Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaKarola Pintérné Megváltozta több, mint 10 éve
1
Tavak vízminőségének javítása Eutrofizáció szabályozása
Balaton és vízgyűjtője
2
A Balaton múltja Közép-Európa legnagyobb tava. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal", kora ezer évre becsülhető. Lázár deák, Bakózcz Tamás esztergomi érsek titkárának térképe az 1500-as évek elején. Az első katonai felmérés alapján készült térkép ( )
5
A Balaton és vízgyűjtője
Felülete 600 km2, hossza 78 km, átlagos szélessége 7,7 km. Víztömege mintegy 2 milliárd m3, átlagos mélysége 3,3 m. Partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és a mólókat km. Vízgyűjtő területe 5775 km2. Fő tápláló vízfolyása a nyugati oldalon beömlő Zala, melynek vízgyűjtő területe a teljes vízgyűjtő terület 45%-a. A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilipen, a Sió-csatornán keresztül történik.
6
Beavatkozások a tó életébe
Hajózás (Széchenyi I. 1846: „A balatoni gőzhajózás”) Lecsapolások a XIX. sz. közepéig (Nagy berek, Nyugati-Bozót, Kis-Balaton, Zala szabályozása) Vízszintszabályozás (Sió zsilip megépítése, szabályozási szintek) Halászat (1890: Balatoni Halászati Társulat, betelepítések) Part kiépítése (partvédelem, feltöltések) Terhelés növekedése (üdülő forgalom növekedése – szennyvíz, ipari és mezőgazdaság fejlődése – szántók, műtrágya, nagyüzemi állattartás) Bauxit bányászat (karsztvíz vízkitermelés)
7
A Balaton vízszintjének szabályozása
A XIX. században készült tervek céljai: Hajóút kialakítása, mely a tavat a Dunával köti össze, A Balaton körüli mocsarak, berkek lecsapolása, bevonásuk a mezőgazdasági művelésbe, A balatonfüredi kikötőhely biztonságosabbá tétele, A Budapestet az Adriával összekötő vasútvonal mentesítése a víz- és jégkároktól. (A vasútvonalat 1858-ban kezdték el építeni, de tó évi magas vízállása veszélyeztette, sőt megrongálta a vasúti töltést) Siófoki zsilip építése: 1863: Fazsilip 1891: 2 x 8 m nyílású, 50 m3/s vízemésztésű vastáblás betonzsilip
8
Külső terhelés változása
A Balaton vízszintjének változása Szabályozás felső szint Szabályozás alsó szint
9
Partvédelem A parterózió megakadályozására, a belterületek védelmére és a parthasználat biztosítására évről évre csökkenő mértékben folytak a partszabályozási munkák. A tó 235 km hosszú partvonalából jelenleg 107,5 km a szabályozott parthossz, melyből 84, 7 km hosszban végleges és 22,8 km hosszban ideiglenes partvédőmű épült. BVK típusú partvédelem
10
VÍZGYŰJTŐ TÁPANYAGTERHELÉS VÍZMINŐSÉG
1 m2 vízfelületre jutó vízgyűjtőterület (m2) 80 12 3.1 1.5 TÓ: 596 km2 VÍZGYŰJTŐ: 5776 km2
11
VÍZGYŰJTŐ TÁPANYAGTERHELÉS VÍZMINŐSÉG
Fajlagos külső P terhelés (g/m2/év) 2.54 0.26 0.28 0.56 TÓ: 596 km2 VÍZGYŰJTŐ: 5776 km2
12
VÍZGYŰJTŐ TÁPANYAGTERHELÉS VÍZMINŐSÉG
Évi átlagos biomassza (mg Chl/m3, 1982) 64 11.5 41 25 TÓ: 596 km2 VÍZGYŰJTŐ: 5776 km2
13
Következmények Eutrofizálódás (hínár, algásodás) Halpusztulás
Bakteriológiai problémák a parti sávban Nádpusztulás Vízszint csökkenés
14
Intézkedések az 1980-as évektől
Külső terhelés csökkentése Csatornázás, szennyvíztisztítás (P), kivezetés a vízgyűjtőről Műtrágya és vegyszer használat csökkenése Hígtrágyás állattartás kitiltása Szűrőmezők, sankolóterek Motorcsónakok kitiltása Építési tilalom Kotrás Fenntartási munkák (nádaratás, parti területek tisztítása)
