Napi ritmusok, alvás-ébrenlét szabályozása

Az előadások a következő témára: "Napi ritmusok, alvás-ébrenlét szabályozása"— Előadás másolata:

1 Napi ritmusok, alvás-ébrenlét szabályozása

2 Bevezetés, alapfogalmak

3 Az alvás rejtélye életünk mintegy egyharmadát öntudatlanul, védtelen, kiszolgáltatott állapotban töltjük bár erős, illetve fontos ingerek ebből az állapotból is fel tudnak ébreszteni, kétségkívül veszélyekkel jár az alvás ennek ellenére, a mai napig nem tudjuk, miért alszunk biztosan nagyon fontos a szerepe, hiszen az alvásmegvonás a fájdalommal egyenrangú kínzási lehetőség – igen erős motivációt ébreszt alvó embert felébresztve, három indokot mondhat, miért alszik: mert éjszaka van mert álmos vagyok mert unalmas az előadás

4 Az alváskutatás irányai I.
az alvás okaként felsorolt tényezők kijelölik az alváskutatás irányzatait is alszunk, mert éjszaka van – napi ritmusos szabályozás alszunk, mert álmosak vagyunk – homeosztatikus szabályozás alszunk mert unalmas az előadás – a fenti okok hiányában, idegi-humorális tényezők is kiválthatják a „luxus” alvást az alváskutatás a fenti három irányban folyt és folyik, és az egyes irányok igen kevés kapcsolódást mutatnak egymással más módszereket alkalmaznak, mások a célkitűzéseik

5 Az alváskutatás irányai II.
homeosztatikus szabályozás napi ritmusos szabályozás idegi szabályozás alvásfaktorok keresése alvásdepriváció hatásai az alvás funkciója aktivitás és nyugalom mérése külvilághoz való igazodás a biológiai óra elektrofiziológiai módszerek ébresztőrendszerek és alvásközpontok éberségi szint és EEG viszonya egymástól nagyrészt független kutatási területek újabban „áthallás” a bazális előagyhoz kapcsolódóan a kurzus célja kapcsolódási pontok keresése és annak megmutatása, hogy az alvás rejtélyét csak komplex megközelítéssel oldhatjuk meg

6 Ritmikus folyamatok az élőlényekben nagyjából azonos időközönként bekövetkező eseményeket ritmikus folyamatoknak nevezzük az élőlényekben sokféle ritmikus folyamat figyelhető meg belső ritmusok a környezet ritmikus eseményeitől független folyamatok: szívverés, légzés, agyhullámok bélperisztaltika, stb. külső ritmusok a környezet ritmikus eseményeit követő változások: egyes madarak éneke, egyes virágok nyílása, stb. külső-belső ritmusok a környezet ritmikus eseményeit követő változások, amelyek azonban fennmaradnak állandó környezetben is: alvás-ébrenlét, testhőmérséklet, stb.

7 Alapfogalmak ciklus, ciklusidő/periódusidő, frekvencia
fázis (mint szakasz), fázis (mint fáziskülönbség) fázissietés, fáziskésés szinkronizáló (időzítő) tényező, Zeitgeber, LD12:12 állandó körülmények, szabadonfutó ritmus (Déli sark, űrhajó, sóbánya) cirkadian (circa+dian), cirkatidális, cirkannuális (létezik?) , cirkadian time (CT) vs. Zeitgeber time (ZT) szubjektív nappal, szubjektív éjszaka (CT0 a szubjektív fényszakasz kezdete) infradian, ultradian acrofázis (illesztett cos-görbe fázishelyzete)  mesor (az illesztett cos-görbe középértéke) amplitúdó (illesztett cos-görbe csúcsa és a mesor közötti távolság) cosinor (akrofázis és amplitúdó polár koordináta rendszerben, konfidencia ellipszissel együtt)

8 Külső-belső ritmusok evolúció periódikusan változó környezetben folyt
fény-sötét, hideg-meleg, légnyomás, évszakok, stb. a külső-belső ritmusok az ehhez való adaptációt jelzik – a fiziológiai folyamatok, viselkedés szintén ritmikus a legfontosabb a napi (cirkadian) ritmus erről tudunk a legtöbbet, és az alvással is ez függ össze első leírója: de Mairan francia csillagász, XVIII szd. - mimóza sötétben is mozgatja a leveleit  ez a megfigyelés arra utalt, hogy létezik egy belső óra, amely a külvilági jelek (szinkronizáló tényező, Zeitgeber) hiányában is fenntartja a fiziológiai folyamatok ritmicitását

9 A biológiai óra előnyei
előrejelzés (dagály, éjszaka közeledése, stb.) kapuzás (Drosophila kikelése) szaporodás időzítése (Palolo féreg)  tájékozódás (méhek, költöző madarak)  évszakváltozás megérzése (sáfránypinty kísérlet) időérzék

10

11 Cirkannuális ritmus 1.csoport – DD, megvakított állatok
2. csoport – LL (500 lux) 3. csoport – u.a., de megvakítva 4. csoport – LL (20 lux) 5. csoport – LD12:12 (200:0 lux)

12 Cosinor módszer alacsony és magas frekvenciájú szívritmus ingadozás hányados változása migrénes betegekben – a hányados növekedése a szimpatikus tónus fokozódását jelzi

13 A külső-belső ritmusok leírása
De Mairan (1729): a mimóza levélmozgása sötétben is fennmarad

14 A palolo hazája „randevú”: november-december, harmadik holdnegyedkor, éjféltájban

15 Palolo (mbalolo) ünnep
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. I II III IV. 9:00 12:00 15:00 18:00 21:00 24:00 3:00 6:00 24:00

16 Méhek tánca