Az irodalomtudomány alapjai

Az előadások a következő témára: "Az irodalomtudomány alapjai"— Előadás másolata:

1 Az irodalomtudomány alapjai
Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Szerda Gólyavár A

2 (preszkriptív ) (deszkriptív) poétika – retorika
Líra mint műnem poétika normatív leíró (preszkriptív ) (deszkriptív) poétika – retorika lat. inventio – dispositio – elocutio + lat. movere

3 A lírai szövegek sajátosságai 1./ pragmatikai 2./ szemantikai
3./ szintaktikai

4 A lírai szövegek sajátosságai 3./ szintaktikai
- lat. oratio ligata - ,kötött beszéd’ (lat. vertere, versus - ,(vers)sor’ -ném. Vers) - gör. metrike techne / lat. ars metrica - ,a vers mestersége’ - gör. metron / lat. metrum - ,mérték’

5 A lírai szövegek sajátosságai 3./ szintaktikai
- ütemhangsúlyos verselés (pl. magyar, finn, észt, francia) - időmértékes verselés (pl. magyar, ókori görög, latin) - hangsúlyváltó verselés (pl. angol, német, spanyol, olasz, portugál)

6 A lírai szövegek sajátosságai 3./ szintaktikai - a versláb fogalma
- jambus (È -) - trocheus (– È) - anapesztus (ÈÈ - ) - daktilus (– È È) - spondeus (– –)

7 Líra - verssor ném. Auftakt - ,ütemelőző’
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, x – È È – È È – È È – È Még zöldel a nyárfa az ablak előtt. x – È È – È È – È È – /Petőfi S.: Szeptember végén/

8 Lírai szövegek sajátosságai
3./Szintaktikai sajátosságok: - Ritmus – pl. anafora (retorika) Folyton ezek a ringlók potyognak Folyton ezek a darazsak zümmögnek Folyton ezek a pillék hozzám ütődnek folyton ezek a madarak nyikordulnak folyton ezek a folytonok folytonognak. (Petri György: Tart) /szóismétlések,mondatszerkezetek ismétlődése/

9 Lírai szövegek sajátosságai
Járulékos ritmustényezők: - szünet - rím - refrén - alliteráció Elindítja szőrpamacsát, Kiereszti kedves bocsát, Küldi lápra kullognia, Bokron, – berken ballagnia, Irtás szélén csörtetnie; Tisztás tájon törtetnie. (Kalevala)

10 Líra Ritmusalkotó tényezők - metszet: - sormetszet 1./ cezúra: È || –
2./ dierézis: È – || È - Régi dicsőségünk, || hol késel az || éji homályban? (cezúra) (dierézis) (Vörösmarty Mihály: Zalán futása)

11 Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - fr. enjambement - ,áthajlás’
- sorugrás Rejtőzz mélyre, magadba! Ott még rémlik valami elhagyott nagy és szabad álom, ahogy anyánk, a végtelen tenger, emlékként, könnyeink s vérünk savában megjelen. (Szabó L.: Az Egy álmai) - szakaszugrás

12 Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - rím
- 1./ összecsengés mértéke alapján - tiszta rím (pl. lónak – tónak) - asszonánc (pl. lábnyoma – áfonya) - 2./ A kötött szótagok fajtája/milyensége és száma szerint - egyszótagú (pl. bánt – pánt) - kétszótagú (pl. kőbe – tőbe) - gazdagrím (pl. versformát – egyformát) - önrím (pl. kigyelmed – kigyelmed)

13 Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - rím
- 3./ verssorban elfoglalt helyük szerint - a./ kezdőrím: a…… a…… - b./ belső rím - echorím: …… aa……. - középrím: ……a…….a - c./ végrím: ………………a ………………a

14 Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - rím
3./ verssorban elfoglalt helyük szerint - c./ végrím: páros rím: aa bb cc hármas rím: aaa bbb ccc (stb.) négyes rím vagy bokor-rím: aaaa, bbbb, cccc (stb.) halmazrím (rímhalmaz): öt v. ennél több egymás utáni végrím, aaa…aa keresztrím/váltórím: abab, cdcd, efef ill. fél keresztrím: xaya, ölelkező rím: abba, cddc, effe (stb.) ráütő rím: aabbb, ccddd, eefff (stb.) farkos rím: aab ccb; ddb (ill. aab aab mint köztes rím)

