SZÖVETTAN 2011 masszőr évfolyam.

Az előadások a következő témára: "SZÖVETTAN 2011 masszőr évfolyam."— Előadás másolata:

1 SZÖVETTAN 2011 masszőr évfolyam

2 Definíció: egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű) sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközötti állomány együttese. A sejt és a sejt közötti állomány együtt képez működő szövetet. (felépítésük, részvételi arányuk szövetféleségenként jelentős eltérést mutat)

3 A szövetek csoportosítása
hámszövet kötő- és támasztószövet izomszövet idegszövet

4 Hámszövet feladata: elhatárolás, védelem, kapcsolatteremtés
sejtjeik szorosan záródnak, a sejtmembránok között sajátságos összeköttetések vannak nem jellemző a sejtközötti állomány mindig egy alaphártyán helyezkednek el a sejtek, a tápanyagot diffúzióval kapják

5 A - egyrétegû laphám (vese, tüdő, kapilláris...)
B - egyrétegû köbhám (mirigyek kivezetőcsöve, vesecsatornák fala...) C - egyrétegû hengerhám (bél, női ivarutak...) D - többmagsoros csillószőrös hengerhám kehelysejtekkel (légutakban...) E - többrétegû hengerhám (férfi húgycső...) F - többrétegû laphám (bőr, szájüreg, garat, nyelőcső, végbél, hüvely...)

6 A hámszövet csoportosítása (funkcionálisan!)
fedőhám: feladata: a felületet beborítja, védi egyrétegű: laphám, köbhám, hengerhám, csillós hengerhám, több magsoros többrétegű: elszarusodó (pl.:bőr) el nem szarusodó (pl.:szájüreg, garat, nyelőcső...)

7 egyrétegû laphám egyrétegû köbhám egyrétegû hengerhám Többmagsoros csillószőrös hh

8 Többrétegű elsz. laphám
Többrétegû el nem sz. laphám Többrétegű hengerhám

9 mirigyhám külső elválasztású, feladata: váladéktermelés, kiválasztás, egy- vagy többsejtű (faggyúmirigy, verejtékmirigy) belső elválasztású, feladata: hormontermelés (pl. pajzsmirigy, mellékvese)

10 Tipikus belső elválasztású mirigy (pajzsmirigy)

11 pigmenthám: fényelnyelés, árnyékolás (pl. az emberi szem)

12 érzékhám: érzékelés, az ingerek felfogása (pl
érzékhám: érzékelés, az ingerek felfogása (pl. a nyelv ízlelőbimbői, tapintást érző szerv)

13 2. Kötő- és támasztószövet
Közös jellemzőjük a jelentős nagyságú sejt közötti állomány. A sejtek alakja és működése igen változatos. A sejt közötti állományt az alapállomány alkotja, melyben kötőszöveti rostokat találunk. Ezek vízben nem oldódó fehérjerostok vagy rácsrostok.

14 Embrionális kötőszövet:
az összes többi kötõszövet kezdeményeként az embrionális fejlõdés során jelenik meg Hol marad? köldökzsinórban

15 laza, rostos kötőszövet: szerveket rögzít, elválaszt, üregeket tölt ki
laza, rostos kötőszövet: szerveket rögzít, elválaszt, üregeket tölt ki. Sok ér, idegvégződés található a rostok között. tömött, rostos kötőszövet(=ínszövet): a rostok szorosan helyezkednek el, kevés az alapállomány főleg kollagén, amely összenyomja a sejteket → lassú anyagcsere, gyógyulás

16 Retikuláris kötőszövet: vérképző- és limphatikus szervek (nyirokszervek (pl. lép, mandulák, nyirokcsomók) vázát képezi

17 zsírszövet: kevés alapállomány, mechanikai védelem, vitaminok raktározása, a bőraljában halmozódik fel (fehér/barna)

18 vér: folyékony sejtközötti állomány: anyagok szállítása(O2,CO2,hormonok), immunrendszer,

19 2. Kötő- és támasztószövet
keményebb, szilárdabb sejtközötti állomány porcszövet: a sejtek csoportokban helyezkednek el Üvegporc: ízületi felszíneket borítja Rugalmas rostos: sok elasztint tartalmaz (pl. a fülkagyló...) Kollagén rostos porc: csigolyák közötti porckorongok 2. Kötő- és támasztószövet

20 Rugalmas rostos porc Üvegporc

21 csontszövet: szilárd sejtközötti állomány
szerves (fehérjék) szervetlen ((Ca3(PO4)2; CaCO3 ) anyagok építik fel sejtek: nyúlványokkal rendelkező, orsó alakú sejtek, amelyek egy-egy vérér körül koncentrikus körökben helyezkednek el.

22 3. Izomszövet összehúzódás és elernyedés, mindig az izom hossztengelyének irányában. Az összehúzódás az aktin és a miozin elrendeződésének, kapcsolódásának eredményeként jön létre. simaizom: lassú, hosszú ideig tartó mozgás (pl. belső szervek fala) vázizom: gyors, nagy erejű mozgás: hely- és helyzetváltoztatás szívizom: a kettő előnyeit egyesíti, harántcsíkokkal rendelkező izomsejtjei speciális módon kapcsolódnak egymáshoz, melynek eredményeként úgy működnek, mintha rostok volnának. Akarattól függetlenül, a szervezet igényének megfelelően húzódik össze.

23 Harántcsíkolt izomsejt
szívizomsejt Harántcsíkolt izomsejt Simaizomsejt

24 4. Idegszövet kétféle sejt:
idegsejt (neuron): az idegrendszert érő ingerek felvétele, feldolgozása, továbbítása támasztósejt (gliasejt): kitöltik az idegsejtek és a vérerek közötti teret, táplálják és támasztják az idegsejteket, segítik az ingerület terjedését

25 Köszönöm a figyelmet!