15
TÁPANYAGTERHELÉS A VÍZGYŰJTŐRŐL
ÚTVONAL (KÖZVETÍTŐ) FORRÁSOK TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ SZIKKASZTOTT SZENNYVÍZ BELTERÜLETI FEL-SZÍNI LEFOLYÁS TELEPÜLÉSEK VÍZJÁRÁS FÜGGŐ VÍZFOLYÁSOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT KÖZVETLEN SZENNYVÍZ KÖZVETLEN VÍZGYŰJTŐ FÖLDHASZNÁLAT MEZŐGAZ-DASÁG ÁLLATTENYÉSZ-TÉS GEOKÉMIAI HÁTTÉR LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS TERM. HÁTTÉR LÉGKÖR
16
Szennyvíz Kivezetés a vízgyűjtőről P kicsapatás
Szennyvíz eredetű P terhelés 2002 Közvetlenül a tóba 30 t 1 t Vízfolyásokon keresztül 45 t 10 t Kivezetés a vízgyűjtőről P kicsapatás SZENNYVÍZTISZTÍTÁS (P ELTÁVOLÍTÁS) ÉS A SZENNYVIZEK KIVEZETÉSE A VÍZGYŰJTŐRŐL
17
Mezőgazdaság Zala Balaton közvetlen
18
Talajerózió Az Zalai dombvidéken és az eséssel rendelkező északi és déli vízgyűjtő kisvízfolyásain nagymértékű az erózió a talaj szerkezetének következtében. A vízgyűjtőn kiemelt szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A jelenleg magánkézben lévő művelt területeken a kedvezőtlen fekvés és nem megfelelő talajvédelmi beavatkozások miatt jelentős az erózió mértéke. A szőlőtermeléshez kapcsolódó intenzív műtrágya felhasználás az ország többi területeihez hasonló ütemben és mértékben változott, napjainkra a ’80-as évekbeli felhasználáshoz képest 80-90%-os a visszaesés. Balaton alegység VGT (VKKI, 2010)
19
Fokozottan erózió érzékeny terület a vízgyűjtőn: 18 ezer ha
20
© Kovács Ádám
21
Mezőgazdasági talajok tápanyag többlete a Zala vízgyűjtőn
P surplus N surplus
22
BEAVATKOZÁSOK HATÁSA: VÁLTOZÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN
HÍGTRÁGYÁS ÁLLATTARTÓ TELEPEK BEZÁRÁSA ÁLLATÁLLOMÁNY A FELÉRE CSÖKKENT SZERVES TRÁGYA KÉPZŐDÉS MŰTRÁGYA FELHASZNÁLÁS DRASZTIKUS CSÖKKENÉSE TALAJOK TÁPANYAGKÉSZLETE KIÜRÜLT KIOLDHATÓ FOSZFOR CSÖKKEN BIRTOKSZERKEZET ÁTALAKULÁSA FELAPRÓZÓDÁS ??? MŰVELÉS ALÓL KIVETT TERÜLETEK SZÁMA NÖVEKSZIK KEDVEZŐ 0.00 0.10 0.20 0.30 0.40 0.50 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 Zalaapáti ÖP pontszerű terh.nélkül (mg/l) 3 6 9 12 15 Műtrágya felhasználás (kg P /ha/év) Műtrágya (kg P/ha/év) Zala becsült ÖP (mg/l)
23
BEAVATKOZÁSOK HATÁSA: KIS-BALATON TÁROZÓK
Zalaapáti Fenékpuszta Felső tározó üzembe helyezése előtt Alsó Tározó Felső Tározó A Felső Tározó nagy szennyvíz eredetű foszforterhelést kap P eltávolítás Zalaegerszegen, Ingói-berek megnyitása (1993) Istvánovics, 2003
24
A TÓMEDENCÉK KÜLSŐ FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN
mezőgazdasági légköri geokémiai háttér szennyvíz városi lefolyás 100 90 80 70 60 Összes P (tonna/év) 50 40 30 20 10 I II III IV I IV II III
25
A Zala által szállított összes P terhelés változása
(a torkolatnál mért éves anyagáramok) Kis-Balaton megnyitása Műtrágya használat visszaesése Szennyvíztelepeken P eltávolítás Szárazság
26
Lefolyás és P terhelés kapcsolata
27
A tápanyag terhelés csökkenése gyors vízminőség javuláshoz vezetett
Összes P (t/év) Chl-a mg/m3 20 40 60 80 100 120 140 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Kis-Balaton P kicsapatás Műtrágya szárazság
28
Belterületi csapadékvíz
Mintavétel Víz-hozam Lefolyás P terhelés Árhullámok Lefolyással közvetített tápanyag terhelés
29
Torkolati művek, sankolók, szűrőmezők
Forrás: KDT Vizig, Csonki István
30
Torkolati művek, sankolók, szűrőmezők
