FELHŐCSEPPEK KÉPZŐDÉSE

Az előadások a következő témára: "FELHŐCSEPPEK KÉPZŐDÉSE"— Előadás másolata:

1 FELHŐCSEPPEK KÉPZŐDÉSE

2 Víz a légkörben

3 Telítési gőznyomás víz és jég felett

4 Páranyomás

5 A víz tulajdonságai Molekulaszerkezet hidrogénhíd kötés
nagy felületi feszültség túltelítettség, túlhülés nukleáció homogén heterogén kondenzációs magok

6 Felhőcseppek mérete, sebessége
Néhány száz csepp köbcentiméterenként (10m), stabilis felhő 18m nél nagyobb cseppek kellenek, hogy csapadék keletkezzék Jégkristály túlhült cseppek között: azonnal instabil. A jégmag növekszik A nagy csepp esni kezd, összegyűjti a kicsiket Az eső jégszem megolvadhat

7 Vízcseppek homogén nukleációja
A Kelvin formula levezetése Gibbs-Duham:

8 Cseppsugár és túltelítettség
Magképződési sebesség Észlelhetőség: 1 A légkörben nem fordul elő olyan magas túltelítettség ami reális magképződési sebességet adna. A homogén nukleációnak nincs jelentősége a légkörben

9 Oldott anyag és telítési gőznyomás
Sík felszín Híg oldat Kombinálva a Kelvin egyenlettel

10 Köhler görbék Nem túl kis sugarakra

11 Légköri kondenzációs magvak
Tulajdonságok: anyag, higroszkóposság, kristályszerkezet, alak, méret, származás Eredet (Brock 1972): 20% szél, 40% tenger, 10% erdőtűz, 5% ipar, 25% másodlagos (légköri gázok átalakulása). Mérés: diffúziós kamrák Aitken magvak : d<0,2m Nagy aeroszol: 0,2 m<d<2 m Óriás aeroszol: d>2 m Nagy magkoncentráció: 105cm g/m3

12

13 Légköri magvak méreteloszlása
Akkumulációs, durva részecske, nukleációs módus

14 Méreteloszlás és források

15 Felhőcseppé válás (aktivitási eloszlás)
Tengeri: Kontinent: Twomey (1959): A magok méreteloszlása és a ccn eloszlás között szoros kapcsolat