Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc

Az előadások a következő témára: "Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc"— Előadás másolata:

1 Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc. 2013.11.19.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc.

2 1972, Stockholm, Svédország: ENSZ konferencia az Emberi Környezetről
A jelentésben a „climate change” csak egyszer fordul elő Ajánlásaiban: - a természeti erőforrások fokozódó mértékű felhasználásának hatásvizsgálata - a légköri szennyeződések klimatikus következményeinek és az ember által okozott hatások vizsgálata

3 1979, Genf, Svájc: Első Éghajlati Világkonferencia
Középpontban: az éghajlat-változás hogyan hathat az emberi tevékenységre? Harmónia a természettel -> kormányok sürgetése a negatív hatások előrejelzéséről, hatások gátlásáról Melegedés fő oka: fosszilis tüzelőanyagok használata, erdőirtás, földhasználat miatti légköri [CO2] növekedés Eredmény: éghajlat-változás kutatása

4 1990, Genf, Svájc: Második Éghajlati Világkonferencia
Megállapítás: az előző konferencia óta a melegedés becsült mértéke nőtt Intézkedéseket kellene hozni az ÜHG forrásának csökkentése, nyelőinek növelése -> függetlenül a tudományos bizonytalanságtól „Miniszteri Deklaráció”: nincs benne közös cél, de több elvben megegyeztek (éghajlat-változás, mint közös probléma, különböző fejlettségű országok közös, de különböző mértékű felelősségvállalása, fenntartható fejlődés elve, kutatások szükségessége, igény az Éghajlat-változás Keretegyezményre-Rió)

5 1984-1987: Környezet és Fejlődés Világbizottsága - Burtland bizottság
ENSZ által létrehozott szervezet Jelentése: „Our common future” c. könyv 1985, Villach (Ausztria): Meteorológiai Vilégszervezet (WMO), ENSZ Környezeti Programja (UNEP), Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU) - „éghajlatváltozást elfogadható és komoly valószínűségnek” kell tekinteni - légkörben levő [ÜHG]növekedése -> melegedés - klímaváltozás a fenntartható fejlődés lassítója - CO2 emisszió csökkentése a fosszilis energiahordozók védelméért

6 1987: 4 irányú stratégia: jelenségek megfigyelése, vizsgálata, ÜHG csökkentéséről irányelvek, veszélyek elleni stratégiák elfogadása 2 világkonferencia: (`88: Torontó, `90: Genf) energiapolitikák kidolgozása, amik csökkentik a légkörbe jutó CO2 mennyiségét; „elővigyázatosság elve” a döntéshozóknak

7 1988: IPCC létrehozása (Éghajlat változási Kormányközi Testület)
ENSZ Környezeti Programja (UNEP), Meteorológiai Világszervezet (WMO) közösen Éghajlat-változással foglalkozó szakemberek, kutatók az egész világról Dokumentumai: kormányok képviselői fogadják el 5-6 évente jelentések: (tusományos ismeretek szintetizálása): 1990, 1996, 2001, 2007, 2013

8 1992, Rio de Janeiro, Brazília: ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről
5 alapdokumentum: 1.: Agenda21: feladatok a XXI. századra 2.: Föld biodiverzitásának megőrzéséről szóló egyezmény 3.: Föld Charta (bioszféra jogairól szóló egyezmény) 4.: Légköri CO2 szabályozásáról szóló dokumentum 5.: Trópusi esőerdők pusztulásának megállításáról szóló egyezmény Nincs érdemi megállapodás az országok között Kompromisszum: Keretegyezmény: - cselekedni kell az éghajlat változás növekvő kockázata miatt - nem ad jogilag kötelező irányadó számokat, határidőket (ezért Kiotó) ENSZ Éghajlat változási Keretegyezménye: 1994-től, valamennyi ENSZ tagállam

9 1997, Kioto, Japán: Éghajlati Konvenció (jegyzőkönyv)
Cél: Éghajlat változási keretegyezmény áttekintése Jegyzőkönyv: Kibocsátások szabályozásáról kötelezettségek (fejlett országoknak, „átmeneti gazdaságú országoknak”); a időszakban 5,2%-kal csökkentik a kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest (K-Kp-Eu: eltérő viszonyítás; Magyarország: ) Fejlődő országok: nem írták alá „saját jólétük kialakításának veszélyeztetése” miatt USA: aláírta, szenátus nem hagyta jóvá (2007, Bali, aláírás-számok nélkül) Oroszország: 2004 Ausztrália: 2007 2011: Kanada kilépése

10 2000, Hága, Hollandia: Klímakonferencia
Cél: A kiotói jegyzőkönyvben foglaltak konkretizálása, megállapodások a mérséklés alapelveiről USA: CO2-t elnyelik a növények; többi ország: antropogén eredetű CO2 csökkentése Klímakvóta-vásárlás lehetősége nem ösztönzi az országokat Nincs megállapodás

11 2005, Montreal, Kanada: ENSZ Egyezményben, Kiotói Jegyzőkönyvben Részes Felek Találkozója
2012 után mely országok, mi módon Fejlett, átmeneti gazdaságú országok további kibocsátás-csökkentése; jegyzőkönyv felülvizsgálata; egyezmények hatékony végrehajtása Javaslatok: pár fejlődő ország kibocsátás-csökkentése; D-Afrika: fejlődő országok környezet-éghajlatbarát fejlődése; EU: költséghatékony szakpolitika, technológia; CO2: „kvótapiac”, túlvállalások (8%-os csökkentés, saját belső kvóta-kereskedelem; 2012 után 15-30%-os csökkentés) 2007, Montreal: freonok használatának beszüntetése 2020-ra (fejlődő országok: 2030)

12 2009, Koppenhága, Dánia: ENSZ Klímakonferencia
Cél: a 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyv utáni új egyezmény létrehozása Kibocsátások tetőzéséről, konkrét kibocsátás-csökkentési vállalások sincsenek 2016-ban felülvizsgálatok

13 További ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény Konferenciák
2010: Cancún, Mexikó: <450 ppm [CO2] 2011: Durban, Dél-Afrika: Zöld Klíma Alap (2020-tól a fejlődő országokat támogatja); új, kötelező szerződés 2015-részletek; 2012: Doha, Katar: Kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat meghosszabbítják 2020-ig; 2013-as konferencia pontos tartalma (létrejöjjön az egyezmény), fejlődő országoknak támogatás a Zöld Klíma Alapból

14 A Kiotói jegyzőkönyvben vállaltaktól való eltérés 2002-es adatok alapján

15 2013, November 11-22: Varsó, Lengyelország

16 Köszönöm a figyelmet!

17 Források Toldi Zoltán: Környezetünk és védelme, 2007
Láng I., Csete L., Jolánkai M.: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok - VAHAVA-jelentés, 2007 Egyezmények_környezet.pdf signals2002summary_en.pdf Riói Nyilatkozat: Európai Városok Chartája a Fenntarthatóság felé: Varsó, 2013: