Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek

Az előadások a következő témára: "Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek"— Előadás másolata:

1 Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Városi funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó
Településföldrajzot régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása Funkcionálisan: lakóövezet, ipar, kereskedelem Társadalmilag: szegények, gazdagok, etnikumok Közhivatalok, üzleti tevékenység: mindig is a város szívében Ókori görög városok: agóra Ókori római városok: fórum Feudális városok: piactér Modern városok: sétálóutcák 2

3 Korai városok: funkciók keveredése
Tradicionális város: „finoman szemcsés” szerkezetű Központban impozáns épületek, mellette kisebb házak Munkahely és lakóhely egysége (alul műhely, felül lakás) Komplexitása ellenére teljesen átlátható volt a használó számára Funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól 3

4 Változó városkép az ipari forradalom után
Nagyipar, tömegtermelés: funkcionális differenciálódás a településen belül Otthon végzett kistermeléstől távolodva elvált egymástól a termelés–fogyasztó, munkahely–lakóhely Nagy gyárak építéséhez: tömeges munkáslakások kellettek Tömbökben helyezkedtek el Kicsik Rosszul építettek Túlzsúfoltak voltak XX. sz.: nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása  gyáripar a központtól távolabb a város szélére települt Település térbeli határainak kiterjedése Megváltozott az alaprajza, elrendezése, szerkezete Fizikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyre megosztottabbá vált 4

5 Változó városkép az ipari forradalom után
Közlekedés, a motorizáció gyors fejlődése  segíti a településekben zajló változásokat Tömegtermelés  a nagyméretű vállalatok, gyárak, hivatalok + attól elváló lakótelepek  az áruk és az ingázók nagyarányú áramlása Kormányzatok: utak építése, az infrastruktúra fejlesztése  újabb területeket kapcsolónak a város vérkeringésébe Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák)  határozottabb törekvés e hatások csökkentésére (főleg a lakóhelytől az ipari szennyezéstől való elkülönítésére)  településfejlesztési politika megjelenése Várostervezésben népszerű lett a földhasználati zónák kialakítása USA, 1916: első fejlesztési célú funkcionális városfelosztása (válaszok a felhőkarcolók és az árnyékukban meghúzódó leromlott lakóterületek nyomasztó látványára) 5

6 Európai városok funkcionális térszerkezete
Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese Meghatározott térbeli rend Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek 1. munkahelyöv – központ: középkori városmag, igazgatás, üzleti élet, turizmus 1. lakóhelyöv – lakónegyed: XIX. sz-i ipari fejlődés nyomán 2. munkahelyöv – ipar és közlekedés (pályaudvarok) területei 2. lakóhelyöv – kertvárosok, lakótelepek: XX. sz-ban olvadtak be Más kontinenseknél eltérések Fejlődő világ: megkésett városfejlődés, vallás, kultúra szerepe É-Amerika, Ausztrália: viharos, kevésbé szabályos városfejlődés 6

7 Első munkahelyöv City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Irányítás Kormányzati-politikai funkció Üzleti cégek központi irodái Kis térigényű szolgáltatás Minőségi kereskedelem, bankok, tőzsde Ide koncentrálódik a turizmus Szállodák, éttermek, múzeumok, színházak Nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség Épületállomány: Történelmi műemlékek Reprezentatív középületek 7

8 Első lakóhelyöv Belső munkahelyövet fogja körül
Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Cityhez közelebbi része Jobb minőségű (nagyobb, komfortosabb) lakások Itt lakók inkább 1. munkahelyövben dolgoznak (tisztviselők, hivatalnokok, üzletemberek) Külső része Bérkaszárnyák Itt lakók inkább a 2. munkahelyövben dolgoznak (ipari munkások) Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve Épületállomány kora és minősége 8

9 Második munkahelyöv 1. lakóhelyövet fogja körül
Nagy térigényű funkciók Ipar Szállítás (pályaudvarok, kikötők) Raktározás Nagy térigényű szolgáltatások (sportpályák, laktanyák, temetők) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés Kisebb zárványokban lakónegyedek is: szegény ipari munkásság hajléka 9

10 Második lakóhelyöv Város peremén
Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán Korábbi mg-i települések gyors növekedése – alvótelepülések Később közigazgatásilag város részévé válhat II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek) 10

11 Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka
Domborzat: Budapest Budapest: 4 övezet inkább a pesti oldalon Budai oldal: munkahelyek völgyben, lakóhelyek hegyen Vízrajz: Chicago Chicago: tópart – félgyűrűk Várostervezés Új city kijelölése (Párizs: La Défense negyed) Ipar városon kívülre telepítése Előre kijelölt bolygóvárosok 11

12 Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is
Különbség az európai és észak-amerikai városok között Európa Városközpont: hagyományosan felső rétegek lakóhelye Alacsonyabb státuszúak: külső kerületekben Észak-Amerika Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Európa: városok peremi része is felértékelődött Belső lakónegyedek leromlása Belső-szuburbanizáció 12

13 A városok belső szerkezetét alakító tényezők
A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb.) versenye zajlik a területért, telekért Csak szabad ingatlanpiacú városokban (szocialista nem) Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért 13

14 Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell
14

15 Földhasznosítás – versengő termékek
Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg 15

16 Thünen-körök Földhasználat körkörös zónai (Thünen körök)
Közlekedési költségek közvetlenül a piac viszonylatában merülnek fel ("Luftlinie„ - légvonalban) Csak mezőgazdasági földhasználatra 16

17 Modell és valóság: módosítások
17

18 Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak
Location Rent Industrial Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva Residential Agricultural Distance from Center Commercial

19 A városi területhasználat koncentrikus modellje
Hong Kong Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Az egyes funkciók jövedelem görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő mértékben Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek Városi telekárak – CBD 19 Forrás: Kovács Z., 2003, p. 195

20 A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők
Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége és állapota A városrész imázsa Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Alcentrumok szerepe 20

21 Városökológiai modellek
Előzmény: a modern város kialakulásával a feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) megszűnik Max Weber ( ): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” Szociálökológia (humánökológia): A látszólagos káosz ellenére az amerikai városok belsejét nagyfokú szabályszerűség jellemzi. Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Szociológia + ökológia (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért) Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés 21

22 Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára
Kongregáció: A népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: Egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: Társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: Egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: Az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: Városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző Enklávé: Városi társadalmi-kulturális zárványok 22

23 A „chicagói iskola” 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Vezető személyiségek: Burgess ( ), Park ( ) Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 23

24 A városok belső tagolódása (előzmények)
Friedrich Engels (1845) A munkásosztály helyzete Angliában Richard Hurd (1903) Principles of City Land Values 24

25 Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930
25

26 Concentric zones of urban land use (Burgess & Park 1925)
Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható 26

27 A Burgess-Park modell „L” tracks CBD (Loop) Átmeneti övezet
Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet ellátóöv Metropolis hátországa Vonzáskörzet szukcesszió 27

28 Hoyt-féle szektorális modell (1939)
Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak Burgess modelljéből indult ki 64 amerikai városon 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök helyett szektorok A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Szektorok City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 28 28

29 Harris és Ullman többmagvú modellje (1945)
City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok 29

30 A három klasszikus modell
30

31 Hazai példák: Budapest és az alföldi középvárosok funkcionális-morfológiai szerkezete
Alföldi mezővárosok 31