31
Vízminőség javító kotrás (lepelkotrás) a Keszthelyi-medencében
Célja: a belső terhelés csökkentése és a cianobaktérium spórák gyérítése 1983 óta kormányhatározat(ok) előírták Időszak: Összes terület: 1283 ha (terv: 25 km2) Lekotort mennyiség: 2186 ezer m3 Forrás: KDT Vizig, Csonki István
32
Forrás: KDT Vizig, Csonki István
33
Kotrás hatása Technológiai értelemben a hidromechanizációs rétegkotrás megfelelő eljárás (az üledék felkeverése nélkül pontosan olyan vastag réteget távolít el, mint amilyet szeretnénk), Az évente lekotort terület nagyságát elsősorban az anyagi lehetőségek korlátozták. A lekotort terület gyors feliszapolódása miatt a belső foszforterhelés szempontjából kulcsszerepet játszó felső 0,5-1 cm-es üledékréteg mozgékony foszfortartalma nem csökkent érzékelhetően. Az erősen meszes balatoni üledék kedvező hosszú távú viselkedése miatt a lepelkotrás nem tud lépést tartani a mozgékony foszfor természetes elöregedésének sebességével. Istvánovics és mtsai., 2003
34
A balatoni üledék P készlete
Az aktív üledékréteg mozgékony foszforkészletének hosszú távú változása és az alga biomassza a Keszthelyi-öbölben Az aktív üledékréteg anyagmérlege Istvánovics és mtsai., 2003
35
Fitoplankton összetétele (1976-2005)
36
Phosphorus load and algal biomass
Lake Balaton Phosphorus load and algal biomass Phosphorus load and algal biomass Structural changes & sediment © Honti Márk
37
Measured and simulated algae biomass in Chl-a
( ) Chl-a (mg/m3) P load reduction Simulated Measured Chl-a (mg/m3) Measured Response Simulated
38
Jelenlegi vízminőség KDT KöVizig
39
A négy medence vízminőségének hosszú-távú változása
40
Summer average algae biomass (mg Chl-a/m³)
Zala River Summer average algae biomass (mg Chl-a/m³) Present situation Variable cell quota model
41
Summer average algae biomass (mg Chl-a/m³)
Dynamics and load reduction responses? Zala River Summer average algae biomass (mg Chl-a/m³) Present climate and load, -50 cm water level Constant stochiometry model 1995 , sed eq(100%), load 100%, z= 50
42
© Honti Márk
43
Balatoni nádasok A Balatont 110 km hosszban övezi nádas, területe ~12 km2 a jogi partvonalon belül. Nádpusztulás az 1980-as évek elejétől A vízfelőli szegélytől 5-10 m-rel beljebb alakultak ki először nádmentes területek, a homogén nádas felbomlik, zsombékok (babásodás), hullámzás kidönti. Kiváltó tényezők: A hullámok mechanikai hatása, pézsmapocok, amúr, hattyúk nád fogyasztása, Rovarkártevők Eutrofizálódás, üledék szervesanyag tartalma, Vízszint ingadozás hatása.
44
Balatoni nádasok pusztulása
Nád szaporodása: Part felől magról (szárazföldön) Vízben vegetatív módon, rizómával Kutatások: Genetikai (klónok) Redox potenciál Vízállás változás A tartósan magas vízállás esetén a keresztirányú vízlengés sokkal kevésbé tudja kiöblíteni a szerves törmeléket a nádasok aljából, mint alacsony vízállásnál. A bomló szerves anyag oxigén fogyasztását bizonyos határon túl már nem tudja ellensúlyozni a növények szellőztető rendszere. Az erősen oxigénhiányos üledékben elhalnak a vízszintes rizómák növekedését vezérlő csúcsrügyek. A csúcsrügyek uralmának megszűntével kihajthatnak a függőleges rizómák alvó rügyei, és ez vezet a zsombékszerű, babás növekedéshez.
46
Fürdővíz minőség kiváló!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.