősi indoárja szent iratoknak, a Védáknak a tekintélyét. Heterodox rendszerek: Elvetik a Védáknak a tekintélyét.

11 Köszönjük a figyelmet!

12 Irodalomjegyzék: Kossuth Kiadó – Nagy Civilizációk sorozat – India, Mezopotámia, Ókori Kína