A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

Az előadások a következő témára: "A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői"— Előadás másolata:

1 A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1930-as évektől 1950-es évektől
Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás) 2 2

3 Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok
Kevés a művelt terület (8%) Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek 3 3

4 Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek
magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília 4 4

5 Az agrárium stratégiai ágazat
Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol 5 5

6 Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a
Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

7 Egyéb termesztett növények
Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék Kuba: jobban fejlődnek Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra Brazília Fűszerek: Szegfűbors: Jamaica Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) 7 7

8 Erdőgazdálkodás és állattenyésztés
Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Mexikó 30% Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína Halászat: Kuba, Mexikó 8 8

9 Mezőgazdaságon kívüli ágazatok
Bányászat (szén hiányzik) Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó) 9 9

10 Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Andok országai (ANDEAN) 10 10