15 3./Szintaktikai sajátosságok: - rím
Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - rím 4./ szavak írásképe és hangzása kapcsola tában létrehozható rímek - szemrím: Trage - Garage - fülrím: Mauser - Browser - kecskerím: Volt rajta egy rémes zergekabát, És evett egy krémes kergezabát. Bármennyi embert ölök rakásra, Nem teszek szert egy öröklakásra. (Kosztolányi Dezső: Két kecskerím)

16 Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - refrén
Szekfűvirágleheletzuhatagos-örömillatu délövi szélben, fülemüleszavu, kusza méhzizegésü lugas susogó sürüjében Hari vigad a gyönyörü dalu kikeletben, sírjon az elhagyatott, ime táncol a vadörömü lánykaseregben. Vándorok asszonyait szerelem tüze gyötri a szívbe-szövődve, méhrajos szirom-árban emelkedik a bakula tárt legyezője; /Dzsajadéva: A Pásztor éneke; ford. Weöres Sándor/

17 Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - sorfajták - alexandrin
- vers commun - endecasillabo - blank verse - hexameter - pentameter - Knittelvers

18 Líra 3./Szintaktikai sajátosságok: - strófaformák - antik strófaformák
- disztichon - alkaioszi strófa - szapphói strófa - aszklepiádeszi strófa - szonett - stanza - tercina - népdalstrófa

19 (hagyományos műfajelmélet szerint) - epigramma - dal - elégia - óda
Líra Lírai műfajok (hagyományos műfajelmélet szerint) - epigramma - dal - elégia - óda - rapszódia - ditirambus

20 - Horatius: „ut pictura poesis” (Ars Poetica, Kr.e. 20 k.)
Líra A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai - Horatius: „ut pictura poesis” (Ars Poetica, Kr.e. 20 k.) - retorika

21 - Horatius: „ut pictura poesis” hasonlat:
Líra A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai - Horatius: „ut pictura poesis” hasonlat: Mint pusztító tűz ha emészti a rengeteg erdőt, Fönn a hegyek tetején, és messzire terjed a fénye: Nagyszerű fegyvereik ragyogása, mikor kivonultak, Úgy szállt át a magas levegőn, csillogva az égig. (Homérosz: Iliász)

22 - Horatius: „ut pictura poesis” szimbólum:
Líra A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai - Horatius: „ut pictura poesis” szimbólum: A Nyár heves s a kasza egyenes. Hé, nagyurak: sok rossz, fehér ököl, Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe, Rettenetes nagy dühvel özönöl? (Ady Endre: Dózsa György unokája

23 A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai
- metafora (gör.: átvitel): „Az égi gyertyák elfogytak.” (Rómeó és Júlia) Kaszák villannak az egen, suhogó rendekben dől a zápor. Nagy nyalábokban, szélesen borul a szál, zizeg, aláhull. És búzaszemekként a cseppek tetőkön pattognak, peregnek. (József Attila: Eső)

24 A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai
- metonímia (gör. ,névátviel, névcsere’) Mondd, mit érlel annak a sorsa, akinek nem jut kapanyél; kinek bajszán nem billeg morzsa, ki setét gondok közt henyél; (József Attila: Mondd, mit érlel…)

25 A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai
- szinekdoché (gör. ,együttértés’ ) Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt (Vörösmarty Mihály: Előszó) lat. pars pro toto

26 A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai
- szinekdoché (gör. ,együttértés’ ) Homokkal egy vödörnyi óceánt Kerítek le a semmi ellen. (Nemes Nagy Ágnes: A formátlan) lat. totum pro parte

27 A lírai szövegek sajátosságai 2./ szemantikai
- irónia (gör. ,tettetés’ ) A királyi udvarból ily Nyájas szavak jöttek: „Dolgozz, paraszt, dolgozz, fizess, Aztán dögölj meg!” (Petőfi Sándor: Bánk bán)

28 Líra – „Összefoglalás”
ottos mops otto holt koks ottos mops klopft ottos mops trotzt otto holt obst otto: komm mops komm otto: fort mops fort otto horcht ottos mops kommt ottos mops hopst fort otto: mops mops ottos mops kotzt otto: soso otto hofft otto: ogottogott /Ernst Jandl: ottos mops/

29 Ernst Jandl mit seinem Mops