Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50%

Az előadások a következő témára: "Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50%"— Előadás másolata:

1 Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Lipidek: vízben nem, vagy kevéssé, apoláros oldószerben jól oldódó vegyületek Felnőtt napi zsírfogyasztása: g - 90% trigliceridek - maradék: koleszterin, koleszterin-észterek, foszfolipidek, zsírsavak

2 trigliceridek foszfolipidek Fontos membránalkotó koleszterin
Növényekben nincs, hormonok kiinduló anyaga + állati sejtek membránjában is sok van

3 zsírsavak Arachidonsav (w-6) Linolsav (w-6) Linolénsav (w-3)

4 Lipolízis: a raktározott zsírsavak felszabadulása a zsírszövetből
lipáz

5 A lipidek nem oldódnak a vérben => szállítómolekulák kellenek
Lipoproteinek: lipid + fehérje LDL: low density HDL: high density Gömböcske. Felszíne poláris (foszfolipipidek), befelé zsírsavak (apol.) + koleszterin van benne. Belül szállítja a lipideket

6 Lipidek felhasználása
Megesszük Raktárból elővesszük: LIPOLÍZIS Lipáz enzim: trigliceridekből karbonsav és glicerin Az első sav leszorítása a kritikus Triglicerid bontás: ha éhesek vagyunk vagy idegesek, vagy mozgunk Triglicerid lipáz Diglicerid lipáz Monoglicerid lipáz

7 Vérkeringéssel a májba jut
A glicerin sorsa: Vérkeringéssel a májba jut glicerin glicerin-3-foszfát glicerin-kináz triglicerid szintézis dihidroxi-aceton-foszfát glikolízis glükoneogenezis

8 A zsírsavak sorsa: A vérkeringésbe kerül, ahol albuminhoz kötődik, így jut el a szervekhez oxidáció energia Zsírsavfelhasználás -szívizom - harántcsíkolt izom Nincs zsírsavfelhasználás - idegszövet - vörösvértest - mellékvesevelő Jóllakottság függvénye is Jóllakott: szénhidrátfelhasználás zsírsavraktározás nincs zsírsavoxidáció Éhezés, tartós fizikai munka: zsírsavoxidáció

9 A zsírsavak a sejtekbe diffundálnak Koenzim A-val aktiválódnak
Az aktiválódás helyszíne: endoplazmás retikulum vagy mitokondrium külső membrán koenzim A: számára átjárhatatlan a mitokond. belső membránja. A membránban van karnitin: hozzákapcsolódik a zsírsavhoz => acil-karnitin: befordul a belső membránon belülre -> a zsírsav átadódik a mitokondriumban lévő KoA-nak

10 A zsírsavoxidáció helyszíne a mitokondriális mátrix
A mitokondrium belső membránja átjárhatatlan a koenzim A-ra Karnitin: zsírsavszállító a mitokondrium belső membránjában

11 A zsírsav mitokondriumba jutása karnitin segítségével

12 A zsírsavak b-oxidációja
oxidáció: FADH2, transz helyzetű kettős kötés 2. Hidratálás: L-konfigucációjú b-hidroxi zsírsav 3. b-szénatom lévő OH csoport oxidációja 4. tiolízis

13 Eredmény ciklusonként: 2 szénatommal rövidebb zsírsav, 1 acetil-KoA, 1 FADH2, 1 NADH
Citrát ciklus FADH2,NADH Terminális oxidáció ENERGIA 1 palmitinsav (16 C-atom) lebontása: - 7 ciklus - 8 acetil-KoA - 7 FADH2 - 7 NADH Nettó: 129 ATP

14

15 A ketontestek keletkezése

16 Hyperketonaemia, ketonuria
Normálisan alacsony az vércukorszint, éhezéskor méginkább. Nem tud bejutni az AcKoA a citrát-ciklusba Emiatt ketontesteket szintetizálunk. Ezeket pl. az agy fel tudja használni energia-termelésre, a perifériás sejtek vissza tudják majd alakítani AcKoA-vá, és benyomják a citromsav-ciklusba

17 Fehérje, aminosavlebontás
Az energiaraktárak megoszlása (kJ) Elsődleges szerepük nem az energiatermelés és raktározás. Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Felnőtt napi átlagos fehérjefogyasztása: 40 g

18 A fehérjék emésztése szintézis lebontás

19 A fehérjeemésztésben részt vevő fontosabb enzimek:
- pepszin: gyomor, alacsony pH-n aktív, limitált proteolízis - tripszin - kimotripszin - elasztáz - karboxipeptidáz A Bélben találhatóak, aktiválódásuk limitált proteolízissel történik

20 Inaktiv zimogének és aktiválódásuk
Limitált proteolízis proteolízis: peptidkötések bontása limitált: csak jól definiált helyen történő Általában proteáz enzimek aktiválása történik így, hogy csak az adott helyen (emésztőenzimek) és csak az adott körülmények között (véralvadási enzimek) legyenek aktivak. Proformában zimogénként szintetizálódnak és csak késöbb aktiválódnak. Másik szsabályozási lehetőség: Proteáz inhibitorok Inaktiv zimogének és aktiválódásuk 1. Az aktív centrum kialakult csak a fehérje egy másik része lefedi (pl.: pepszinogén) 2. Az aktiv centrum csak a limitált proteolízist követő szerkezetváltozás kapcsán alakulhat ki (pl.: tripszinogén)

21 Az aminosavak sorsa 1 lépés leggyakrabban a nitrogén eltávolítása Direkt oxidatív dezaminálás Glutamáton keresztüli oxidatív dezaminálás Glutamát dehidrogenáz A glutamát a folyamatban mint fontos közvetítő szerepel. Transzaminázok: aminocsoport átvitelét katalizáló enzimek

22 Az ammónia eltávolításának legjelentősebb útja: ornitinciklus
NH4+ + HCO3- + 3ATP + 2H2O + Asp Urea + 2 ADP + 2 Pi +AMP + PPi + fumarát

23 Az aminosavak szénláncának sorsa
Ketoplasztikus aminosavak: acetoacetáttá alakulnak, majd zsírsav és ketontest szintetizálódik belőlük. Glükoplasztikus aminosavak: piruvát, a-ketoglutarát, szukcinát, oxálacetát képződik belőlük és a glükoneogenezisben vehetnek részt. a-aminocsoroport NH4+ urea szénlánc citrát ciklus

24